ISSN 1977-0731

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 255
European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

57. évfolyam
2014. augusztus 28.

Tartalom

 

II   Nem jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

*

A Bizottság 906/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. március 11.) az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az állami intervencióhoz kapcsolódó kiadások tekintetében történő kiegészítéséről

1

 

*

A Bizottság 907/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. március 11.) az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kifizető ügynökségek és más szervek, a pénzgazdálkodás, a számlaelszámolás, a biztosítékok és az euro használata tekintetében történő kiegészítéséről

18

 

*

A Bizottság 908/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. augusztus 6.) az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kifizető ügynökségek és más szervek, a pénzgazdálkodás, a számlaelszámolás, az ellenőrzési szabályok, a biztosítékok és az átláthatóság tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról

59

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.

II Nem jogalkotási aktusok

RENDELETEK

28.8.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 255/1

A BIZOTTSÁG 906/2014/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2014. március 11.)

az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az állami intervencióhoz kapcsolódó kiadások tekintetében történő kiegészítéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 20. cikke (2) és (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1306/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának megfelelően a mezőgazdasági piacokat szabályozó intervenciós intézkedéseket az Unió az ágazati mezőgazdasági jogszabályok szabályainak megfelelően finanszírozza. Ami az állami intervenciós intézkedéseket illeti, az Unió által finanszírozandó összeget a kifizető ügynökségek által elkészített éves elszámolások határozzák meg.

(2)

Az állami intervencióhoz kapcsolódó kiadások nagy eltéréseket mutathatnak. Következésképp a műveletek kategóriái szerint pontosítani kell, hogy mely kiadások finanszírozhatók uniós forrásokból és különösen azt, hogy ezek a kiadások milyen feltételek mellett fedezhetők. E célból meg kell határozni a jogosultság feltételeit és az elszámolható kiadások kiszámításának módját. Meg kell határozni továbbá, hogy ezeket a kiadásokat mely esetekben kell a kifizető ügynökségek által ténylegesen nyilvántartott elemek alapján vagy a Bizottság által meghatározott átalányösszegek alapján könyvelni.

(3)

Annak érdekében, hogy azok a tagállamok, amelyek pénzneme nem az euró, a nemzeti pénznemükben és euróban is összehangolt módon konszolidálhassák kiadásaikat és költségeiket, elő kell írni, hogy elszámolásaikban milyen feltételek szerint tüntessék fel a közraktározáshoz kapcsolódó műveleteket, valamint hogy milyen átváltási árfolyamot alkalmazzanak.

(4)

A közraktározással kapcsolatos műveletek értékelése a műveletek jellegétől és a vonatkozó ágazati mezőgazdasági jogszabályoktól is függ. Ezért indokolt általános szabályként megállapítani, hogy a felvásárlások és az eladások értéke azonos a fizikai műveletekhez tartozó, teljesített vagy várható kifizetések, illetve bevételezések összegével, és emellett meghatározni azokat az egyedi szabályokat és különleges eseteket, amelyekre tekintettel kell lenni.

(5)

E rendelet intézkedései felváltják a 907/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel (2) hatályon kívül helyezett 884/2006/EK bizottsági rendeletben (3) szereplő vonatkozó rendelkezéseket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet megállapítja a közraktározással összefüggő intervenciós intézkedésekhez kapcsolódó kiadások Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) általi finanszírozására alkalmazandó feltételeket és szabályokat.

2. cikk

Közraktározás formájában megvalósuló intervenciós intézkedések

A közraktározás formájában megvalósuló intervenciós intézkedések között szerepelhet a készleteknek a vonatkozó ágazati mezőgazdasági jogszabályokban és ebben a rendeletben meghatározott feltételek mellett történő felvásárlása, raktározása, szállítása és átadása, valamint mezőgazdasági termékek ilyen eladása és egyéb átruházása.

3. cikk

A közraktározási műveletekkel összefüggésben felmerült intervenciós kiadások finanszírozása

(1)   A 2. cikkben említett közraktározási műveletekkel összefüggésben az EMGA a következő kiadásokat finanszírozza intervenció címén, amennyiben a vonatkozó ágazati mezőgazdasági jogszabályokban nem rögzítették más módon a kapcsolódó kiadásokat:

a)

a tagállamok által a termékek felvásárlása érdekében mozgósított tőke finanszírozási költségei, az I. mellékletben meghatározott számítási módszereknek megfelelően;

b)

a II. mellékletben említett, a termékek felvásárlásához, értékesítéséhez vagy egyéb módon történő átruházásához (a termékek közraktározás céljából történő betárolásához, tárolásához és kitárolásához) kapcsolódó fizikai műveletek során felmerülő kiadások, a III. mellékletben meghatározott módszerek alapján kiszámított, az Unióban egységes átalányösszegek alapján;

c)

a termékek felvásárlásához, értékesítéséhez vagy egyéb módon történő átruházásához nem feltétlenül kapcsolódó fizikai műveletek során felmerülő kiadások, a Bizottság által az érintett termékekre vonatkozó ágazati mezőgazdasági jogszabályok szerint megállapított rendelkezések szerinti átalányösszegek vagy nem átalányalapon megállapított összegek, illetve a IV. melléklet alapján;

d)

az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 229. cikkének (2) bekezdésében említett eljárás szerint jóváhagyandó, a tagállam területén belüli vagy kívüli szállításból vagy az exportálásból eredő kiadások átalányösszegek vagy nem átalányalapon megállapított összegek alapján;

e)

a raktározott termékek értékcsökkenése, az V. mellékletben meghatározott számítási módszerek alapján;

f)

a termékek könyv szerinti értéke és eladási ára közötti, vagy más tényezőkkel magyarázható különbségek (nyereségek és veszteségek).

(2)   Azon tagállamok esetében, amelyek pénzneme nem az euró, az e rendelet mellékleteiben vagy a mezőgazdasági szabályozásban előírt egyedi szabályok és meghatározó ügyleti tények sérelme nélkül az e cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett, euróban rögzített összegek alapján kiszámított kiadásokat, valamint az e rendeletnek megfelelően nemzeti pénznemben folyósított kiadásokat vagy bevételeket adott esetben nemzeti pénznemre vagy euróra kell váltani azon utolsó átváltási árfolyam szerint, amelyet az Európai Központi Bank a műveleteknek a kifizető ügynökség számviteli nyilvántartásában történő rögzítésének pénzügyi éve előtt megállapított.

E rendelet alkalmazásában a pénzügyi év a 907/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikke (3) bekezdésének a) pontjában említett időszakot jelenti.

4. cikk

A közraktározási műveletek értékelése

(1)   A felvásárlások és eladások értéke megegyezik a fizikai műveletekhez tartozó, teljesített vagy várható kifizetéseknek és bevételezéseknek az összegével, az e cikkben említett különleges rendelkezések esetét kivéve, és azokra a rendelkezésekre is figyelemmel, amelyeket:

a)

a VI. melléklet ír elő a hiányzó mennyiségekre;

b)

a VII. melléklet ír elő a romlott minőségű vagy megsemmisült termékekre;

c)

a VIII. melléklet ír elő az olyan betárolt termékekre, amelyeknek az átvételét elutasították.

(2)   A felvásárlások értékének meghatározása a betárolt mennyiségek esetében az állami intervenciós ár alapján történik, figyelembe véve azokat az emeléseket, juttatásokat, engedményeket, százalékos arányokat és együtthatókat, amelyeket a termék felvásárlásakor az állami intervenciós árra kell alkalmazni az ágazati mezőgazdasági jogszabályokban meghatározott kritériumoknak megfelelően.

A VI. mellékletben és a VII. melléklet 2. pontjának a) és c) alpontjában említett esetekben és helyzetekben azonban nem vehetők figyelembe az emelések, juttatások, engedmények, százalékos arányok és együtthatók.

Azon termékek értékét, amelyek – az e melléklet VII. mellékletének 2. pontjában említettek szerint – akár természeti katasztrófa, akár túl hosszú ideig tartó raktározás miatt romlott minőségűek vagy megsemmisültek, bizottsági végrehajtási aktus határozza meg. Ez az aktus az 1308/2013/EU rendelet 229. cikkének (2) bekezdésében említett vizsgálati eljárásnak megfelelően kerül meghozatalra.

(3)   A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap keretében rendelkezésre bocsátott és finanszírozott termékek értéke – az V. melléklet sérelme nélkül – az adott év október 1-jén alkalmazandó állami intervenciós ár. Azon tagállamok esetében, amelyek pénzneme nem az euró, az intervenciós termékek könyv szerinti értékét az adott év október 1-jén alkalmazandó árfolyamon kell átszámítani nemzeti pénznemre.

Intervenciós termékeknek egyik tagállamból a másikba történő átszállítása esetén a szállító tagállam a könyvelésében nullás tételként könyveli el a leszállított terméket, a rendeltetési hely szerinti tagállam pedig a termék feladásának hónapjában jelentkező bevételként könyveli el az árut, az első albekezdés szerint kiszámított ár alkalmazásával.

(4)   A 3. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett fizikai műveletek esetében a termékek felvásárlásakor fizetett vagy beszedett költségeket az uniós szabályoknak megfelelően a felvásárlási ártól elkülönítve, a technikai költségekhez kapcsolódó kiadásként vagy bevételként kell könyvelni.

(5)   A 907/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikke (3) bekezdésének a) pontjában említett pénzügyi elszámolásokban a pénzügyi év végén raktáron lévő mennyiségeket, amelyeket át kell vinni a következő pénzügyi évre, a pénzügyi év utolsó hónapjának havi elszámolásában meghatározott átlagos könyv szerinti értékükön (átviteli értéken) kell könyvelni.

(6)   Az olyan betárolt mennyiségeket, amelyekről kiderül, hogy nem felelnek meg a raktározási feltételeknek, kitároláskor a beszerzési árukon értékesített mennyiségekként kell könyvelni.

Ha azonban egy termék fizikai kitárolásakor adottak a feltételek a VI. melléklet b) pontjának alkalmazásához, a termék kitárolásáról előzetesen konzultálni kell a Bizottsággal.

(7)   Ha egy számla pozitív egyenleget mutat, azt a folyó pénzügyi év kiadásaiból le kell vonni.

(8)   Ha az átalányösszegekben, fizetési határidőkben, kamatlábakban vagy más számítási tényezőkben valamelyik hónap első napját követően változás következik be, az új tényezőket a következő hónaptól kezdve kell alkalmazni a fizikai műveletekre.

5. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. március 11-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1)  HL L 347., 2013.12.20., 549. o.

(2)  A Bizottság 2014. március 11-i 907/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kifizető ügynökségek és más szervek, a pénzgazdálkodás, a számlaelszámolás, a biztosítékok és az euró használata tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 18. oldalát).

(3)  A Bizottság 2006. június 21-i 884/2006/EK rendelete az 1290/2005/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak a közraktározás formájában megvalósuló intervenciós intézkedések Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) általi finanszírozása és a tagállamok kifizető ügynökségei által végrehajtott közraktározási műveletek könyvelése tekintetében történő megállapításáról (HL L 171., 2006.6.23., 35. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1308/2013/EU rendelete a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 671. o.).

I. MELLÉKLET

A FINANSZÍROZÁSI KÖLTSÉGEK VISSZATÉRÍTÉSÉRE VONATKOZÓ KAMATLÁBAK KISZÁMÍTÁSA

(a 3. cikk (1) bekezdésének a) pontja)

I.   ALKALMAZANDÓ KAMATLÁBAK

1.

A tagállam által a termékek felvásárlása céljából mozgósított tőke kapcsán az EMGA-t terhelő finanszírozási költségek kiszámításához a Bizottság az 1306/2013/EU rendelet 20. cikke (4) bekezdésének megfelelően minden pénzügyi év elején az Unió egészében egységes kamatlábat állapít meg. Ez az egységes kamatláb a három hónapos és a tizenkét hónapos határidős EURIBOR kamatlábak Bizottság által meghatározandó hat hónapos referencia-időszakban megállapított értékeinek egyharmaddal, illetve kétharmaddal súlyozott átlagaként számítandó ki.

2.

Az egy adott pénzügyi évben alkalmazandó kamatlábak meghatározásához a tagállamok értesítik a Bizottságot – annak kérésére és a kérésben szereplő határidőn belül – az 1. pontban említett referencia-időszak során általuk ténylegesen fizetett átlagos kamatlábról. Az értesítés megtételéhez a Bizottság által a tagállamok rendelkezésére bocsátott formanyomtatványt kell használni.

Amennyiben valamely tagállamtól az első albekezdésben említett formában és határidőn belül nem érkezik értesítés, a Bizottság az adott tagállam esetében 0 %-osnak tekinti a fizetett kamatlábat.

Abban az esetben, ha egy tagállam úgy nyilatkozik, hogy nem merültek fel nála kamatköltségek, mivel a referencia-időszakban nem került sor mezőgazdasági termékek közraktározására, a Bizottság az e pont első bekezdésében említett referencia-időszakban érvényesülő átlagos referencia-kamatlábak alapján határozza meg a kamatlábat, egy százalékpont hozzáadásával. A referencia-kamatlábak a következők:

a)

azon tagállamok esetében, amelyek pénzneme az euro, az európai bankközi kamatláb (EURIBOR), három hónapra;

b)

azon tagállamok esetében, amelyek pénzneme nem az euro, az egyes tagállamokban alkalmazandó bankközi kínálati kamatláb (IBOR), három hónapra.

Ha az a) pontban említett referencia-kamatlábak vagy EURIBOR kamatlábak közül nem mindegyik áll rendelkezésre a referencia-időszak teljes időtartamára vonatkozóan, akkor az adott időszakra vonatkozó, rendelkezésre álló kamatlábakat kell használni.

3.

A b) pont rendelkezései alapján meghatározott kamatlábat minden érintett tagállam esetében össze kell vetni az a) pont rendelkezései alapján meghatározott egységes kamatlábbal. Az egyes tagállamokra alkalmazandó kamatláb a két kamatláb közül az alacsonyabb.

Az egyes pénzügyi évekre vonatkozóan az 1306/2013/EU rendelet 20. cikkének (4) bekezdése alapján elfogadott bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott kamatlábakat egy tizedesjegyre kell kerekíteni.

II.   A FINANSZÍROZÁSI KÖLTSÉGEK KISZÁMÍTÁSA

1.

A finanszírozási költségek kiszámítása a Bizottság által az I. résznek megfelelően megállapított kamatlábak érvényességi ideje alapján oszlik meg.

2.

A 3. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett finanszírozási költségeket a tagállami kamatlábnak a felvásárolt termék tonnánkénti átlagértékére történő alkalmazása, majd az így kapott eredménynek a pénzügyi év éves átlagkészletével történő megszorzása útján kell kiszámítani.

A termékek tonnánkénti átlagértékének kiszámításához a pénzügyi év első napján készleten lévő termékek és az év során felvásárolt termékek értékének összegét el kell osztani a pénzügyi év első napján készleten lévő termékek és a pénzügyi év során felvásárolt termékek mennyiségének összegével.

A pénzügyi év átlagkészletének kiszámításához az egyes hónapok elején és az egyes hónapok végén meglévő készletek összegét el kell osztani a pénzügyi évben lévő hónapok számának kétszeresével.

3.

Azon termékek esetében, amelyekre vonatkozóan az V. melléklet 1. pontjának megfelelően értékcsökkenési együtthatót állapítottak meg, a pénzügyi év során felvásárolt termékek értékének kiszámításához a felvásárlási árból ki kell vonni az említett együttható alkalmazásával kapott értékcsökkenés összegét.

4.

Azon termékek esetében, amelyekre vonatkozóan az V. melléklet 3. pontja második albekezdésének megfelelően második értékcsökkenést állapítottak meg, az átlagkészletet az átlagérték kiszámításánál figyelembe vett egyes értékcsökkenések tényleges időpontja előtt kell kiszámítani.

