A Bloom nevű francia civil szervezet „óriási egészségügyi botrányra” figyelmeztet a tonhalkonzervek higanytartalma kapcsán. Októberben közzétett vizsgálatuk világszerte visszhangot keltett. Vajon ez változást eredményez az európai jogszabályokban?
HIRDETÉSA Bloom civil szervezet 148 tonhalkonzervet tesztelt véletlenszerűen öt európai országban, és mindegyikben higanyszennyeződést találtak. Tízből egy meghaladta a friss tonhalban engedélyezett szintet. Sőt, néhány minta a megengedett határérték négyszeresét tartalmazta. Jelentésük újra fellobbantotta az élelmiszer-biztonsági vitát Európában.
Fő szerzője egy 25 éves biokémikus, Julie Guterman. Nem csak a Bloom által egy külső laborban elemeztetett tonhalmintákkal dolgozott. A hatvanas évekig visszamenőleg kutatott a FAO, a WHO és az EU dokumentumaiban, hogy megértse, hogyan határozták meg a kilogrammonkénti 1 milligramm higany határértéket. Arra a következtetésre jutott, hogy a küszöbértékeket a hatóságok a tonhallobbival összejátszva állapítják meg.
„A hatóságok megvizsgálták a tonhal higanyszennyezettségének szintjét, és a rendeletben ezt a szintet jelölték meg. Más szóval a tonhalban megengedett higany maximális szintjét úgy határozták meg, hogy a higannyal erősen szennyezett tonhalállományukat eladhassák, nem pedig a közegészség védelme érdekében. Ha ugyanis valóban a közegészség védelmét szolgáló szintet határoznánk meg, az jóval az Európai Unió által megállapított küszöb alatt lenne.”
A Bloom egy másik francia civil szervezettel, a Foodwatch-csal összefogva kampányt indított, hogy rávegye a nemzeti és európai hatóságokat a jelenlegi szabályok megváltoztatására.
Vajon a Bloom vizsgálatának sikerül elérnie, hogy szigorúbb európai intézkedéseket hozzanak a vitatott élelmiszerek, köztük a tonhal kapcsán? Megkérdeztem az EU egészségügyi és élelmiszer-biztonsági szóvivőjét, hogy szándékukban áll-e csökkenteni a tonhalban megengedett higany határértékét kilogrammonként 1 milligrammról 0,3-ra.
„Elvégeztük a vizsgálatot 25 halfajon 2022-ben, a tonhalon nem, de ‘az észszerűség határain belül a legalacsonyabb’ elv alapján” – magyarázza Stefan de Keersmaecker, az EU egészségügyi és élelmiszer-biztonsági szóvivője.
Arra a kérdésre, hogy mit ért „az észszerűség határa” alatt, azt mondja:
„Ha túl alacsonyra tesszük a szintet, azt kockáztatjuk, hogy a kifogott halak fogyasztásra alkalmatlanná válnak. Tehát meg kell találni az egyensúlyt, ami biztosítja a fogyasztók védelmét
a szennyező anyagok bevitelétől. Másrészt arról is gondoskodni kell, hogy az ellátási láncban a hal továbbra is elérhető maradjon a piacokon.”
Tehát mindez a piac védelméről szól a tonhallobbi nyomására?
„Nem. Ez nem így van” – mondja De Keersmaecker. „Két rendkívül fontos prioritást vizsgálunk, amelyeket a maximális szintnek tükröznie kell, bármilyen halról is beszélünk. Egyrészt a fogyasztók védelme a szennyező anyagokkal, a higannyal szemben. Másrészt annak biztosítása, hogy a fogyasztók továbbra is élvezhessék a halfogyasztás előnyeit.”
Az EU szóvivője mindazonáltal hozzátette, hogy a tonhalra vonatkozó szintek nincsenek kőbe vésve: „Ezek bármikor csökkenthetők, ha van olyan tudományos bizonyíték, amely egyértelművé teszi, hogy szükség van a szennyező anyagok maximális szintjének csökkentésére.”
Arra a kérdésre, hogy nincs-e elég bizonyíték, amely szükségessé tenné a tonhalban megengedett higanytartalom csökkentését, kifejtette, hogy a Bizottság az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság véleményére hagyatkozik. Stefan de Keersmaecker hozzátette, hogy nem kommentálná egy civil szervezet egyetlen jelentését, de felszólított, hogy az ilyen jelentések következtetéseinek tudományos megalapozottságát vagy hitelességét tudósokkal ellenőriztessem. Így is tettünk.
Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság, azaz az EÉH felelős az egyes szennyező anyagokkal kapcsolatos kockázatok felméréséért, majd az Európai Bizottság ennek alapján szabja meg a határértékeket.
Az EÉH közölte velünk, hogy nem kapott felkérést az élelmiszerekben lévő higany veszélyeire vonatkozó 2012-es véleményének aktualizálására. Az EÉH azonban arra számít, hogy hamarosan újabb felkérést kap a halfogyasztással kapcsolatos kockázat-haszon elemzésre.
HIRDETÉSA szigorúbb határértékekre várva továbbra is fogyasztunk tonhalkonzervet, amely fehérjében, Omega 3-ban és higanyban gazdag. Addig is rajtunk, európaiakon múlik, hogy tájékozódjunk, és megvédjük magunkat.