Összehasonlítottuk a Sziget, a budapesti kocsmák és a szupermarketek árait ugyanazon a menüsoron, hogy kiderüljön, mennyire drága valójában a legnagyobb magyarországi fesztivál.
A Szigettel kapcsolatban az az egyik leggyakoribb téma a hazai közbeszédben, hogy drága. Egyesek szerint már annyira drága, hogy azt magyar ember meg se tudja fizetni, csak a nyugat-európai országokból érkező fesztiválozók, akik amúgy is a célközönséget alkotják. Itt az ideje, hogy kiderüljön, mennyire igaz ez a sztereotípia: az alábbiakban összevetjük egy szigetes este költését azzal, hogy ugyanolyan fogyasztás mellett mennyi pénzt költöttünk volna a budapesti belvárosban és otthon. Sőt azt is megnézzük, hogy otthon hogyan lehetne a lehető legolcsóbban megúszni ugyanazt (vagy majdnem ugyanazt) a menüsort.
Evés-ivás tíz órán át
Képzeletbeli fesztiválozónk délután négy órára megy ki a Szigetre, és mivel nem akar rögtön belecsapni az alkoholizálásba és nagyon meleg is van, először vesz magának egy fagyit. Miután körbenéz a fesztiválon, hat óra körül, az első koncerttel jön is az első sör - majd aztán egy órával később a második. Nyolc óra felé elérkezik az ideje a vacsorának, a 21:15-kor kezdődő nagyszínpados koncert előtt pedig még pont belefér egy házmester és egy feles kikérése. A koncert után, 11 felé jön egy gin-tonik, az esti bulihoz aztán még egy feles, és nem sokkal később még egy utolsó sör. Az energia nemsokára elfogy, kifelé menet, 2 óra körül muszáj még enni valamit, aztán irány az ágy.
Fontos leszögezni, hogy képzeletbeli fesztiválozónk nem csinálja jól, össze-vissza keveri ugyanis az italokat. A cél viszont ezúttal nem a másnap elkerülése, hanem inkább az, hogy jobban össze tudjuk hasonlítani az árakat, úgyhogy marad a felelőtlen ivászat. Meg persze közben a hidratálás, de azt a Szigeten ingyen meg lehet tenni, úgyhogy nem is számoljuk fel a vizet a költségek között.
A menü tehát így néz ki:
- fagyi
- 1 korsó sör
- 1 korsó sör
- vacsora
- 1 házmesterfröccs
- 1 rövidital
- 1 gin-tonic
- 1 rövidital
- 1 korsó sör
- éjszakai nasi
A Szigeten minderre rájön még a repohár díja, ami 800 forint a sör, 400 forint a felesek esetében. Visszaváltani csak a 800 forintosat lehet, de azért is csak 400 forintot adnak.
Az árakat összevetve az látszik, hogy a Szigeten nagyjából másfélszeres költésre számíthatunk ahhoz képest, mint amennyit a budapesti éjszakában kellene fizetnünk ugyanazokért a tételekért. Mindez persze csak egy átlag. Lehet a fenti árszínvonalnál olcsóbb és sokkal drágább kocsmát is találni Budapest belső kerületeiben, a Szigeten pedig lehetne egy csomót spórolni is. A kitelepült diszkontáruházban például a városban megszokott áron árulják az ételeket. A húsokat, sajtokat és zöldségeket pedig kérésre meg is grillezik nekünk, úgyhogy teljes értékű vacsorát is lehet enni normális áron. Egy helyen, a csónakházban pedig az italokhoz is hozzá lehet jutni a fesztiválárakhoz képest olcsóbban.
Hasonló áron van a kézműves hamburger a Szigeten és a belvárosban
Azt mindenesetre érdemes leszögezni, hogy az utóbbi években olyan gyorsan drágultak a budapesti vendéglátóhelyek árai, hogy érzésre valamelyest csökkent a különbség a belvárosi és a szigetes árszínvonal között, legalábbis százalékosan. A legdrágább helyek konkrétan utolérték a Szigetet, a főleg a turisták körében népszerű Szimpla kertben például 1700 forint a legolcsóbb korsó sör, ugyanez a Szigeten 1730. Az átlag inkább olyan 1000-1200 forint körül lehet most, úgyhogy mi 1100 forinttal számoltunk.
Az italtételek ára egyértelmű az ábrán, az ételeké viszont egy kis magyarázatra szorul. A fagyinál a szigetről a nyomós fagyi árát, a belvárosból pedig az egyik tipikus minőségi fagyizó árait tüntettük fel, két gombócra. A vacsi mindkét esetben kézműves hamburger sültkrumplival, egy ilyen menüt egészen hasonló áron lehet kapni a Szigeten is, mint a belvárosban (persze itt is igaz, hogy vannak jóval drágább megoldások a Szigeten is, Budapesten is). Az éjszakai nasi pedig mindkét esetben pizzaszelet: a Szigeten egy nagy, a belvárosban két normális méretű.
Otthon maradni a legolcsóbb
Nem meglepő módon ugyanaz a menüsor sokkal-sokkal olcsóbb, ha az ember egy szupermarketben veszi meg az összetevőket. A végösszeg a Szigetes költésnek nagyjából a negyede, a budapestinek pedig a harmada. Az mondjuk árnyalja a képet, hogy ha az ember fröccsöt szeretne inni, ahhoz egy egész üveg bort kell megvennie, a gin-tonikhoz pedig egy egész üveg gint. Az ilyen tételeknél jótékonyan azzal számoltunk, hogy az üvegek úgyis elfogynak majd, és ezért a teljes árak arányos részei szerepelnek az ábrán.
Az otthoni bevásárlásnál nem törekedtünk arra, hogy kifejezetten olcsón jöjjünk ki. Inkább megpróbáltuk ugyanazokat a termékeket megkeresni, amelyek a Szigeten is kaphatók, és ez nem is volt nehéz. Az ábra utolsó sávjában viszont már az szerepel, hogy hogyan lehet nagyjából ugyanazt a menüt a lehető legolcsóbban megúszni. Itt nyilván már komoly kompromisszumok vannak a minőség terén: kommersz szesz, saját márkás jégkrém, műanyagpalackos bor és sertésmájkrém került a kosárba, de az tény, hogy nagyon olcsón: majdnem a szigetes ár tizedéért.