5.

Amennyiben a közös piacszervezésre irányadó szabályok előírják, hogy a kifizető ügynökség által felvásárolt termék vételárának megfizetésére csak az átvételt követő legalább egy hónapos időszak lejárta után kerülhet sor, a kiszámított átlagkészletet a következő számítás eredményével kell csökkenteni:

Formula

ahol

Q

=

a pénzügyi év során felvásárolt mennyiségek,

N

=

a kifizetést megelőző minimális időszak hónapjainak száma.

E számításhoz a szabályokban meghatározott minimális időtartamot kell fizetési határidőnek tekinteni. Egy hónapot 30 naposnak kell tekinteni. Az egy hónapon belüli, 15 napnál hosszabb időszakokat teljes hónapnak kell tekinteni; egy hónapon belüli, 15 napos vagy annál rövidebb időszakok ehhez a számításhoz nem vehetők figyelembe.

Amennyiben az első albekezdésben említett csökkentés végrehajtását követően az átlagkészlet kiszámításakor a pénzügyi év végén negatív eredmény keletkezik, az így kapott összeget le kell vonni a következő pénzügyi évre kiszámított átlagkészletből.

III.   A KIFIZETŐ ÜGYNÖKSÉGEK FELELŐSSÉGI KÖRÉBE TARTOZÓ KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK

1.

Amennyiben a termékek kifizető ügynökségek általi értékesítésére vonatkozóan a közös piacszervezésre irányadó szabályok vagy az ilyen értékesítésekre kiírt pályázati felhívások lehetővé teszik, hogy a felvásárló a vételár megfizetése után csak bizonyos idő elteltével szállítsa el a termékeket, és amennyiben az erre rendelkezésre álló időszak meghaladja a 30 napot, a II. rész rendelkezéseinek megfelelően kiszámított finanszírozási költségeket a kifizető ügynökségek elszámolásaiban a következő számítás eredményeként kapott összeggel kell csökkenteni:

Formula

ahol

V

=

a felvásárló által fizetett összeg,

J

=

a kifizetés kézhezvétele és a termék kitárolása között eltelő napok száma, kivonva abból 30 napot,

i

=

a pénzügyi évben alkalmazandó kamatláb.

2.

Amennyiben a mezőgazdasági termékek kifizető ügynökségek általi, konkrét uniós rendeletek alapján történő értékesítése esetében az ilyen termékek kitárolását követő tényleges fizetési határidő meghaladja a 30 napot, a kifizető ügynökségek elszámolásaiban a II. rész rendelkezéseinek megfelelően kiszámított finanszírozási költségekhez hozzá kell adni a következő számítás eredményeként kapott összeget:

Formula

ahol

M

=

a felvásárló által fizetendő összeg,

D

=

a termék kitárolása és a kifizetés kézhezvétele között eltelt napok száma, kivonva abból 30 napot,

i

=

a pénzügyi évben alkalmazandó kamatláb.

3.

Az 1. és a 2. bekezdésben említett finanszírozási költségeket minden pénzügyi év végén az adott időpontig figyelembe veendő napokra vonatkozóan az adott mezőgazdasági pénzügyi évre kell könyvelni, a fennmaradó részt pedig a következő pénzügyi évre.

II. MELLÉKLET

AZ ÁTALÁNYÖSSZEGEKKEL FEDEZETT FIZIKAI MŰVELETEK

(a 3. cikk (1) bekezdésének b) pontja)

Gabona- és rizságazat

I.   ÁTVÉTEL ÉS BETÁROLÁS

a)

A gabonafélék beérkezéskori fizikai átmozgatása a szállítóeszközről a tárolóhelyiségbe (silóba vagy raktárhelyiségbe) – első átrakodás;

b)

lemérés;

c)

mintavételezés/elemzés/a minőség meghatározása.

II.   TÁROLÁS

a)

A helyiségek bérleti díja szerződéses áron;

b)

biztosítási költségek (kivéve, ha ezeket az a) pont magában foglalja);

c)

a kártevők elleni, a tárolt termék eredeti minőségét biztosító védekezés költségei (kivéve, ha ezeket az a) pont magában foglalja);

d)

éves leltár (kivéve, ha ezt az a) pont magában foglalja);

e)

esetleges szellőztetés (kivéve, ha ezt az a) pont magában foglalja).

III.   KITÁROLÁS

a)

A gabonafélék lemérése;

b)

mintavételezés/elemzés (amennyiben az intervenciós hivatalok feladata);

c)

a gabonafélék fizikai kitárolása és az első szállítóeszközre rakodása.

Marha- és borjúhúságazat

I.   ÁTVÉTEL, KICSONTOZÁS ÉS BETÁROLÁS (KICSONTOZOTT HÚS)

a)

A csontos hús minőségellenőrzése;

b)

a csontos hús lemérése;

c)

mozgatás;

d)

a kicsontozás szerződéses költsége, amely a következőket foglalja magában:

i.

első lehűtés;

ii.

az intervenciós raktározási helyszínről a darabolóüzembe történő szállítás (kivéve, ha az eladó a darabolóüzembe szállítja le az árut);

iii.

kicsontozás, nyesés, lemérés, csomagolás és gyorsfagyasztás;

iv.

a feldarabolt részek ideiglenes tárolása; berakodás, elszállítás és újra beraktározás az intervenciós raktározási helyszín hűtőkamrájában;

v.

a csomagolóanyagok költsége: polietilén zsákok, kartondobozok, pamutzsákok;

vi.

a darabolóüzemben hagyott csontok, hájdarabok és egyéb nyesedékek értéke (a bevételek levonandók a költségekből).

II.   TÁROLÁS

a)

A helyiségek bérleti díja szerződéses áron;

b)

biztosítási költségek (kivéve, ha ezeket az a) pont magában foglalja);

c)

a hőmérséklet szabályozása (kivéve, ha ezt az a) pont magában foglalja);

d)

éves leltár (kivéve, ha ezt az a) pont magában foglalja).

III.   KITÁROLÁS

a)

Lemérés;

b)

minőség-ellenőrzés (amennyiben az intervenciós hivatalok feladata);

c)

a hús átmozgatása a hűtőraktárból a raktár rakodórámpájára.

Vaj

I.   ÁTVÉTEL ÉS BETÁROLÁS

a)

A vaj beérkezéskori átmozgatása a szállítóeszközről a tárolóhelyiségbe;

b)

a csomagok lemérése és azonosítása;

c)

mintavételezés/minőség-ellenőrzés;

d)

a hűtőraktárba történő betárolás és fagyasztás;

e)

második mintavételezés/minőség-ellenőrzés a próbaidőszak végén.

II.   TÁROLÁS

a)

A helyiségek bérleti díja szerződéses áron;

b)

biztosítási költségek (kivéve, ha ezeket az a) pont magában foglalja);

c)

a hőmérséklet szabályozása (kivéve, ha ezt az a) pont magában foglalja);

d)

éves leltár (kivéve, ha ezt az a) pont magában foglalja).

III.   KITÁROLÁS

a)

A csomagok lemérése és azonosítása;

b)

a vaj átmozgatása a hűtőkamrából a raktár rakodórámpájára, ha az alkalmazott szállítóeszköz konténer, illetve a vaj berakodása a raktár rakodórámpáján, ha az alkalmazott szállítóeszköz teherautó vagy vasúti vagon.

IV.   KÜLÖNLEGES CÍMKÉZÉS VAGY JELÖLÉS

Ha egy, a termékek értékesítésére vonatkozó uniós jogszabály alapján kötelező az ilyen címkézés.

Sovány tejpor

I.   ÁTVÉTEL ÉS BETÁROLÁS

a)

A sovány tejpor átmozgatása a szállítóeszközről a raktárhelyiségbe;

b)

lemérés;

c)

mintavételezés/minőség-ellenőrzés;

d)

a jelölés és csomagolás ellenőrzése.

II.   TÁROLÁS

a)

A helyiségek bérleti díja szerződéses áron;

b)

biztosítási költségek (kivéve, ha ezeket az a) pont magában foglalja);

c)

a hőmérséklet szabályozása (kivéve, ha ezt az a) pont magában foglalja);

d)

éves leltár (kivéve, ha ezt az a) pont magában foglalja).

III.   KITÁROLÁS

a)

Lemérés;

b)

mintavételezés/az áruk ellenőrzése (amennyiben az intervenciós hivatalok feladata);

c)

a sovány tejpor átmozgatása a raktár rakodórámpájára, majd a szállítóeszközbe rakodása (kivéve a rakomány elrendezését), ha a szállítóeszköz teherautó vagy vasúti vagon; a sovány tejpor átmozgatása a raktár rakodórámpájára, ha más szállítóeszközt, például konténert alkalmaznak.

IV.   KÜLÖNLEGES CÍMKÉZÉS VAGY JELÖLÉS

Ha egy, a termékek értékesítésére vonatkozó uniós jogszabály alapján kötelező az ilyen címkézés.

III. MELLÉKLET

AZ UNIÓRA VONATKOZÓ ÁTALÁNYÖSSZEGEK

(a 3. cikk (1) bekezdésének b) pontja)

I.   ALKALMAZANDÓ ÁTALÁNYÖSSZEGEK

1.

Az Unióban alkalmazandó egységes átalányösszegeket termékenként kell meghatározni, az n. év október 1-jén kezdődő és a következő év április 30-án befejeződő referencia-időszakban megállapított legalacsonyabb költségek alapján.

2.

A „megállapított költségek” a II. mellékletben említett, a referencia-időszakban végrehajtott fizikai műveletek költségei, a műveletek egyedi számlái vagy a műveletekre vonatkozó aláírt szerződés alapján. Ha egy adott terméket a referencia-időszakban készleten tartanak, de a termék esetében nem került sor betárolásra vagy kitárolásra, a termékre vonatkozó raktározási szerződésekben szereplő referenciaköltségeket is fel lehet használni.

Az átvétel és betárolás (I.), valamint a kitárolás (III.) költségeit a II. mellékletben meghatározott egyes cselekményekkel (a), b), c)…) érintett termék tonnáira vonatkozóan kell bejelenteni. A tárolás (II.) költségeit havi alapon kell bejelenteni, a II. mellékletben meghatározott egyes cselekmények (a), b), c)…) kapcsán tárolt tonnánként.

3.

A tagállamok legkésőbb május 10-ig értesítik a Bizottságot a 2. pontban említett, a II. mellékletben szereplő műveletekhez kapcsolódó, a referencia-időszak során viselt költségekről. Az 1. pontban említett átalányösszegeket euróban kell meghatározni az ilyen költségeknek a referencia-időszakban legalább négy olyan tagállamban megállapított súlyozott átlaga alapján, amelyekben egy adott fizikai művelet költségei a legalacsonyabbak, ha a tagállamok kiteszik a szóban forgó termék referencia-időszak során raktározott teljes átlagos mennyiségének legalább 33 %-át. Ellenkező esetben más tagállamok költségeit is figyelembe kell venni a súlyozásnál, a raktározott mennyiség 33 %-ának eléréséig.

4.

Ha egy adott termék esetében négynél kevesebb tagállam alkalmaz közraktározást, az e termékre vonatkozó átalányösszegeket az érintett tagállamokban megállapított költségek alapján kell meghatározni. Az adott termékre vonatkozó végleges átalányösszeg azonban legfeljebb 2 %-kal térhet el az előző évre meghatározott összegtől.

5.

Ha egy raktározott termék esetében az egyik tagállam által bejelentett és a 3. és 4. pontban említett számításnál figyelembe vett költségek meghaladják a többi tagállam által e számítás céljára bejelentett költségek számtani középértékének kétszeresét, akkor ezeket a költségeket ennek a középértéknek a szintjére kell csökkenteni.

6.

A 3. és a 4. pontban említett számításnál figyelembe vett költségeket a számításnál figyelembe vett tagállamok által raktározott mennyiségek alapján kell súlyozni.

7.

Az azon tagállamok által bejelentett költségeket, amelyek pénzneme nem az euro, a nemzeti pénznem 1. pontban említett referencia-időszakbeli átlagos átváltási árfolyama alapján kell euróra váltani.

II.   KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

1.

A kitárolás átalányköltsége megnövelhető egy, a Bizottság által az 1306/2013/EU rendelet 20. cikkének (4) bekezdésének megfelelően kiszámítandó összeggel, amennyiben a tagállam a teljes pénzügyi évre és a szóban forgó termék összes készletére vonatkozóan nyilatkozik arról, hogy lemond a 907/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében említett tűréshatárok alkalmazásáról, és garantálni fogja a mennyiséget.

Ezt a nyilatkozatot a Bizottságnak kell címezni, és még azelőtt el kell hozzá juttatni, mielőtt a Bizottság kézhez vette volna az érintett pénzügyi évre vonatkozó első havi nyilatkozatot, vagy – amennyiben a szóban forgó termék nem áll intervenciós raktározás alatt az adott pénzügyi év elején – legkésőbb a termék első betárolásának hónapját követő hónapban.

Az első albekezdésben előírt növelést az érintett termékre vonatkozó, az 1308/2013/EU rendelet 7. cikkében említett referencia-küszöbértéknek az adott termékre vonatkozóan a 907/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet IV. mellékletében meghatározott tűréshatárral való megszorzásával kell kiszámítani.

2.

A raktárhelyiségekbe történő betárolás és onnan történő kitárolás költségére megállapított átalányösszegeket a marhahús és a borjúhús kivételével valamennyi raktározott termék esetében csökkenteni kell a következő együtthatókkal, ha az érintett mennyiségeket fizikailag nem mozgatják.

Termék

Betárolás

Kitárolás

Gabonafélék

36,50 %

22,80 %

Rizs

17,50 %

20,30 %

Vaj

25,90 %

22,20 %

Sovány tejpor

21,00 %

35,10 %

3.

A Bizottság tovább alkalmazhatja a valamely termékre vonatkozóan korábban rögzített átalányösszegeket, ha a termék a folyó pénzügyi évben nem állt közraktározás alatt vagy nem fog közraktározás alatt állni.

IV. MELLÉKLET

A MARHAHÚSHOZ ÉS BORJÚHÚSHOZ KAPCSOLÓDÓ KIADÁSOK ÉS BEVÉTELEK ESETÉBEN FIGYELEMBE VEENDŐ SAJÁTOS TÉNYEZŐK

(a 3. cikk (1) bekezdésének c) pontja)

A VI. melléklet, valamint a VII. melléklet 2. pontjának a) és c) alpontja alkalmazásában a kicsontozott marhahús esetében figyelembe veendő alapár az 1308/2013/EU rendelet 7. cikkében említett és 1,47-es együtthatóval megszorzott referencia-küszöbérték.

V. MELLÉKLET

A RAKTÁRON TARTOTT TERMÉKEK ÉRTÉKCSÖKKENÉSE

(a 3. cikk (1) bekezdésének e) pontja)

1.

Ha egy adott termék esetében az intervenciós raktározás alatt álló termék becsült eladási ára alacsonyabb a termék felvásárlási áránál, a termék felvásárlásakor értékcsökkenési százalékot, úgynevezett „k együtthatót” kell alkalmazni. Az egyes termékekre vonatkozó együtthatót az 1306/2013/EU rendelet 20. cikke (4) bekezdésének megfelelően minden pénzügyi év elején meg kell állapítani.

2.

Az értékcsökkenési százalék nem haladhatja meg az érintett termék felvásárlási ára és becsült eladási ára közötti különbséget.

3.

A felvásárláskor a Bizottság az értékcsökkenés mértékét a 2. pontnak megfelelően kiszámított százalék bizonyos hányadára korlátozhatja. Ez a hányad nem lehet kevesebb, mint az 1. pont rendelkezéseinek megfelelően meghatározott értékcsökkenés 70 %-a.

