„Quintus Horatius Flaccus” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszavontam 2001:738:7A00:A:0:0:12:9E (vita) szerkesztését (oldid: 24355188) Címke: Visszavonás |
Források kiegészítése |
||
(11 közbenső módosítás, amit 8 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
37. sor:
Egy dél-itáliai kisvárosban, Venusiában született, apja felszabadított rabszolga. Felszabadítása után apja Rómába költözött, ahol ingatlanközvetítőként tevékenykedett. Az így keresett pénzéből fiát a legjobb tanítókhoz küldte. Kr. e. 45 körül Horatius [[filozófia]] tanulmányokat folytat [[Athén]]ban. [[Caius Iulius Caesar|Caesar]] meggyilkolásakor csatlakozik [[Marcus Iunius Brutus|Brutus]] és társai közé. Részt vett Kr. e. 42-ben a [[philippi csata|philippi ütközetben]]{{wd|Q335330}}, ahonnan elmenekült. A csata után visszatért [[Róma|Rómába]], ahol időközben elkobozták házukat és birtokaikat. A szegénység hatására verseket írt (Episztolák 2. 50-52). Később írnokként dolgozott az államkincstárnál.
Először görögül kezdett verselni (Szatírák 1, 10, 31-35), később latinul folytatta. [[Publius Vergilius Maro|Vergilius]] támogatásával a híres művészetpártoló, [[Caius
== Művei ==
103. sor:
*''Horatius költeményei. Ódák és epodoszok''; ford. Csengery János, szerk., jegyz., utószó Bálint István János; Seneca, Bp., 1997 ''(Seneca könyvek)''
*''Ars poetica''; ford. Muraközy Gyula; in: ''Poétikák''; jegyz. Osztovits Szabolcs, Unghy-Seress Fanny; Európa, Bp., 2007 ''(Európa diákkönyvtár)''
*''Horatius leveleinek első könyve''; ford., bev., jegyz. Földiák Vince; ELTE Ókortudományi Intézet, Bp., 2019 (''Midas'')
== További irodalom ==
113 ⟶ 114 sor:
* Falus Róbert: ''A római irodalom története'', Gondolat, Bp. 1970
* Falus Róbert: Horatius (Budapest, 1958)
* [[Leffler Sámuel]]
* [[Sebestyén Károly (kritikus)|Sebestyén Károly]]
* Rimóczi-Hamar Márta: ''Horatius, Vergilius és Maecenas. Barátság és hűség Augustus Rómájában''; Akadémiai, Bp., 2000 (''Apollo könyvtár'')
* ''Horatius arcai''; szerk. Hajdu Péter; Reciti, Bp., 2014
* ''Római költők a 18-19. századi magyarországi irodalomban. Vergilius, Horatius, Ovidius''; szerk. Balogh Piroska, Lengyel Réka; MTA BTK ITI, Bp., 2017
* Lengyel Réka ''–'' Tüskés Gábor (szerk.): ''Vergil, Horaz und Ovid in der ungarischen Literatur 1750–1850'', Wien, Praesens Verlag, 2020.
* Tóth Sándor Attila: ''Carmina Horatiana. Fejezetek a horatiusi óda újkori európai (és magyarországi) interpretációjának, recepciójának s imitációjának történetéből''; SZEK JGYF, Szeged, 2017
** I/1. ''Közelítés: a politikum viszonyai. Horatius-életrajzok, Augustushoz, Maecenashoz, Vergiliushoz szóló carmenek: interpretáció és recepció a 16-18. századi Európában. Az európai nemzetek latin nyelvű Horatiusai: költői műveltségük (humanitas) háttere''; 2017
== Külső hivatkozások ==
|