Ilyen esetben a Bizottság minden pénzügyi év végén – az 5. pontban ismertetett módszer szerint – egy második értékcsökkentést hajt végre.

4.

A 3. pont második albekezdésében említett értékcsökkenések esetében a Bizottság a következő pénzügyi év kezdete előtt termékenként és tagállamonként teljes értékcsökkenési összegeket állapít meg.

E célból a raktározott termékek becsült eladási árát a termékenként és tagállamonként becsült átviteli értékhez kell viszonyítani. A termékenkénti és érintett tagállamonkénti értékcsökkenés teljes összegét a becsült átviteli értékek és a várható eladási árak közötti különbségeknek a pénzügyi év végén raktáron lévő becsült mennyiségekkel való szorzata adja meg.

5.

A közraktározás alatt álló mennyiségekre és a termékenkénti és tagállamonkénti átviteli értékre vonatkozó becslés alapja a tagállamok által legkésőbb az n+1. év szeptember 7-ig a Bizottságnak megküldött, az ugyanezen év szeptember 30-i állapot szerint raktáron lévő termékekre vonatkozó értesítés, amely a következő adatokat tartalmazza:

—

az n. év október 1-jétől az n+1. év augusztus 31-ig tartó időszakban felvásárolt mennyiségek,

—

az n+1. év augusztus 31-én raktáron lévő mennyiségek,

—

az n+1. év augusztus 31-én raktáron lévő termékek euróban kifejezett értéke,

—

az n+1. év szeptember 30-án raktáron lévő mennyiségekre vonatkozó becslés,

—

az n+1. év szeptember 1-je és 30-a között felvásárolt mennyiségekre vonatkozó becslés,

—

az n+1. év szeptember 1-je és 30-a közötti felvásárlások euróban kifejezett becsült értéke.

6.

Azon tagállamok esetében, amelyek pénzneme nem az euro, a tagállamok által az értékcsökkenés pénzügyi év végén történő kiszámításához nemzeti pénznemben közölt értékeket át kell váltani euróra, az adott pénzügyi év végi teljes értékcsökkenési összegek kiszámításának idején alkalmazandó árfolyamok használatával.

7.

A Bizottság minden érintett tagállamot értesít a termékenkénti teljes értékcsökkenési összegekről annak érdekében, hogy azok a kérdéses pénzügyi évre vonatkozóan az EMGA-nak eljuttatott utolsó havi kiadási nyilatkozatukba belefoglalhassák ezeket az összegeket.

VI. MELLÉKLET

A HIÁNYZÓ MENNYISÉGEK ÉRTÉKELÉSE

(a 4. cikk (1) bekezdésének a) pontja)

A hiányzó mennyiségek értékét – a IV. mellékletben foglalt különös szabályokra is figyelemmel – a következőképpen kell kiszámítani:

a)

a termékek raktározására vagy feldolgozására vonatkozó, a 907/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében említett tűréshatárok túllépése esetén vagy olyan esetben, amikor lopás vagy más azonosítható okok miatt hiányzó mennyiségeket állapítanak meg, a hiányzó mennyiségek értékének kiszámításához ezeket a mennyiségeket meg kell szorozni az egyes termékekre a tűréshatárok túllépésének vagy a hiányzó mennyiségek megállapításának pénzügyi éve első napján érvényes, az 1308/2013/EU rendelet 7. cikkében említett, standard minőségre vonatkozó, 5 %-kal megnövelt referencia-küszöbértékkel.

b)

Ha azon a napon, amikor észlelik a hiányzó mennyiségeket, a standard minőségre vonatkozó piaci átlagár a raktározás tagállamában meghaladja az 1308/2013/EU rendelet 7. cikkében említett alapvető referencia-küszöbérték 105 %-át, akkor a szerződő felek kötelesek az intervenciós hivatalnak visszatéríteni a tagállam által megállapított piaci ár 5 %-kal növelt összegét.

A piaci átlagárat a tagállam határozza meg a Bizottságnak szóló bejelentéseiben rendszeresen megküldött információk alapján.

A piaci ár alkalmazása mellett beszedett összegek és az 1308/2013/EU rendelet 7. cikkében említett referencia-küszöbérték alkalmazásával az EMGA számláira könyvelt összegek különbözetét a többi jóváírással együtt a pénzügyi év végén jóvá kell írni az EMGA számláin.

c)

Abban az esetben, ha a hiányzó mennyiségeket az intervenciós raktározási helyszínről vagy a kifizető ügynökség által kijelölt raktározási helyszínről más helyszínre történő továbbítás vagy elszállítás után észlelik, és ha vonatkozó uniós jogszabályok nem rögzítenek konkrét értéket, e hiányzó mennyiségek értékét az a) pontnak megfelelően kell meghatározni.

VII. MELLÉKLET

A ROMLOTT MINŐSÉGŰ VAGY MEGSEMMISÜLT TERMÉKEK ÉRTÉKELÉSE

(a 4. cikk (1) bekezdésének b) pontja)

1.

Amennyiben az uniós szabályok másképp nem rendelkeznek, egy termék akkor tekintendő romlott minőségűnek, ha már nem felel meg a felvásárlásakor alkalmazott minőségi követelményeknek.

2.

A romlott minőségű vagy megsemmisült termékek értékét a kiváltó ok típusától függően a következőképpen kell kiszámítani:

a)

baleset esetén, amennyiben a IV. mellékletben foglalt különös rendelkezések mást nem írnak elő, a termékek értékének kiszámításához az érintett mennyiségeket meg kell szorozni a folyó pénzügyi év első napján érvényes, az 1308/2013/EU rendelet 7. cikkében említett, standard minőségre vonatkozó, 5 %-kal csökkentett alapvető referencia-küszöbértékkel;

b)

természeti katasztrófa esetén az érintett mennyiségeket egy – a 4. cikk (2) bekezdése harmadik albekezdésének megfelelően elfogadott – bizottsági végrehajtási aktusnak kell meghatároznia;

c)

a nem megfelelő tárolási módszerek miatti helytelen tartósítási körülmények esetén a termék értékét a VI. melléklet a) és b) pontjának megfelelően kell könyvelni;

d)

túl hosszú ideig tartó raktározás esetén a termék könyv szerinti értékét a termék értékesítésekori eladási ár alapján egy – a 4. cikk (2) bekezdése harmadik albekezdésének megfelelően elfogadott – bizottsági végrehajtási aktusnak kell meghatároznia.

A termék értékesítésére vonatkozó határozatot az érintett termékre vonatkozó mezőgazdasági jogszabályokkal összhangban kell meghozni. Az értékesítésből származó bevételeket a termék kitárolásának hónapjában kell könyvelni.

VIII. MELLÉKLET

AZON BETÁROLT TERMÉKEKRE VONATKOZÓ SZÁMVITELI SZABÁLYOK, AMELYEKNEK AZ ÁTVÉTELÉT ELUTASÍTOTTÁK

(a 4. cikk (1) bekezdésének c) pontja)

1.

Amennyiben külön uniós szabályok másképp nem rendelkeznek, az egyes elutasított mennyiségek esetében már lekönyvelt betárolási, kitárolási, tárolási és finanszírozási költségeket külön-külön kell levonni és könyvelni a következők szerint:

a)

a levonandó betárolási és kitárolási költségek kiszámításához az elutasított mennyiségeket meg kell szorozni a kitárolás hónapjában érvényes megfelelő átalányösszegek összegével;

b)

a levonandó tárolási költségek kiszámításához az elutasított mennyiségeket meg kell szorozni a betárolás és a kitárolás között eltelt hónapok számával és a kitárolás hónapjában érvényes átalányösszeggel;

c)

a levonandó finanszírozási költségek kiszámításához az elutasított mennyiségeket meg kell szorozni a betárolás és a kitárolás között eltelt hónapoknak a betároláskori fizetési késedelem hónapjai számával csökkentett számával, a kitárolás hónapjában érvényes, tizenkettővel elosztott finanszírozási aránnyal, valamint az átvitt készletek pénzügyi év elején érvényes könyv szerinti átlagos értékével, vagy ennek hiányában a készletek első bevallási hónapban érvényes átlagos könyv szerinti értékével.

2.

Az 1. pontban említett költségeket a kitárolás hónapjában a fizikai műveletek címszó alatt kell elkönyvelni.

28.8.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 255/18

A BIZOTTSÁG 907/2014/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2014. március 11.)

az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kifizető ügynökségek és más szervek, a pénzgazdálkodás, a számlaelszámolás, a biztosítékok és az euro használata tekintetében történő kiegészítéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és nyomon követéséről és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 8. cikke (1) bekezdésére, 40. cikkére, 46. cikke (1), (2), (3) és (4) bekezdésére, 53. cikke (3) bekezdésére, 57. cikke (1) bekezdésére, 66. cikke (3) bekezdésére, 79. cikke (2) bekezdésére, 106. cikke (5) és (6) bekezdésére és 120. cikkére,

mivel:

(1)

Az 1306/2013/EU rendelet meghatározta azokat az alapvető rendelkezéseket, amelyek többek között a kifizető ügynökségek és a koordináló szervezetek akkreditációjára, a kifizető ügynökségek állami intervencióval kapcsolatos kötelezettségeire, a pénzgazdálkodásra és az elszámolási eljárásokra, a biztosítékokra és az euro használatára vonatkoznak. Az új jogi keret zökkenőmentes működésének biztosításához az érintett területeken bizonyos szabályokat kell elfogadni, amelyek kiegészítik az 1306/2013/EU rendelet által lefektetett rendelkezéseket. Indokolt, hogy az új szabályok a meglévő 883/2006/EK (2), 884/2006/EK (3), 885/2006/EK (4), 1913/2006/EK (5), 1106/2010/EU (6) bizottsági rendelet és a 282/2012/EU (7) bizottsági végrehajtási rendelet helyébe lépjenek, amelyek alapjául olyan tanácsi rendeletek szolgáltak, amelyek helyébe az 1306/2013/EU rendelet lépett. Az egyértelműség és a jogbiztonság érdekében indokolt hatályon kívül helyezni a 883/2006/EK, a 884/2006/EK, a 885/2006/EK, az 1913/2006/EK, az 1106/2010/EU rendeletet és a 282/2012/EU végrehajtási rendeletet.

(2)

Az 1306/2013/EU rendelet 7. cikke értelmében a kifizető ügynökségeket a tagállamok csak akkor akkreditálhatják, ha azok megfelelnek bizonyos, uniós szinten hozott minimális kritériumoknak. Ezek a kritériumok négy alapvető területet érintenek: belső környezet, ellenőrző tevékenységek, tájékoztatás és kommunikáció, illetve monitoring. A tagállamoknak lehetőségük van további akkreditációs kritériumok megállapítására az egyes kifizető ügynökségek sajátosságaira tekintettel. Ezenkívül szabályokat kell megállapítani az 1306/2013/EU rendelet 7. cikkének (4) bekezdésében említett koordináló szervek akkreditálására vonatkozó követelmények tekintetében.

(3)

Az állami intervenciós intézkedések csak akkor finanszírozhatók, ha az érintett kiadások a tagállamok által az állami intervencióval kapcsolatos bizonyos kötelezettségekért felelősként kijelölt kifizető ügynökségeknél merülnek fel. Az intervenciós intézkedések igazgatásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása azonban – a támogatások kifizetésének kivételével – az 1306/2013/EU rendelet 7. cikke (1) bekezdésének második albekezdésével összhangban átruházható. Indokolt lehetővé tenni, hogy ezeket a feladatokat több kifizető ügynökség is elláthassa. Ezenkívül indokolt előírni, hogy egyes közraktározási intézkedések ügyvitelével – a kifizető ügynökség felelősségvállalása mellett – közjogi vagy magánjogi státusú szervként működő harmadik feleket is meg lehessen bízni. Következésképpen részletezni kell a kifizető ügynökségek ezzel kapcsolatos felelősségi körét, pontosítani kell az ügynökségek kötelezettségeit, továbbá meg kell határozni, hogy bizonyos közraktározási intézkedések végrehajtását milyen feltételek mellett és milyen szabályok alapján lehet közjogi vagy magánjogi státusú szervként működő harmadik felekre bízni. Ebben az esetben indokolt előírni, hogy az érintett szervek szerződés keretében, meghatározott általános kötelezettségek és elvek alapján járjanak el, amelyeket szükséges meghatározni.

(4)

Az uniós mezőgazdasági szabályozás az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) vonatkozásában meghatározza azokat az időszakokat, amelyeken belül a támogatásokat ki kell fizetni a kedvezményezetteknek; a tagállamok kötelesek tiszteletben tartani ezeket az időszakokat. Az olyan kifizetéseket, amelyek teljesítésére a szóban forgó időszakokon kívüli időpontban kerül sor, nem támogatható uniós kifizetésnek kell tekinteni, és ebből következően nem jogosít fel a Bizottság által az 1306/2013/EU rendelet 40. cikke szerint nyújtott visszatérítés igénybevételére. A késedelmes támogatási kifizetések tagállami elemzése kimutatta, hogy a késedelmes kifizetések számos esetben a vitás igényekkel, fellebbezésekkel és egyéb nemzeti jogi vitákkal kapcsolatos kiegészítő tagállami ellenőrzéseknek köszönhetők. Az arányosság elvének megfelelően indokolt meghatározni a kiadások egy rögzített sávját, amelyen belül el lehet tekinteni a havi kifizetések csökkentésének alkalmazásától ezekben az esetekben. Az említett sávon túl azonban annak érdekében, hogy a pénzügyi hatás a tapasztalt fizetési késedelemmel arányosan alakuljon, indokolt előírni, hogy a Bizottság a tapasztalt fizetési késedelem mértéke szerint arányosan csökkenthesse az uniós kifizetéseket. Az uniós mezőgazdasági szabályozásban előírt legkorábbi lehetséges fizetési időpont előtti támogatáskifizetéseket nem indokolhatják ugyanazon okokkal, mint a legkésőbbi fizetési időpont utáni kifizetéseket. Ezért arányos csökkentés nem irányozható elő ezekre a korai kifizetésekre. Indokolt kivételt tenni azonban azokban az esetekben, amikor az uniós mezőgazdasági szabályozás egy bizonyos maximális összegig előleg kifizetését írja elő.

(5)

A Bizottság a tagállamok által hozzá eljuttatott kiadásigazoló nyilatkozatok alapján teljesít havi vagy időszakos kifizetéseket a tagállamok javára. Indokolt lenne ugyanakkor, hogy a Bizottság számításba vegye a kifizető ügynökségek által az uniós költségvetés javára beszedett bevételeket. Ennélfogva meg kell állapítani azokat a feltételeket, amelyek mellett az EMGA és az EMVA keretében teljesített kiadások és befolyó bevételek közötti beszámításokat el kell végezni.

(6)

Amennyiben az uniós költségvetés elfogadása a pénzügyi év kezdetére nem történik meg, a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) 16. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése értelmében kifizetések havonta, alcímenként, a megelőző pénzügyi év megfelelő alcímében lévő engedélyezett előirányzatok legfeljebb egy tizenkettedének erejéig folyósíthatók. Annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló előirányzatok méltányosan kerüljenek felosztásra a tagállamok között, indokolt előírni, hogy az EMGA keretében teljesített havi kifizetéseket és az EMVA keretében folyósított időközi kifizetéseket ilyen esetben az egyes tagállamok által továbbított kiadásigazoló nyilatkozatokban szereplő összeg meghatározott százalékának erejéig teljesítsék, és hogy az adott hónap folyamán ki nem fizetett egyenleg a későbbi havi vagy időszakos kifizetésekre vonatkozó bizottsági határozatok útján újrafelosztásra kerüljön.

(7)

Az alkalmazandó átváltási árfolyamot a mezőgazdasági jogszabályokban előírt meghatározó ügyleti tény fennállására vagy annak hiányára tekintettel kell meghatározni. Annak elkerülésére, hogy azok a tagállamok, amelyek nem vezették be az eurót, más átváltási árfolyammal számoljanak egyrészről a bevételeknek és a kedvezményezettek számára kifizetett támogatásoknak az eurótól eltérő pénznemben történő elszámolásánál, másrészről a kifizető ügynökségek kiadásigazoló nyilatkozatainak elkészítésekor, indokolt előírni, hogy az érintett tagállamok az EMGA-ra vonatkozó kiadásigazoló nyilatkozataikban ugyanazt az átváltási árfolyamot alkalmazzák, mint a bevételek beszedésénél és a kedvezményezetteknek teljesített kifizetéseknél. A több ügylethez kapcsolódó követelésbehajtásra vonatkozó adminisztratív követelmények egyszerűsítése érdekében helyénvaló továbbá egységes átváltási árfolyamot meghatározni a szóban forgó követelésbehajtási összegek elszámolására.

(8)

Annak lehetővé tétele érdekében, hogy a Bizottság meggyőződhessen arról, hogy a tagállamok teljesítik az unió pénzügyi érdekeinek védelmére vonatkozó kötelezettségüket és biztosíthassa az 1306/2013/EU rendelet 52. cikkében előírt megfelelőségvizsgálati eljárás hatékony alkalmazását, indokolt rendelkezéseket hozni a korrekciók alkalmazásának kritériumairól és módszeréről. Indokolt meghatározni az 1306/2013/EU rendelet 52. cikkében említett korrekciók különböző típusait és megállapítani az egyes esetek körülményeinek a korrekció mértékének meghatározásakor való figyelembevételét szabályozó elveket. Ezenkívül indokolt meghatározni a tagállamok által a kedvezményezettektől visszatéríttetett összegek alapokba kerülésére vonatkozó szabályokat.

(9)

Annak megállapítása végett, hogy az EMGA finanszírozási rendszerébe tartozó ügyletek ténylegesen megvalósultak-e, illetve azok végrehajtása szabályszerű volt-e, az 1306/2013/EU rendelet az EMGA finanszírozási rendszeréhez közvetve vagy közvetlenül kapcsolódó kifizetések jogosultjai, illetve kötelezettjei kereskedelmi okmányainak vizsgálatát írja elő. Helyénvaló a rendelet alkalmazásából kizárni azokat az intézkedéseket, amelyek természetüknél fogva nem alkalmasak a kereskedelmi okmányok vizsgálatát magában foglaló utólagos ellenőrzésre, valamint azokat az intézkedéseket, amelyek vagy területalapú, vagy a vizsgálat alá eső kereskedelmi okmányokhoz nem kapcsolódó kifizetésekre vonatkoznak.

(10)

Az Unió mezőgazdasági rendeleteinek számos rendelkezése előírja egy meghatározott összegre szóló biztosíték nyújtását, amely összeg kifizetése egy adott kötelezettség nem teljesítése esetén válik esedékessé. A tapasztalat ugyanakkor azt mutatja, hogy a gyakorlatban ezt a követelményt nagyon eltérő módon értelmezik. Ezért az egyenlőtlen versenyfeltételek kiküszöbölése érdekében indokolt megállapítani a szóban forgó követelményre vonatkozó feltételeket.

(11)

Egy bizonyos érték alatt a biztosíték letétbe helyezésének költségei mind a biztosítékot adó fél, mind pedig az illetékes hatóság számára aránytalanul magasak lehetnek ahhoz az összeghez képest, amelynek megfizetését maga a biztosíték szavatolja. Ezért indokolt az illetékes hatóságokat feljogosítani arra, hogy eltekintsenek az e küszöbértéken aluli összeg megfizetését szavatoló biztosíték megkövetelésétől. Ezenkívül az illetékes hatóságot fel kell hatalmazni arra, hogy eltekintsen a biztosítéktól, amennyiben a kötelezettségek teljesítésére kötelezett személy jellege ezt a követelményt szükségtelenné teszi.

(12)

Az illetékes hatóságnak rendelkeznie kell azzal a joggal, hogy megtagadja a felajánlott biztosíték átvételét, amennyiben azt nem tartja kielégítőnek.

(13)

Az 1306/2013/EU rendelet megerősítette azokat a szabályokat, amelyek előírják egy adott összegre kifizetésére szóló biztosíték nyújtását arra az esetre, ha valamely kötelezettség nem teljesül. Ezt az egységes horizontális jogi keretet ki kell egészíteni a vis maior esetekre, valamint a biztosíték visszatartására és feloldására vonatkozó egységes szabályokkal. A 376/2008/EK (9) és a 612/2009/EK (10) bizottsági rendelet szabályokat tartalmaz a biztosítékok feloldására és visszatartására az export- és importengedélyek és az export-visszatérítés rendszerének területén. Az e rendelet által előírt új szabályokat az említett ágazatokban szintén alkalmazni kell. Az egyértelműség és a jogbiztonság érdekében a 376/2008/EK és a 612/2009/EK rendelet vonatkozó rendelkezéseit törölni kell.

(14)

A 282/2012/EU végrehajtási rendelet értelmében különbséget kellett tenni elsődleges, másodlagos és alárendelt követelmények között, míg néhány bizottsági rendelet csak elsődleges követelményekre hivatkozik. A követelmény nem teljesítése a követelményt fedező biztosíték teljes vagy arányos visszatartását eredményezte, melynek kiszámítása bonyolult volt, és már a múltban is zavart okozott. Az arányosság elvének tiszteletben tartása mellett a gyakorlati helyzethez igazodó egyszerűsített visszatartási megközelítést célszerű alkalmazni, amelyben a kötelezettséget vagy nem teljesítették, vagy nem időben teljesítették, vagy a kötelezettség teljesítésének igazolását nem nyújtották be a meghatározott időkereten belül.

(15)

Az uniós mezőgazdasági joganyag számos olyan rendelkezést tartalmaz, amelyek értelmében a letétbe helyezett biztosíték elvész, ha a garantált kötelezettségek bármelyikét megszegik, ám e rendelkezések semmiféle különbséget nem tesznek a kötelezettségszegés típusai között. A méltányosság érdekében helyénvaló különbséget tenni a különféle kötelezettségek megszegésének következményei között. Különösen arról indokolt rendelkezni, hogy bizonyos esetekben a biztosítéknak csak egy része vesszen el.

(16)

Indokolt előírni, hogy a valamely kötelezettség teljesítésének elmulasztásából fakadó következmények között ne lehessen annak alapján különbséget tenni, hogy került-e sor előlegfizetésre vagy sem. Ennek megfelelően elő kell írni, hogy az előlegfizetés kapcsán nyújtott biztosítékokra külön szabályok vonatkozzanak.

(17)

Az ágazati mezőgazdasági jogszabályok hatálya alá tartozó területen előforduló különböző helyzetekben alkalmazandó átváltási árfolyamokat meghatározó ügyleti tényeket az érintett ágazatokra vonatkozó szabályokban előírt konkrét definíciók vagy kivételek sérelme nélkül az 1306/2013/EU rendelet 106. cikkének (5) bekezdésében említett kritériumok alapján kell megállapítani.

(18)

A harmadik országgal folytatott kereskedelem során meghatározandó árak és összegek tekintetében a vámáru-nyilatkozat elfogadása a legmegfelelőbb meghatározó ügyleti tény az adott kereskedelmi cél eléréséhez. Ugyanez vonatkozik az export-visszatérítésekre és az Unió területére érkező gyümölcs és zöldség közös vámtarifába való besorolása alapjául szolgáló belépési árának meghatározására is. Ezért meghatározó ügyleti tényként ezt a tényt indokolt elfogadni.

(19)

A termelési visszatérítések esetében az árfolyam meghatározó üzleti ténye általános szabályként egyes konkrét alaki követelmények teljesítéséhez kapcsolódik. Az alkalmazandó szabályok összehangolásának céljából rögzíteni kell, hogy a meghatározó ügyleti tény az a dátum, amikor a termékek bejelentetten elérték az előírt célállomásukat, amennyiben van előírt célállomás; illetve az összes többi esetben az az időpont, amikor a kifizető ügynökség elfogadja a visszatérítésre vonatkozó kérelmet.

(20)

A forgalmazott termékmennyiség, illetve a meghatározott rendeltetésű termék mennyisége alapján nyújtott támogatásnál a támogatás biztosításához teljesítendő feltételt egy olyan tény képezi, amely biztosítja a szóban forgó termék megfelelő felhasználását. Az a tény, hogy az érintett gazdasági szereplő átveszi a terméket, előfeltétele annak, hogy az illetékes hatóságok elvégezhessék a gazdasági szereplő elszámolásainak megfelelő ellenőrzését vagy vizsgálatát, illetve hogy biztosíthassák a dossziék egységes elbírálását. Ebből következően indokolt az árfolyam meghatározó üzleti tényét a termékek átvételéhez kötni.

(21)

A mezőgazdasági ágazatban biztosított egyéb támogatások esetében merőben eltérő helyzetek merülhetnek fel. E támogatásokat azonban minden esetben kérelem alapján, jogszabályokban lefektetett határidők betartásával ítélik meg. Ebből következően az árfolyam meghatározó ügyleti tényét indokolt a kérelmek benyújtásának határidejéhez kötni.

(22)

A borászati ágazati támogatások esetében az árfolyam meghatározó ügyleti tényének az adott helyzettől függően a borászati év kezdetéhez, bizonyos műveletek elvégzéséhez vagy egy meghatározott dátumhoz kell kapcsolódnia. Következésképpen minden egyes helyzetben külön kell meghatározni a figyelembe veendő meghatározó ügyleti tényt.

(23)

A meghatározó ügyleti tény szempontjából figyelembe veendő helyzetek ágazatonként igen eltérőek. A meghatározó ügyleti tényt ezért – különösen a tej- és tejtermékágazat, az iskolagyümölcs-program, a cukorágazat, a promóciós intézkedések, valamint egyes zöldség- és gyümölcságazati intézkedések esetében – az adott mezőgazdasági ágazathoz kapcsolódó helyzetek és intézkedések mindegyikének sajátos jellegével összhangban kell meghatározni.

(24)

Az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (11) említett strukturális vagy környezetvédelmi jellegű összegek, valamint az 1698/2005/EK tanácsi rendeletnek (12) megfelelően jóváhagyott összegek esetében – amelyek kifizetését az 1305/2013/EU rendelettel jóváhagyott vidékfejlesztési programból fedezik – az összegeket egy gazdasági vagy naptári évre kell meghatározni. A gazdasági cél ezért akkor érhető el, ha az árfolyam meghatározó ügyleti tényét a szóban forgó évre állapítják meg. Mindezek alapján a meghatározó ügyleti tényt indokolt azon év január 1-jében rögzíteni, amely év során a támogatás nyújtására vonatkozó döntés megszületett.

(25)

Előlegek és biztosítékok esetében a fizetendő vagy biztosítékkal fedezett pénzösszegek az ágazati mezőgazdasági jogszabályoknak megfelelően euróban kerülnek rögzítésre. Az említett pénzösszegek esetében alkalmazandó árfolyamnak ezért időben közel kell esnie az előleg kifizetésének vagy a biztosíték kiállításának időpontjához. A biztosíték igénybevétele esetén a biztosíték összegének fedezetet kell nyújtania az összes kockázatra, amelyre a biztosítékot kiállították. Az árfolyam meghatározó ügyleti tényének ilyen esetben az előlegként szereplő összeg megállapításának vagy a biztosíték kiállításának napját, vagy azok kifizetésének időpontját kell tekinteni.

(26)

Az 1290/2005/EK tanácsi rendelet (13) szerint a Bizottság automatikus kötelezettségvállalás-visszavonást alkalmaz a 2007–2013 közötti időszak vidékfejlesztési programjainak fel nem használt költségvetési kötelezettségeire az azokat követő második év végén. Az 1306/2013/EU rendelet megváltoztatta a szabályt azzal, hogy az automatikus kötelezettségvállalás-visszavonást a költségvetési kötelezettséget követő harmadik év végén alkalmazza. A következetesség érdekében a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó vidékfejlesztési programokra továbbra is az N+2 szabály marad érvényben, és értelemszerűen alkotni kell egy átmeneti szabályt. Ugyanígy a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó vidékfejlesztési programok időközi kifizetéseikor továbbra is figyelembe kell venni az egyes prioritásokra fordított teljes EMVA-hozzájárulást az érintett program teljes időszakára. Ezenfelül a programok irányításának folyamatossága érdekében ezeket az átmeneti szabályokat 2014. január 1-jétől indokolt alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I.   FEJEZET

KIFIZETŐ ÜGYNÖKSÉGEK ÉS MÁS SZERVEK

1. cikk

A kifizető ügynökségek akkreditációjára vonatkozó feltételek

(1)   A kiadásoknak az 1306/2013/EU rendelet 7. cikke (1) bekezdése szerinti irányítását és ellenőrzését végző kifizető ügynökségek az általuk teljesített kifizetések, valamint az információk közlése és megőrzése tekintetében elegendő garanciát nyújtanak arra vonatkozóan, hogy:

a)

a kifizetés engedélyezése előtt megtörténik a kérelmek elfogadhatóságának és – a vidékfejlesztés keretében – a támogatások odaítélésére irányuló eljárásnak, valamint a kérelmek uniós szabályoknak való megfelelésének ellenőrzése;

b)

a teljesített kifizetések könyvelése pontosan és teljes körűen történik;

c)

végrehajtják az uniós jogszabályokban meghatározott ellenőrzéseket;

d)

a szükséges dokumentumok benyújtására az uniós szabályokban megállapított határidőn belül és formában kerül sor;

e)

az uniós szabályok értelmében a dokumentumokhoz – az elektronikus dokumentumokat is beleértve – hozzá lehet férni és azokat olyan formában őrzik meg, hogy teljességük, érvényességük és olvashatóságuk mindenkor biztosított legyen.

(2)   A tagállamok olyan hatóságokat és szerveket akkreditálhatnak kifizető ügynökségként, amelyek megfelelnek az 1. bekezdésben meghatározott feltételeknek. Emellett az akkreditáláshoz a kifizető ügynökségnek olyan adminisztratív szervezettel és belső ellenőrzési rendszerrel kell rendelkeznie, amelyek megfelelnek az I. mellékletben („Akkreditációs feltételek”) foglalt kritériumoknak az alábbiak tekintetében:

a)

belső környezet;

b)

ellenőrző tevékenységek;

c)

tájékoztatás és kommunikáció;

d)

monitoring.

A tagállamok további akkreditációs kritériumokat határozhatnak meg a kifizető ügynökség méretét, felelősségeit és más különös sajátosságait figyelembe véve.

2. cikk

A koordináló szervek akkreditációjára vonatkozó feltételek

(1)   Egynél több kifizető ügynökség akkreditálása esetén az érintett tagállam az 1306/2013/EU rendelet 7. cikkének (4) bekezdésével összhangban miniszteri szintű okiratban határoz a koordináló szerv akkreditálásáról, miután meggyőződött arról, hogy a szerv adminisztratív rendszerei megfelelő biztosítékot nyújtanak arra, hogy az képes a szóban forgó cikkben említett feladatok ellátására.

(2)   Az akkreditáció megadásához a koordináló szervnek eljárásokkal kell rendelkeznie az alábbiak biztosítására:

a)

a Bizottságnak adott nyilatkozatok megbízható forrásokból származó információn alapulnak;

b)

a Bizottságnak adott nyilatkozatot megfelelő módon engedélyezik a kiküldése előtt;

c)

a Bizottság számára elküldött információk alátámasztására megfelelő ellenőrzési nyomvonal áll rendelkezésre;

d)

a fogadott és küldött információkról szóló nyilvántartást biztonságosan, papíron vagy számítógépes formában tárolják.

3. cikk

A kifizető ügynökség állami intervencióval kapcsolatos kötelezettségei

(1)   Az 1306/2013/EU rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében említett kifizető ügynökségek – e rendelet II. mellékletben és adott esetben az ágazati mezőgazdasági jogszabályokban megállapított feltételek mellett, különösen az említett mellékletben az ellenőrzés tekintetében meghatározott minimális százalékos arányok alapján – gondoskodnak a felelősségi körükbe tartozó, közraktározással összefüggő intervenciós intézkedésekhez kapcsolódó műveletek irányításáról és ellenőrzéséről.

A kifizető ügynökségek ezzel kapcsolatos hatásköreiket átruházhatják az e rendelet I. mellékletének 1.C. pontjában megállapított jóváhagyási feltételeknek megfelelő intervenciós hivatalokra, vagy más kifizető ügynökségek közvetítésével is eljárhatnak.

(2)   A kifizető ügynökségek vagy az intervenciós hivatalok a közraktározás tekintetében fennálló általános felelősségük sérelme nélkül:

a)

bizonyos közraktározási intézkedések irányítását a felvásárolt mezőgazdasági termékek raktározását végző természetes vagy jogi személyekre („raktározók”) bízhatják;

b)

természetes vagy jogi személyeket bízhatnak meg a mezőgazdasági ágazati jogszabályokban előírt bizonyos konkrét feladatok elvégzésével.

Ha a kifizető ügynökségek az irányítást az első albekezdés a) pontjában említett raktározókra bízzák, ezt a tevékenységet raktározási szerződések keretében kell végezni a III. mellékletben meghatározott kötelezettségek és általános elvek alapján.

(3)   A kifizető ügynökségek közraktározással kapcsolatos kötelezettségei közé tartoznak különösen a következők:

a)

az intervenciós közraktározási intézkedés tárgyát képező valamennyi termék esetében készletnyilvántartás és pénzügyi elszámolás vezetése, az adott év október 1-jétől a következő év szeptember 30-ig (a továbbiakban „számviteli év”-nek nevezett időszakban) teljesített műveletek alapján;

b)

naprakész jegyzék vezetése azokról a raktározókról, akikkel a közraktározás keretében szerződést kötöttek. Ez a jegyzék olyan hivatkozásokat tartalmaz, amelyek lehetővé teszik minden raktározási helyszínnek, azok raktározási kapacitásának, valamint a raktárcsarnokok, hűtőházak és silók számának, továbbá azok tervrajzának és alaprajzának pontos azonosítását;

c)

a közraktározáshoz használt szerződésmintáknak, a termékek átvételére, tárolására és a raktározók tárolóhelyiségeiből való kitárolására megállapított szabályoknak, valamint a raktározók felelősségére vonatkozó szabályoknak a Bizottság rendelkezésére bocsátása;

d)

a készletekről olyan központi számítógépes készletnyilvántartás vezetése, amely tartalmaz minden raktározási helyszínt, minden terméket, a különböző termékek minden mennyiségi és minőségi adatát és mindegyik termék esetében a tömeget (adott esetben a nettó és a bruttó tömeget) vagy a térfogatot;

e)

az intervenciós termékek raktározásához, megőrzéséhez, szállításához vagy átadásához kapcsolódó valamennyi műveletnek az uniós és nemzeti jogszabályoknak megfelelően történő elvégezése a felvásárlók, az adott művelet végrehajtásában részt vevő többi kifizető ügynökség és bármely, a szóban forgó művelettel kapcsolatban kapott megbízás alapján eljáró személy saját hatáskörének sérelme nélkül;

f)

az intervenciós készletek raktározási helyszínén rendszeres és előzetes értesítés nélküli ellenőrzések végzése az egész év során. Előzetes értesítés adható ugyanakkor – szigorúan a szükséges legrövidebb időtartam meghagyásával – abban az esetben, ha az nem veszélyezteti az ellenőrzés céljának elérését. A szóban forgó előzetes értesítés időtartama – kellően indokolt esetektől eltekintve – nem haladhatja meg a 24 órát;

g)

éves leltár készítése a 4. cikk szerint.

Amennyiben valamely tagállamban egy vagy több termék esetében a kapcsolódó közraktározási számlák vezetését több kifizető ügynökség látja el, az a) és a d) pontban említett készletnyilvántartásokat és pénzügyi elszámolásokat tagállami szinten konszolidálni kell, mielőtt a tagállam a kapcsolódó információkat eljuttatja a Bizottságnak.

(4)   A kifizető ügynökségek meghoznak minden szükséges intézkedést a következők biztosítása érdekében:

a)

az uniós intervenciós intézkedések tárgyát képező termékek megfelelő állapotban való megőrzése a tárolt termékek minőségének legalább évente egyszer történő ellenőrzésével;

b)

az intervenciós készletek hiánytalansága.

(5)   A kifizető ügynökségek haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot:

a)

azokról az esetekről, amelyekben a termék raktározási idejének meghosszabbítása valószínűleg a termék minőségének romlását idézi elő;

b)

a termékben természeti katasztrófa folytán bekövetkezett mennyiségcsökkenésről vagy minőségromlásról.

Ha az első albekezdés a) és b) pontjában említett helyzetek lépnek fel, a Bizottság megfelelő határozatot fogad el:

a)

az első albekezdés a) pontjában említett helyzetek fennállása esetén az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (14) 229. cikkének (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően;

b)

az első albekezdés b) pontjában említett helyzetek fennállása esetén az 1306/2013/EU rendelet 116. cikkének (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően.

(6)   A kifizető ügynökségek viselik az uniós intervenciós intézkedések tárgyát képező termékek nem megfelelő tárolásának pénzügyi következményeit, különös tekintettel a termékeknél alkalmazott nem megfelelő raktározási módszerekre visszavezethető következményekre. A raktározók elleni keresetek sérelme nélkül a kifizető ügynökségek kötelezettségvállalásaik vagy kötelezettségeik teljesítésének elmulasztása esetén pénzügyi felelősséget vállalnak.

(7)   A kifizető ügynökségek a Bizottság alkalmazottai és a Bizottság által felhatalmazott személyek számára elektronikus formában vagy a kifizető ügynökség székhelyén folyamatosan hozzáférhetővé teszik a közraktározási számlákat és az intervenciós műveletek keretében kiállított vagy kapott valamennyi dokumentumot, szerződést és adatállományt.

4. cikk

Leltár

(1)   A kifizető ügynökségek minden számviteli év során leltárt készítenek minden egyes, uniós intervenció tárgyát képező termékről.

A leltározás eredményeit összevetik a számviteli adatokkal. A megállapított mennyiségi különbségeket és az ellenőrzések során észlelt minőségbeli különbségekből adódó összegeket az 1306/2013/EU rendelet 46. cikke (6) bekezdésének a) pontja alapján elfogadott szabályoknak megfelelően kell könyvelni.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában a szokásos raktározási műveletekből kifolyólag hiányzó mennyiségek a könyvelés szerinti leltárban kimutatott elméleti készlet és az (1) bekezdésben előírt leltár alapján megállapított tényleges fizikai készlet vagy a raktár tényleges fizikai készletének elfogyása után fennmaradó könyv szerinti készlet különbözetének felelnek meg, és a IV. mellékletben szereplő tűréshatárok vonatkoznak rájuk.

II.   FEJEZET

PÉNZÜGYI IRÁNYÍTÁS

5. cikk

Az utolsó kifizetési határidő be nem tartása

(1)   Az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) tekintetében az 1306/2013/EU rendelet 40. cikkének első bekezdésében említett kivételek szerint és az arányosság elvével összhangban a kifizetési határidők lejártát követően teljesített kiadások az e cikk (2)–(6) bekezdésében szereplő feltételek szerint jogosultak uniós finanszírozásra.

(2)   Ha a határidők lejártát követően teljesített kiadások a határidők betartásával teljesített kiadások legfeljebb 5 %-át teszik ki, akkor a havonta teljesítendő kifizetésekben nem kell csökkentést alkalmazni.

Ha a határidők lejártát követően teljesített kiadások az 5 %-os küszöbérték felett vannak, a továbbiakban teljesített kiadásokat az alábbi szabályok szerint kell csökkenteni:

a)

azokat a kiadásokat, amelyeket a kifizetési határidő lejárata szerinti hónapot követő első hónapban teljesítettek, 10 %-kal kell csökkenteni;

b)

azokat a kiadásokat, amelyeket a kifizetési határidő lejárata szerinti hónapot követő második hónapban teljesítettek, 25 %-kal kell csökkenteni;

c)

azokat a kiadásokat, amelyeket a kifizetési határidő lejárata szerinti hónapot követő harmadik hónapban teljesítettek, 45 %-kal kell csökkenteni;

d)

azokat a kiadásokat, amelyeket a kifizetési határidő lejárata szerinti hónapot követő negyedik hónapban teljesítettek, 70 %-kal kell csökkenteni;

e)

azokat a kiadásokat, amelyeket a kifizetési határidő lejárata szerinti hónapot követő negyedik hónapnál később teljesítettek, 100 %-kal kell csökkenteni.

(3)   A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérve, az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (15) 7. cikkében említett felső határ alá eső közvetlen kifizetésekre a következő feltételeket kell alkalmazni:

a)

amennyiben a (2) bekezdés első albekezdésében meghatározott keretet legkésőbb N+1. év október 15-ig nem használták fel teljes egészében az N. naptári évben teljesített kifizetésekre, és a keret fennmaradó része meghaladja a 2 %-ot, ezt a fennmaradó részt 2 %-ra kell csökkenteni;

b)

az N+1. pénzügyi évben a 228/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (16) és a 229/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (17) előírt kifizetésektől eltérő, az N–1. vagy azt megelőző naptári évekre vonatkozó és a kifizetési határidő után teljesített közvetlen kifizetések csak akkor támogathatók az EMGA által, ha az N+1. évben teljesített közvetlen kifizetések teljes összege, adott esetben az 1306/2013/EU rendelet 26. cikkében előírt kiigazítás előtti összegekre korrigálva, az 1307/2013/EU rendelet 7. cikkével összhangban nem haladja meg a szóban forgó rendelet III. mellékletében az N naptári év tekintetében meghatározott felső értéket;

c)

az a), illetve a b) pontban említett határértékeket meghaladó kiadásokat 100 %-kal kell csökkenteni.

Az 1306/2013/EU rendelet 26. cikkének (5) bekezdésében említett visszatérítések összegei nem veendők figyelembe az e bekezdés első albekezdésének b) pontjában említett feltétel teljesülésének ellenőrzésekor.

(4)   A Bizottság az (2) és (3) bekezdésben említettektől eltérő ütemezést és/vagy alacsonyabb vagy nulla csökkentési rátákat alkalmaz, ha egyes intézkedésekre vonatkozóan különleges irányítási körülmények jelentkeznek, vagy ha a tagállamok megalapozott indokokkal szolgálnak.

Az első albekezdés nem alkalmazandó azonban a (3) bekezdés b) pontjában említett határértéket meghaladó kiadásokra.

(5)   A kifizetési határidők betartásának a havi kifizetésekkel összefüggésben történő ellenőrzését minden egyes pénzügyi évben kétszer kell elvégezni:

a)

a július 31-ig teljesített kiadásokra vonatkozóan,

b)

az október 15-ig teljesített kiadásokra vonatkozóan.

Az augusztus, szeptember és október folyamán bekövetkezett esetleges határidő-túllépéseket az 1306/2013/EU rendelet 51. cikkében említett számlaelszámolási határozatban kell figyelembe venni.

(6)   Az e cikkben említett csökkentések az 1306/2013/EU rendelet 52. cikke szerinti megfelelőségi vizsgálattal kapcsolatos későbbi határozat sérelme nélkül alkalmazandók.

6. cikk

A legkorábbi lehetséges kifizetési időpont be nem tartása

Az EMGA tekintetében, ha a tagállamok számára engedélyezett, hogy az ágazati mezőgazdasági jogszabályokban rögzített legkorábbi lehetséges kifizetési időpont előtt egy bizonyos maximális összeg erejéig előlegeket nyújtsanak, minden, a szóban forgó maximális összegen felül teljesített kiadás a legkorábbi lehetséges kifizetési időpont előtt teljesített kiadásnak minősül. Ugyanakkor a szóban forgó kiadás – az 1306/2013/EU rendelet 40. cikkének első albekezdésében említett kivételekkel összhangban – 10 %-os csökkentés mellett uniós kifizetésre jogosult.

7. cikk

A kifizető ügynökségek által nyújtandó ellentételezés

(1)   Az 1306/2013/EU rendelet 18. cikkének (3) bekezdése értelmében a havi kifizetésekre vonatkozóan hozott határozata útján a Bizottság kifizeti az egyes tagállamok által nyilatkozatban bejelentett kiadásoknak az adott tagállam által ugyanazon kiadásigazoló nyilatkozatban feltüntetett címzett bevételekkel csökkentett egyenlegét. Ez a beszámítás a vonatkozó bevételek beszedésének felel meg.

A címzett bevételekből eredő kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok megnyitására azt követően kerül sor, hogy megtörtént e bevételek költségvetési sorokhoz rendelése. A hozzárendelés a címzett bevételek könyvelésének időpontjában, a tagállamok által megküldött kimutatások kézhezvételétől számított két hónapon belül, az 1306/2013/EU rendelet 43. cikkének (4) bekezdésben említett szabályoknak megfelelően történik.

(2)   Ha az 1306/2013/EU rendelet 43. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett összegeket a szabálytalanság vagy gondatlanság által érintett támogatás kifizetése előtt visszatartották, akkor azokat le kell vonni a vonatkozó kiadásból.

(3)   Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) hozzájárulásainak az egyes referencia-időszakok alatt az érintett vidékfejlesztési program keretében a kedvezményezettekkel visszafizettetett összegeit le kell vonni az említett időszakra vonatkozó kiadásigazoló nyilatkozatban szereplő, az EMVA-ból fizetendő összegből.

(4)   Az adott esetben az 1306/2013/EU rendelet 51. cikkében említett számlaelszámolásból eredő és a vidékfejlesztési program céljaira újra felhasználható többletösszegeket vagy a hiányzó összegeket a számlaelszámolási határozatot követő első nyilatkozat elkészítésekor hozzá kell adni vagy le kell vonni az EMVA hozzájárulásának összegéből.

(5)   Az EMGA-ból nyújtott finanszírozás összege azon kiadások összegével egyezik meg, amelyeket a kifizető ügynökség által közölt adatok alapján, az intervenciós intézkedésekből eredő esetleges bevételeket kivonva számítottak ki, a Bizottság által létrehozott számítógépes rendszer segítségével igazolták, és amelyeket a kifizető ügynökség kiadásigazolási nyilatkozataiban közölt.

8. cikk

Az uniós költségvetés késedelmes elfogadása

(1)   Az EMGA tekintetében, amennyiben az uniós költségvetés elfogadása nem történik meg a költségvetési év elejéig, az 1306/2013/EU rendelet 18. cikkében említett havi kifizetések teljesítése az egyes tagállamoktól kapott kiadásigazoló nyilatkozatokban szereplő összegek egy bizonyos százalékáig engedélyezhető, amely kiadási alcímenként és a 966/2012/EU, Euratom rendelet 16. cikkében meghatározott korlátok betartásával kerül megállapításra. A Bizottság a tagállamoknak vissza nem térített összegek egyenlegét a későbbi időközi kifizetésekről hozott határozatokban veszi figyelembe.

(2)   Az EMVA tekintetében, amennyiben az uniós költségvetés elfogadása nem történik meg a költségvetési év elejéig, akkor:

a)

az 1306/2013/EU rendelet 36. cikkében említett időközi kifizetések a rendelkezésre álló előirányzatokkal arányosan, az egyes vidékfejlesztési programokra vonatkozóan beérkező kiadásigazoló nyilatkozatokban szereplő összegek egy bizonyos százalékáig teljesíthetők. A Bizottság a tagállamoknak vissza nem térített összegek egyenlegét a későbbi időközi kifizetések teljesítésekor veszi figyelembe;

b)

az 1306/2013/EU rendelet 33. cikkében említett költségvetési kötelezettségvállalások tekintetében a vidékfejlesztési programok elfogadását követő első éves részletfizetéseknek a szóban forgó programok elfogadásának sorrendjét kell követniük. A későbbi éves részletek fizetésére vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalásokat azon programok sorrendjében kell megtenni, amelyek esetében már felhasználásra kerültek a vonatkozó kötelezettségvállalási előirányzatok. A Bizottság részleges éves kötelezettségvállalásokat tehet a vidékfejlesztési programokra vonatkozóan, amennyiben a rendelkezésre álló kötelezettségvállalási előirányzatok korlátozottak. E programok fennmaradó egyenlegét akkor kell lekötni, amikor további kötelezettségvállalási előirányzatok válnak elérhetővé.

9. cikk

A havi kifizetések késleltetése

A Bizottság az érintett tagállamok tájékoztatását követően késleltetheti az 1306/2013/EU rendelet 18. cikkében említett, a tagállamoknak járó havi kifizetéseket, amennyiben a szóban forgó rendelet 102. cikke (1) bekezdése c) pontjának i. és ii. alpontja szerinti közlemények megkésve érkeznek be vagy olyan eltéréseket tartalmaznak, amelyek további ellenőrzéseket tesznek szükségessé.

10. cikk

A kifizetések felfüggesztése késedelmes benyújtás esetén

(1)   A kifizetéseknek az 1306/2013/EU rendelet 42. cikke szerinti felfüggesztése az e rendelet V. mellékletben felsorolt intézkedésekre alkalmazandó.

(2)   Az EMGA keretébe tartozó kiadások tekintetében a kifizetések az alábbi mértékben függeszthetők fel:

a)

ha az ellenőrzések eredményeit október 15-ig nem küldték meg, azon kiadások 1 %-a, amelyekre a vonatkozó információt nem küldték meg időben;

b)

ha az ellenőrzések eredményeit december 1-ig nem küldték meg, azon kiadások 1,5 %-a, amelyekre a vonatkozó információt nem küldték meg időben.

(3)   Az EMVA keretébe tartozó kiadások tekintetében a kifizetések az alábbi mértékben függeszthetők fel:

a)

ha az ellenőrzések eredményeit október 15-ig nem küldték meg, azon kiadások 1 %-a, amelyekre a vonatkozó információt nem küldték meg időben;

b)

ha az ellenőrzések eredményeit január 15-ig nem küldték meg, azon kiadások 1,5 %-a, amelyekre a vonatkozó információt nem küldték meg időben.

11. cikk

A kiadásigazoló nyilatkozat kiállításakor alkalmazandó átváltási árfolyam

(1)   Az EMGA tekintetében az 1306/2013/EU rendelet 106. cikke (4) bekezdésének megfelelően azok a tagállamok, amelyek nem vezették be az eurót, az EMGA-t érintő kiadásigazoló nyilatkozataik elkészítésekor ugyanazt az átváltási árfolyamot alkalmazzák, mint amelyet az V. fejezet és az ágazati mezőgazdasági jogszabályok értelmében a kedvezményezettek részére teljesített kifizetéseknél és a beszedett bevételeknél alkalmaztak. Az 1306/2013/EU rendelet 51. és 52. cikkében említett számlaelszámolási, illetve megfelelőségi vizsgálattal kapcsolatos határozatok esetében a tagállamok a határozatok elfogadásának időpontja után az Európai Központi Bank által megállapított első átváltási árfolyamot alkalmazzák.

Az (1) bekezdésben említettektől eltérő esetekben – különösen a 3/2008/EK tanácsi rendelet (18) alapján jóváhagyott promóciós programok, a borágazati promóciós programok, illetve azon műveletek esetében, amelyek tekintetében az ágazati mezőgazdasági jogszabályok nem állapítanak meg meghatározó ügyleti tényt – az alkalmazandó átváltási árfolyam az Európai Központi Bank által azon hónapot megelőzően megállapított utolsó előtti átváltási árfolyam, amely hónapra vonatkozóan a kiadást vagy a címzett bevételt bejelentették.

(2)   A vidékfejlesztési programok tekintetében az euróövezethez nem tartozó tagállamok kiadásigazoló nyilatkozataik kiállításakor minden fizetési vagy visszafizettetési műveletre vonatkozóan az Európai Központi Bank által azon hónapot megelőzően megállapított utolsó előtti átváltási árfolyamot alkalmazzák, amely hónap folyamán a műveleteket a kifizető ügynökség számláin lekönyvelték.

III.   FEJEZET

SZÁMLAELSZÁMOLÁS ÉS EGYÉB ELLENŐRZÉSEK

12. cikk

Korrekciók alkalmazásának kritériumai és módszere a megfelelőségvizsgálati eljárás keretében

(1)   Az 1306/2013/EU rendelet 52. cikkének (1) bekezdése szerinti, az uniós finanszírozásból kizárt összegekről döntő határozat elfogadásához a Bizottság különbséget tesz olyan összegek vagy összegrészek között, amelyeket jogosulatlanul elköltöttnek minősít és olyanok között, amelyeket extrapoláció vagy átalánykorrekció alkalmazásával határoz meg.

Az uniós finanszírozásból kizárható összegek meghatározására a Bizottság, amennyiben úgy találja, hogy a költség nem az uniós jogszabályoknak, illetőleg az EMVA esetében nem az alkalmazandó uniós és nemzeti jogszabályoknak megfelelően merült fel, saját megállapításait használja fel és figyelembe veszi a tagállamok által az 1306/2013/EU rendelet 52. cikke szerint végzett megfelelőségvizsgálati eljárás során rendelkezésre bocsátott információkat.

(2)   A Bizottság a kizárást csak akkor alapozza a jogosulatlanul elköltött összegek azonosítására, ha az összegeket arányos erőfeszítéssel lehet meghatározni. Ha a Bizottság nem tudja arányos erőfeszítéssel meghatározni a jogosulatlanul elköltött összegeket, a tagállamok a Bizottság által a megfelelőségvizsgálati eljárás során előírt időkereten belül ezen összegek ellenőrzésére vonatkozó adatokat nyújthatnak be a meg nem felelés által potenciálisan érintett minden egyedi eset vizsgálata alapján. Az ellenőrzés kiterjed az alkalmazandó jog megsértésével felmerült és az uniós költségvetésre terhelt összes kiadásra. A benyújtott adatoknak tartalmazniuk kell minden egyes összeget, amely az adott meg nem felelés miatt nem támogatható.

(3)   Amennyiben a jogosulatlanul elköltött összegek nem határozhatók meg a (2) bekezdéssel összhangban, a Bizottság a kizárásra kerülő összegeket extrapolált korrekció alkalmazásával is meghatározhatja. Ahhoz, hogy a Bizottság meghatározhassa a releváns összegeket, a tagállamok a Bizottság által a megfelelőségvizsgálati eljárás során előírt időkereten belül az érintett esetek reprezentatív mintáján végzett ellenőrzések eredményeinek statisztikai eszközökkel végzett extrapolációján alapuló kalkulációt nyújthatnak be az uniós finanszírozásból kizárandó összegről. A mintát a sokaság azon részéből veszik, amelynél az azonosított meg nem felelés bekövetkezése várható.

(4)   A tagállamok által a (2) és (3) bekezdés szerint benyújtott eredmények figyelembevétele céljából a Bizottság számára lehetővé válik, hogy:

a)

értékelje a meghatározásra vagy extrapolálásra fenntartott módszereket, amelyeket a tagállamok világosan leírnak;

b)

ellenőrizze a (3) bekezdésben említett minta reprezentativitását;

c)

ellenőrizze a benyújtott meghatározás és extrapolálás tartalmát és eredményeit;

d)

kielégítő és releváns vizsgálati bizonyítékokat szerezzen az eredmények alapját képező adatokról.

(5)   A (3) bekezdés alkalmazásakor a tagállamok használhatják a kifizető ügynökségek tanúsító szerv által jóváhagyott ellenőrzési statisztikáit vagy e szerv becslését az 1306/2013/EU rendelet 9. cikkében említett könyvvizsgálata tartalmában lévő hibaszintre vonatkozóan, feltéve, hogy:

a)

a Bizottság elégedett a tanúsító szervek által végzett munkával mind a könyvvizsgálati stratégia, mind pedig a ténylegesen elvégzett könyvvizsgálat tartalma, terjedelme és minősége tekintetében;

b)

a tanúsító szervek munkájának hatóköre megegyezik a kérdéses megfelelőségvizsgálati vizsgálat hatókörével, különösen az intézkedések vagy rendszerek tekintetében;

c)

a becsléskor figyelembe vették azon szankciók összegét, amelyeket ki kellett volna szabni.

(6)   Ha nem teljesülnek az uniós finanszírozásból kizárandó összegek meghatározásának (2) és (3) bekezdésekben említett feltételei, vagy az eset olyan természetű, hogy a kizárandó összegeket nem lehet az említett bekezdések alapján meghatározni, a Bizottság a megfelelő átalánykorrekciókat alkalmazza, figyelembe véve a jogsértés jellegét és súlyát és saját becslését az Uniónak okozott pénzügyi kár kockázatáról.

Az átalánykorrekció szintjének megszabása elsősorban a meghatározott meg nem felelés típusának figyelembevételével történik. E célból az ellenőrzési hiányosságokat a kulcsfontosságú és kiegészítő ellenőrzések során tapasztalt hiányosságokra osztják fel, a következők szerint:

a)

a kulcsfontosságú ellenőrzések azok az igazgatási és helyszíni ellenőrzések, amelyekre azért van szükség, hogy meghatározható legyen a támogatásra való jogosultság a csökkentések és szankciók ennek megfelelő alkalmazása;

b)

kiegészítő ellenőrzésnek minősül minden egyéb igazgatási művelet, amely az igények helyes feldolgozásához szükséges.

Ha ugyanazon megfelelőségvizsgálati eljárás keretében különböző, eltérő átalánykorrekciókat maguk után vonó meg nem feleléseket állapítanak meg, a legmagasabb átalánykorrekciót kell alkalmazni.

(7)   Az átalánykorrekciók mértékének megállapításakor a Bizottság elsősorban az alábbi körülményeket veszi figyelembe, mivel ezek nagyobb súlyú hiányosságokat képviselnek, így nagyobb kockázatot jelentenek az uniós költségvetés potenciális vesztesége tekintetében:

a)

egy vagy több kulcsfontosságú ellenőrzést nem alkalmaznak, vagy olyan rosszul vagy ritkán alkalmaznak, hogy azok alkalmatlannak tekinthetők az igények támogathatóságának megállapítására, vagy a szabálytalanságok megelőzésére; vagy

b)

három vagy több hiányosságot tárnak fel egy adott ellenőrző rendszerrel kapcsolatban; vagy

c)

a tagállam nem alkalmazza vagy súlyos hiányosságok mellett alkalmazza az ellenőrző rendszert, és bizonyítottan széles körben tapasztalhatók szabálytalanságok és hanyagság a szabálytalanságok vagy a csalás elleni fellépés tekintetében; vagy

d)

a tagállammal kapcsolatban már alkalmaztak korrekciót ugyanabban az ágazatban jelentkező, hasonló hiányosságok miatt, figyelembe véve azonban a tagállam által már meghozott kiigazító vagy kompenzációs intézkedéseket.

(8)   Ha a tagállam bizonyos olyan objektív elemeket nyújt be, amelyek nem felelnek meg az e cikk (2) és (3) bekezdésében említett követelményeknek, de amelyek bizonyítják, hogy az alap legnagyobb vesztesége olyan összegre korlátozódik, amely alacsonyabb, mint amely a javasolt átalánykorrekció alkalmazásából származna, a Bizottság az alacsonyabb átalánykorrekciót alkalmazza az uniós finanszírozásból az 1306/2013/EU rendelet 52. cikke értelmében kizárandó összegek meghatározására.

(9)   A kedvezményezettekkel ténylegesen visszatéríttetett és a Bizottság által a megfelelőségvizsgálati eljárás folyamán meghatározott vonatkozó időpont előtt az alapokba befizetett összegeket levonják abból az összegből, amelynek az uniós finanszírozásból történő kizárásáról a Bizottság az 1306/2013/EU rendelet 52. cikke értelmében dönt.

13. cikk

A visszatéríttetési eljárásokat követő kötelezettség

Az 1306/2013/EU rendelet 54. cikke (2) bekezdésének első albekezdésében említett visszatéríttetési eljárások végrehajtása után a tagállamok:

a)

az említett rendelet 55. cikkének második albekezdésében említett visszatéríttetési költségek levonását követően a visszatéríttetett összeg ötven százalékát befizetik az EMGA-nak;

b)

befizetik az EMVA-nak a vidékfejlesztési programok lezárása után visszatéríttetett vagy a program lezárása előtt visszatéríttetett, de az 1306/2013/EU rendelet 56. cikkével összhangban újra ki nem osztható összegek ötven százalékát.

14. cikk

A tranzakciók vizsgálata

Az 1306/2013/EU rendelet V. címének III. fejezetében meghatározott vizsgálati rendszer nem alkalmazandó az e rendelet VI. mellékletében felsorolt intézkedésekre.

IV.   FEJEZET

BIZTOSÍTÉKOK

1.   SZAKASZ

Alkalmazási kör és kifejezéshasználat

15. cikk

Alkalmazási kör

E fejezet alkalmazandó minden olyan esetben, amikor az ágazati mezőgazdasági jogszabályok biztosíték nyújtását írják elő, függetlenül attól, hogy a rendelkezések szövegében előfordul-e konkrétan a „biztosíték” kifejezés vagy sem.

Ez a fejezet nem alkalmazandó a 2913/92/EGK tanácsi rendeletben említett behozatali és kiviteli vámok megfizetésére nyújtott biztosítékokra (19).

16. cikk

Az e fejezetben használt kifejezések

E fejezet alkalmazásában:

a)

„illetékes hatóság”: vagy a biztosíték elfogadására felhatalmazott fél, vagy az a fél, amely felhatalmazást kapott, hogy a vonatkozó rendelettel összhangban döntést hozzon a biztosíték feloldásáról vagy lehívásáról;

b)

„keretbiztosíték”: olyan biztosíték, amelyet abból a célból bocsátanak az illetékes hatóság rendelkezésére, hogy egynél több kötelezettség teljesítését szavatolják;

c)

„a biztosított összeg megfelelő része”: a biztosított összegnek annak a mennyiségnek megfelelő részét jelenti, amelyre vonatkozóan valamely követelménynek nem tettek eleget.

2.   SZAKASZ

Biztosíték megkövetelése

17. cikk

Felelős fél

Biztosítékot az a fél nyújt – illetve annak nevében nyújtanak –, aki vagy amely egy adott pénzösszeg megfizetéséért felelős, amennyiben kötelezettségét nem teljesíti.

18. cikk

Mentesítés a biztosíték nyújtására vonatkozó követelmény alól

(1)   Az illetékes hatóság mentesítést adhat a biztosíték nyújtására vonatkozó kötelezettség alól, amennyiben a kötelezettség teljesítéséért felelős fél:

a)

hatósági feladatokat ellátó köztestület; vagy

b)

az a) pontban említett feladatokat állami felügyelet alatt végző magántestület.

(2)   Az illetékes hatóság mentesítést adhat a biztosíték nyújtására vonatkozó kötelezettség alól, ha a biztosított összeg értéke nem éri el az 500 EUR-t. Ilyen esetben az érintett fél írásban vállalja, hogy az elengedett biztosítékkal azonos összeget fizet, ha nem teljesíti a vonatkozó kötelezettséget.

Az első albekezdés alkalmazásában a biztosíték értékét úgy kell kiszámítani, hogy az magában foglalja az ugyanahhoz a művelethez kapcsolódó valamennyi vonatkozó kötelezettséget.

19. cikk

A biztosítékokra vonatkozó feltételek

(1)   Az illetékes hatóság megtagadja a biztosíték elfogadását, illetve megköveteli annak más biztosítékkal való felváltását olyan biztosíték esetében, amelyet nem tart megfelelőnek vagy kielégítőnek, vagy amely nem biztosít elég hosszú időszakra fedezetet.

(2)   Amennyiben a készpénzt átutalás útján helyezik letétbe, azt csupán akkor lehet valóban biztosítéknak tekinteni, amikor az illetékes hatóság meggyőződött arról, hogy a szóban forgó összeg a rendelkezésére áll.

(3)   Azt a meghatározott összegről szóló csekket, amelynek kifizetésére egy, az illetékes hatóság helye szerinti tagállam által e célra elismert pénzintézet vállal garanciát, készpénzletétnek kell tekinteni. Az illetékes hatóság mindaddig nem köteles az ilyen csekket beváltani, amíg a garanciával fedezett időszak lejárta nem közeledik.

Az első albekezdésben említett csekkek kivételével egy csekk csak akkor képvisel biztosítékot, amikor az illetékes hatóság meggyőződött arról, hogy az összeg a rendelkezésére áll.

(4)   A pénzintézetek tevékenységével kapcsolatos minden díjat a biztosítékot nyújtó fél viseli.

(5)   A készpénzletét formájában biztosítékot nyújtó félnek nem jár kamat.

20. cikk

Az euro használata

(1)   A biztosítékokat euróban kell kifejezni.

(2)   Amennyiben a biztosítékot nemzeti pénznemben fogadják el egy olyan tagállamban, amely nem vezette be az eurót, a biztosíték euróban kifejezett összegét az V. fejezet rendelkezéseinek megfelelően át kell váltani az adott nemzeti pénznemre. A biztosítéknak megfelelő vállalást és a szabálytalanságok vagy jogsértések esetén visszatartott összegeket továbbra is euróban kell rögzíteni.

21. cikk

A kezes

(1)   A kezes olyan személy lehet, akinek hivatalosan bejegyzett tartózkodási helye vagy székhelye az Unióban van, valamint – a Szerződésnek a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó rendelkezéseire is figyelemmel – rendelkezik a biztosíték nyújtásának helye szerinti tagállam illetékes hatóságának jóváhagyásával. A kezesnek írásbeli garanciát kell vállalnia.

(2)   Az írásbeli garanciának legalább a következőket kell tartalmaznia:

a)

a kötelezettséget, illetve keretbiztosíték nyújtása esetén az(oka)t a kötelezettségtípus(oka)t, amely(ek) teljesítésére vonatkozóan valamely pénzösszeg kifizetését garantálja;

b)

azt a maximális összeget, amelynek megfizetéséért a kezes felelősséget vállal;

c)

azt, hogy a kezes együttes és egyetemleges felelősséget vállal a kötelezettség teljesítéséért felelős féllel arra nézve, hogy az illetékes hatóság felszólításától számított 30 napon belül a garancia erejéig kifizet minden olyan összeget, amely a biztosíték lehívhatónak nyilvánítását követően esedékessé válik.

(3)   Amennyiben már rendelkezésre áll valamely írásos keretbiztosíték, az illetékes hatóság meghatározza azt az eljárást, amellyel a keretbiztosíték egy része vagy egésze egy konkrét kötelezettséghez rendelhető.

22. cikk

Vis maior alkalmazása

Amennyiben a biztosítékkal fedezett kötelezettségért felelős személy azt állítja, hogy a kötelezettség vis maior következtében nem teljesíthető, az illetékes hatóságok számára kielégítő módon igazolnia kell, hogy valóban vis maior esete áll fenn. Ha az illetékes hatóság elismeri, hogy vis maior esetéről van szó, a kötelezettséget – kizárólag a biztosíték feloldása céljából – érvényteleníti.

3.   SZAKASZ

A biztosítékok feloldása és visszatartása a 4. szakaszban említettektől eltérő esetekben

23. cikk

A biztosítékok visszatartása

(1)   Az 1306/2013/EU rendelet 66. cikkének (1) bekezdésében említett kötelezettség, amelynek értelmében valamely cselekményt teljesíteni kell, vagy valamely cselekmény teljesítésétől tartózkodni kell, az azt előíró rendelet céljai szempontjából alapvető jellegű.

(2)   Ha valamely kötelezettség teljesítésére nem kerül sor, és a teljesítés nincs határidőhöz kötve, a biztosítékot akkor kell lehívni, amikor az illetékes hatóság megállapítja a teljesítés elmulasztását.

(3)   Ha az adott kötelezettség teljesítése határidőhöz van kötve, és a teljesítésre csak a szóban forgó határidőn túl került sor, a biztosítékot le kell hívni.

Ilyen esetben a biztosíték 10 %-a azonnal lehívásra kerül, majd a fennmaradó egyenlegre egy további százalékos arányt kell alkalmazni a következők szerint:

a)

2 % minden egyes határidőn túli naptári napra, ha a kötelezettség termékek harmadik országba történő beviteléhez kapcsolódik;

b)

5 % minden egyes határidőn túli naptári napra, ha a kötelezettség termékeknek az Unió vámterületén kívülre jutásához kapcsolódik.

(4)   Ha az adott kötelezettség teljesítésére időben sor kerül, és a teljesítésre vonatkozó bizonyíték bemutatása megszabott határidőhöz van kötve, a szóban forgó kötelezettség kapcsán nyújtott biztosítékot az említett határidőn túli minden egyes naptári napra vonatkozóan a 0,2/napokban megállapított időkorlát képletnek megfelelően és a 25. cikk figyelembevételével kell lehívni.

Ha az első albekezdésben említett bizonyíték felhasznált vagy lejárt behozatali vagy kiviteli engedély benyújtásából áll, vagy olyan termékekre vonatkozó bizonyíték benyújtásából, amelyek elhagyták az Unió vámterületét, a biztosítékból lehívandó hányad 15 %, ha a bizonyítékot az első albekezdésben említett megszabott határidő után, de legkésőbb az engedély lejártát követő 730. naptári napon benyújtják. Az említett 730 naptári nap elteltével a fennmaradó biztosítéki összeg teljes egészében elvész.

Ha az első albekezdésben említett bizonyíték az export-visszatérítést előzetesen rögzítő, felhasznált vagy lejárt kiviteli engedély benyújtásából áll, a lehívandó biztosíték mértéke:

a)

10 %, ha az engedélyt az engedély lejárta utáni 61. és a 90. naptári nap között nyújtják be;

b)

50 %, ha az engedélyt az engedély lejárta utáni 91. és a 120. naptári nap között nyújtják be;

c)

70 %, ha az engedélyt az engedély lejárta utáni 121. és a 150. naptári nap között nyújtják be;

d)

80 %, ha az engedélyt az engedély lejárta utáni 151. és a 180. naptári nap között nyújtják be;

e)

100 %, ha az engedélyt az engedély lejárta utáni 180. naptári nap után nyújtják be.

(5)   A visszatartandó biztosíték összegét az euróban vagy az adott nemzeti pénznemben kifejezett legközelebbi egész számra lefelé kell kerekíteni.

24. cikk

A biztosítékok feloldása

(1)   Amint az egyedi uniós szabályokban foglaltaknak megfelelően bizonyítást nyer valamely kötelezettség teljesítése, vagy amint a biztosíték egy része az 1306/2013/EU rendelet 66. cikke (2) bekezdésének és e rendelet 23. cikkének megfelelően lehívásra kerül, a biztosítékot, illetve az esetnek megfelelően annak fennmaradó részét haladéktalanul fel kell szabadítani.

(2)   A biztosíték egy része kérésre feloldható, amennyiben a termékmennyiség egy részére nézve a vonatkozó bizonyítékot bemutatták, feltéve, hogy a szóban forgó rész nem kisebb, mint a biztosítékot előíró rendeletben – vagy ennek hiányában a tagállam által – megjelölt bármely minimális mennyiség.

(3)   Amennyiben a biztosíték feloldásához szükséges bizonyíték bemutatása nincs időkerethez kötve, a határidő 365 naptári nap az azon kötelezettség teljesítése tekintetében meghatározott határidőtől számítva, amelyre vonatkozóan a biztosítékot letétbe helyezték. Amennyiben határidő nem került megállapításra, a határidő 365 naptári nap attól a naptól számítva, amikor minden kötelezettség teljesült.

Az első albekezdésben megállapított időtartam nem lehet hosszabb 1 095 naptári napnál attól az időponttól számítva, amikor megtörtént a biztosíték konkrét kötelezettséghez rendelése.

25. cikk

Küszöbértékek

(1)   A teljes lehívott összeg nem haladhatja meg a biztosított összeg megfelelő részének 100 %-át.

(2)   Az illetékes hatóság eltekinthet a 100 EUR-nál kisebb összeg lehívásától, feltéve, hogy a nemzeti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések az analóg esetekre hasonló rendelkezéseket állapítanak meg.

4.   SZAKASZ

Biztosíték nyújtása előlegfizetés esetén

26. cikk

Alkalmazási kör

E szakasz rendelkezései alkalmazandók minden olyan esetben, amikor egyedi uniós szabályok alapján bizonyos összeg előlegként kifizethető azelőtt, hogy a valamely támogatás vagy előny megszerzésének feltételéül megállapított kötelezettséget teljesítették volna.

27. cikk

A biztosítékok feloldása

(1)   A biztosíték akkor oldható fel:

a)

ha az előlegként nyújtott összegre vonatkozó végleges jogosultság megállapítást nyert;

b)

vagy ha az előlegként nyújtott összeg és az egyedi uniós szabályokban előírt valamennyi kiegészítés visszafizetése megtörtént.

(2)   Amennyiben a nyújtott összegre való végleges jogosultság igazolása nem történik meg az erre nyitva álló határidőig, az illetékes hatóság haladéktalanul megindítja a biztosíték lehívására irányuló eljárást.

Amennyiben azonban egyedi uniós szabályok úgy rendelkeznek, az igazolást a biztosíték részleges visszafizetése ellenében az említett időpont után is be lehet mutatni.

V.   FEJEZET

AZ EURO HASZNÁLATA

28. cikk

Export-visszatérítések és harmadik országokkal folytatott kereskedelem

(1)   A közös agrárpolitikára vonatkozó uniós jogszabályban euróban rögzített és a tagállamok által nemzeti pénznemben alkalmazandó, behozatallal kapcsolatos összegek és kiviteli adók esetében az átváltási árfolyam kifejezetten megegyezik a 2913/92/EGK rendelet 18. cikkének (1) bekezdése értelmében alkalmazandó árfolyammal.

(2)   Az euróban rögzített export-visszatérítések és a harmadik országokkal folytatott kereskedelmet érintő uniós mezőgazdasági jogszabályokban szereplő, euróban kifejezett árak és pénzösszegek esetében az árfolyam meghatározó ügyleti ténye a vámáru-nyilatkozat elfogadása.

(3)   Az 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (20) 137. cikkének (1) bekezdésében említett belépési ár meghatározásához az említett rendelet 136. cikkének (1) bekezdésében szereplő, gyümölcsök és zöldségek behozatali átalányértékének kiszámítása során az átalányár összegének és a szóban forgó rendelet 134. cikkének (3) bekezdésében említett levonás mértékének kiszámításához alkalmazott irányadó árfolyam meghatározó ügyleti ténye az a nap, amelyre az irányadó árfolyam vonatkozik.

29. cikk

Termelési visszatérítések és különleges támogatások

(1)   Az uniós jogi szabályozás alapján euróban rögzített termelési visszatérítések esetében az ügyleti tény az az időpont, amikor bejelentik, hogy a termékek elérték – esettől függően – az említett jogi szabályozás által előírt célállomásukat. Amennyiben nincsen meghatározott célállomás, az ügyleti tény a visszatérítésre vonatkozó kérelem kifizető ügynökség általi elfogadása.

(2)   A forgalmazott termék mennyisége, illetve a meghatározott rendeltetésű termék mennyisége alapján biztosított támogatás esetében az árfolyam meghatározó ügyleti ténye a 30–33. cikk sérelme nélkül az az első esemény, amely, miután az érintett gazdasági szereplő átvette a termékeket, biztosítja a szóban forgó termékek megfelelő felhasználását, és amely kötelezővé teszi a támogatás biztosítását.

(3)   A magánraktározási támogatások esetében az árfolyam meghatározó ügyleti ténye annak az időszaknak az első napja, amely időszakra a konkrét szerződéssel kapcsolatos támogatás vonatkozik.

(4)   E cikk (2) és (3) bekezdésében, valamint a 30. és 31. cikkben említettektől eltérő támogatások esetében az árfolyam meghatározó üzleti ténye a kérelmek benyújtásának határideje.

30. cikk

Borágazat

(1)   Az árfolyam meghatározó ügyleti ténye a következők esetében annak a borászati évnek az első napja, amelyben a támogatást nyújtják:

a)

szőlőültetvényeknek az 1308/2013/EU rendelet 46. cikke szerinti szerkezetátalakítása és átállítása;

b)

az 1308/2013/EU rendelet 48. cikke szerinti kölcsönös kockázatkezelési alapok létrehozása;

c)

az 1308/2013/EU rendelet 49. cikke szerinti szüreti biztosítás.

(2)   A borkészítés melléktermékeinek önkéntes vagy kötelező lepárlásához fizetett, az 1308/2013/EU rendelet 52. cikke szerinti támogatás esetében az árfolyam meghatározó ügyleti ténye annak a borászati évnek az első napja, amelyben a mellékterméket leszállítják.

(3)   Az 1308/2013/EU rendelet 50. cikkében említett beruházások esetében, valamint az 1308/2013/EU rendelet 51. cikkében említett borágazati innováció esetében az árfolyamok meghatározó ügyleti ténye azon év január 1-je, amely során a támogatás nyújtására vonatkozó határozatot meghozták.

(4)   Az 1308/2013/EU rendelet 47. cikkében említett zöld szürettel kapcsolatos műveletek esetében az árfolyamok meghatározó ügyleti ténye a zöld szürettel kapcsolatos műveletek megtörténtének napja.

31. cikk

Összegek és kifizetések a tej- és tejtermékágazatban

(1)   A 657/2008/EK bizottsági rendelet (21) 1. cikkében említett, a tanulók bizonyos tejtermékekkel való ellátására irányuló támogatás esetében az árfolyam meghatározó ügyleti ténye azon időszak első napja, amelyre a szóban forgó rendelet 11. cikkében említett kifizetési kérelem vonatkozik.

(2)   Az 595/2004/EK bizottsági rendelet (22) 1. cikkében említett illetéknek az 1234/2007/EK tanácsi rendelet (23) III. fejezete I. címének II. része szerinti tizenkét hónapos időszakra történő befizetése esetében az árfolyam meghatározó ügyleti ténye a szóban forgó időszakot követő év április 1-je.

(3)   Az 1272/2009/EU bizottsági rendelet (24) 30. cikkének (3) bekezdésében említett szállítási költségek esetében az árfolyam meghatározó ügyleti ténye az a nap, amelyen az illetékes hatóság az érvényes ajánlatot kézhez kapta.

32. cikk

Az iskolagyümölcs-program végrehajtásával kapcsolatos támogatások összege és kifizetése

A 288/2009/EK bizottsági rendelet (25) 1. cikkében említett, a gyermekek gyümölcs-, zöldség-, feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-, valamint banántermékekkel való ellátásához nyújtott támogatás esetében a valutaárfolyamot meghatározó ügyleti tény az említett rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében említett időszakot megelőző január 1-je.

33. cikk

A cukorrépa minimálára, többletilleték és termelési díj a cukorágazatban

Az 1308/2013/EU rendelet 128., 135., illetve 142. cikkében említett cukortermelési díj, cukorrépa-minimálár, illetve többletilleték esetében az árfolyam meghatározó ügyleti ténye azon gazdasági év október 1-je, amely évre az árak és az összegek vonatkoznak vagy amikor kifizetésre kerülnek.

34. cikk

Strukturális és környezetvédelmi jellegű összegek és az operatív programok általános költségei

(1)   Az 1305/2013/EU rendelet II. mellékletében említett összegek esetében, és az 1698/2005/EK rendelet alapján jóváhagyott intézkedésekkel kapcsolatos olyan összegek esetében, amelyek kedvezményezetteknek történő kifizetését az 1305/2013/EU rendelet által jóváhagyott vidékfejlesztési programok biztosítják, az árfolyamok meghatározó ügyleti ténye azon év január 1-je, amely év során a támogatás odaítélésére vonatkozó határozatot meghozták.

Mindazonáltal azokban az esetekben, amikor az uniós szabályok értelmében az első albekezdésben említett összegek kifizetése több éven át elhúzódik, az éves részletekre vonatkozó árfolyam meghatározó ügyleti ténye azon év január 1-je, amely évre a szóban forgó részletet folyósítják.

(2)   Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet IX. mellékletének 2. a) pontja szerinti, az 1308/2013/EU rendelet 32. és 33. cikkében említett működési alapokhoz vagy programokhoz konkrétan kapcsolódó általános költségek fedezésére szánt összegek esetében az árfolyam meghatározó ügyleti ténye azon év január 1-je, amely évre az általános költségek vonatkoznak.

35. cikk

A gyümölcs- és zöldségágazat termelői szervezeteinek járó nemzeti pénzügyi támogatás nyújtására vonatkozó felhatalmazáshoz és e nemzeti pénzügyi támogatás részleges visszatérítéséhez kapcsolódó összegek

(1)   Az 1308/2013/EU rendelet 35. cikkében említett, a nemzeti pénzügyi támogatás nyújtására vonatkozó felhatalmazás iránti kérelmek szempontjából a meghatározó ügyleti tény az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 92. cikke (1) bekezdésében meghatározottak szerint a kérelem Bizottsághoz történő benyújtásának határideje.

(2)   A nemzeti pénzügyi támogatás Unió általi, az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 95. cikke szerinti visszatérítése szempontjából az árfolyam meghatározó ügyleti ténye az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 69. cikke (1) bekezdésének megfelelően a támogatási kérelmeknek a termelői szervezetek által a tagállamok illetékes hatóságához történő benyújtására vonatkozó határidő.

36. cikk

Egyéb összegek és árak

Az uniós jogi szabályozás vagy pályázati eljárás értelmében euróban kifejezett, a 28–35. cikkben említett áraktól vagy összegektől eltérő árak vagy összegek, vagy az ezen árakhoz kapcsolódó összegek esetében az árfolyam meghatározó ügyleti ténye az a nap, amelyen az alábbi jogi aktusok egyike lezajlik:

a)

vásárlás esetén az érvényes ajánlat kézhezvételének időpontja;

b)

eladás esetén az érvényes ajánlat kézhezvételének időpontja;

c)

termékek visszahívása esetén a gyümölcs- és zöldségágazatban a visszahívás megtörténtének napja;

d)

a gyümölcs- és zöldségágazatban a be nem takarítással és a zöld szürettel kapcsolatos műveletek esetében a műveletek megtörténtének napja;

e)

szállítási, feldolgozási vagy közraktározási költségek, illetve tanulmányokra valamely pályázati eljárás keretében megállapított összegek esetén a pályázatok benyújtási határideje;

f)

a piacon az árak, összegek, illetve pályázatok nyilvántartása esetén az a nap, amelynek vonatkozásában az árat, az összeget, illetve a pályázatot feljegyezték;

g)

a mezőgazdasági jogszabályok be nem tartásáért kivetett szankciók esetében az illetékes hatóság ténymegállapító jogi aktusa keltezésének időpontja;

h)

a forgalom vagy a termelési volumenhez kapcsolódó összegek tekintetében a mezőgazdasági jogszabályok által megállapított referencia-időszak kezdete.

37. cikk

Előlegek kifizetése

Előlegek esetében az árfolyam meghatározó ügyleti ténye azon árhoz vagy összeghez kapcsolódó meghatározó ügyleti tény, amelyre az előleg vonatkozik, amennyiben az üzleti tény az előleg kifizetéséig megtörtént; egyéb esetben az előleg euróban történő megállapításának időpontja, ennek hiányában az előleg kifizetésének időpontja. Az árfolyamra vonatkozó meghatározó ügyleti tényt az arra az árra vagy összegre megállapított meghatározó ügyleti tény teljes árra vagy összegre történő alkalmazásának sérelme nélkül kell alkalmazni.

38. cikk

Biztosítékok

A biztosítékok esetében az árfolyam meghatározó ügyleti ténye a biztosíték nyújtásának a napja.

Ugyanakkor az alábbi kivételek érvényesek:

a)

előlegekhez kapcsolódó biztosítékok esetében az árfolyam meghatározó ügyleti ténye az előleg összegére meghatározott tény, ha ez a tény a biztosíték kifizetéséig bekövetkezik;

b)

pályázatok benyújtásával kapcsolatos biztosítékok esetében az árfolyam meghatározó ügyleti ténye a pályázat benyújtásának a napja;

c)

pályázatok végrehajtásával kapcsolatos biztosítékok esetében az árfolyam meghatározó ügyleti ténye a pályázati időszak utolsó napja.

39. cikk

A tranzakciók vizsgálata

Az 1306/2013/EU rendelet V. címének III. fejezetében szereplő, euróban megadott összegeket a vizsgálati időszak megkezdése évének első munkanapján érvényes átváltási árfolyam alkalmazásával adott esetben át kell váltani az érintett valutákra, és közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában.

40. cikk

Az árfolyam meghatározása

A uniós jogi szabályozás szerint meghatározott ügyleti tények megállapítása során az alkalmazandó árfolyam az Európai Központi Bank (EKB) által legutoljára rögzített árfolyam azon hónap első napját megelőzően, amelyben az ügyleti tény bekövetkezik.

Az alábbi esetekben azonban az alkalmazandó árfolyam a következő:

a)

a 28. cikk (2) bekezdésében említett esetekben, amikor az árfolyam meghatározó ügyleti ténye a vámáru-nyilatkozat elfogadása, a 2913/92/EGK rendelet 18. cikkének (1) bekezdésében említett árfolyam;

b)

a közraktározási műveletek során felmerülő intervenciós kiadások esetében a 906/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (26) 3. cikke (2) bekezdésének alkalmazásából eredő árfolyam;

c)

a cukorrépa 33. cikkben említett minimálára esetében az Európai Központi Bank (EKB) által az ügyleti tényt megelőző hónapra megállapított átlagárfolyam.

VI.   FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

41. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)   Ha egy az 1290/2005/EU rendelettel összhangban akkreditált kifizető ügynökség felelősséget vállal olyan kiadásokért, amelyekért korábban nem volt felelős, az új felelősségek tekintetében 2015. január 1-jéig akkreditálni kell.

(2)   Az 1106/2010/EU rendelet mellékletében felsorolt intézkedések nem tartoznak az 1306/2013/EU rendelet V. címének III. fejezetében meghatározott vizsgálati rendszer hatálya alá a 2014-es pénzügyi év előtti kiadások vizsgálatának céljából.

(3)   Ha a konkrét jogszabályok hivatkoznak a 282/2012/EU végrehajtási rendeletben említett elsődleges, másodlagos vagy alárendelt követelményekre, e rendelet 23. cikkének (2), (3) és (4) bekezdését kell alkalmazni.

(4)   Az 1698/2005/EK rendelet 15. cikkében említett vidékfejlesztési programokkal kapcsolatban:

a)

a költségvetési kötelezettségvállalások évét követő második év december 31-ig fel nem használt költségvetési kötelezettségvállalásokra az 1306/2013/EU rendelet 38. cikke (1) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni. A szóban forgó rendelet 38. cikkének a N+3. évre való hivatkozásait az N+2. évre vonatkozó hivatkozásoknak kell tekinteni;

b)

a Bizottság időközi kifizetései az 1306/2013/EU rendelet 36. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerint nem haladhatják meg az egyes prioritásokhoz való teljes EVMA-hozzájárulást az érintett programhoz tartozó teljes időszak tekintetében;

c)

az 1306/2013/EU rendelet 37. és 38. cikkének alkalmazásában a kiadások jogosultsága szempontjából a végső határidő az 1698/2005/EK rendelet 71. cikkének (1) bekezdésében foglalt határidő.

(5)   Az 1306/2013/EU rendelet 54. cikkének (1) és (2) bekezdése alkalmazásában a Bizottságnak a 2013. és a 2014. pénzügyi év vonatkozásában a 885/2006/EK rendelet 6. cikkének h) pontja szerint bejelentett vagy bejelentendő esetek tekintetében továbbra is a szabálytalanságnak az 1290/2005/EK rendelet 35. cikke értelmében történő elsődleges megállapításának pénzügyi évét veszik figyelembe. Az olyan esetekben, amelyeknél a szabálytalanságot illetően 2014. október 16-ig nem került sor első közigazgatási vagy jogi ténymegállapításra, az 1306/2013/EU rendelet 54. cikke (1) és (2) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az EMVA esetében az 1306/2013/EU rendelet 51. cikkével összhangban történő számlaelszámolás céljaira az említett rendelet 54. cikkének (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni a 2014. pénzügyi évre vonatkozó számlák elszámolásával kezdve.

42. cikk

A 376/2008/EK rendelet módosítása

A 376/2008/EK rendelet 34. cikkének (6) és (7) bekezdését és el kell hagyni.

A fenti rendelkezések azonban továbbra is alkalmazandók az említett rendelet szerint e rendelet hatálybalépése előtt érvényesen nyújtott biztosítékokra.

43. cikk

A 612/2009/EK rendelet módosítása

A 612/2009/EK bizottsági rendelet 47. cikkének (3) bekezdését el kell hagyni.

A fenti rendelkezések azonban továbbra is alkalmazandók az említett rendelet szerint e rendelet hatálybalépése előtt érvényesen nyújtott biztosítékokra.

44. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 883/2006/EK, 884/2006/EK, 885/2006/EK, 1913/2006/EK, 1106/2010/EU rendelet és a 282/2012/EU végrehajtási rendelet hatályát veszti.

Ugyanakkor:

a)

a 282/2012/EU rendelet azonban továbbra is alkalmazandó a rendelet szerint e rendelet hatálybalépése előtt érvényesen nyújtott biztosítékokra;

b)

a 883/2006/EK rendelet 4. cikke továbbra is alkalmazandó a 2014. október 15-e előtt felmerült költségekre;

c)

a 885/2006/EK rendelet 11. cikke és III. fejezete 2014. december 31-ig továbbra is alkalmazandó.

45. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Az 41. cikk (4) bekezdését 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. március 11-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1)  HL L 347., 2013.12.20., 549. o.

(2)  A Bizottság 2006. június 21-i 883/2006/EK rendelete az 1290/2005/EK tanácsi rendeletnek az EMGA és az EMVA keretében a kifizető ügynökségek számlavezetésére, a kiadásigazoló és a bevételi nyilatkozatokra, valamint a kiadások visszatérítési feltételeire vonatkozó részletes alkalmazási szabályairól (HL L 171., 2006.6.23., 1. o.).

(3)  A Bizottság 2006. június 21-i 884/2006/EK rendelete az 1290/2005/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak a közraktározás formájában megvalósuló intervenciós intézkedések Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) általi finanszírozása és a tagállamok kifizető ügynökségei által végrehajtott közraktározási műveletek könyvelése tekintetében történő megállapításáról (HL L 171., 2006.6.23., 35. o.).

(4)  A Bizottság 2006. június 21-i 885/2006/EK rendelete az 1290/2005/EK tanácsi rendeletnek a kifizető ügynökségek és más testületek akkreditációja és az EMGA és az EMVA számláinak elszámolása tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 171., 2006.6.23., 90. o.).

(5)  A Bizottság 2006. december 20-i 1913/2006/EK rendelete az euróval kapcsolatos agromonetáris rendszernek a mezőgazdaságban való alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról és egyes rendeletek módosításáról (HL L 365., 2006.12.21., 52. o.).

(6)  A Bizottság 2010. november 30-i 1106/2010/EU rendelete az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap finanszírozási rendszerébe tartozó ügyletek tagállamok által végzett vizsgálatáról szóló 485/2008/EK tanácsi rendelet alkalmazása alól kizárandó intézkedések jegyzékének összeállításáról (HL L 315., 2010.12.1., 16. o.).

(7)  A Bizottság 2012. március 28-i 282/2012/EU végrehajtási rendelete a mezőgazdasági termékeket érintő biztosítéki rendszer alkalmazására vonatkozó közös részletes szabályok megállapításáról (HL L 92., 2012.3.30., 4. o.).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

(9)  A Bizottság 2008. április 23-i 376/2008/EK rendelete a mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali és kiviteli engedélyek és előzetes rögzítési igazolások rendszerének alkalmazására kialakított részletes közös szabályok megállapításáról (HL L 114., 2008.4.26., 3. o.).

(10)  A Bizottság 2009. július 7-i 612/2009/EK rendelete a mezőgazdasági termékek után járó export-visszatérítési rendszer alkalmazása közös részletes szabályainak megállapításáról (HL L 186., 2009.7.17., 1. o.).

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1305/2013/EU rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 487. o.).

(12)  A Tanács 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról (HL L 277., 2005.10.21., 1. o.).

(13)  A Tanács 2005. június 21-i 1290/2005/EK rendelete a közös agrárpolitika finanszírozásáról (HL L 209., 2005.8.11., 1. o.).

(14)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1308/2013/EU rendelete a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 671. o.).

(15)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1307/2013/EU rendelete a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 608. o.).

(16)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. március 13-i 228/2013/EU rendelete az Unió legkülső régiói részére egyedi mezőgazdasági intézkedések megállapításáról (HL L 78., 2013.3.20., 23. o.).

(17)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. március 13-i 229/2013/EU rendelete egyedi mezőgazdasági intézkedéseknek a kisebb égei-tengeri szigetek javára történő megállapításáról és az 1405/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 78., 2013.3.20., 41. o.).

(18)  A Tanács 2007. december 17-i 3/2008/EK rendelete a mezőgazdasági termékek belső piacon és harmadik országokban történő megismertetésével és promóciójával kapcsolatos intézkedésekről (HL L 3., 2008.1.5., 1. o.).

(19)  A Tanács 1992. október 12-i 2913/92/EGK rendelete a Közösségi Vámkódex létrehozásáról (HL L 302., 1992.10.19., 1. o.).

(20)  A Bizottság 2011. június 7-i 543/2011/EU végrehajtási rendelete az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról (HL L 157., 2011.6.15., 1. o.).

(21)  A Bizottság 2008. július 10-i 657/2008/EK rendelete az oktatási intézmények tanulóinak tejjel és egyes tejtermékekkel való ellátására irányuló közösségi támogatás tekintetében az 1234/2007/EK tanácsi rendelet alkalmazásával kapcsolatos részletes szabályok megállapításáról (HL L 183., 2008.7.11., 17. o.).

(22)  A Bizottság 2004. március 30-i 595/2004/EK rendelete a tej- és tejtermékágazatban illeték megállapításáról szóló 1788/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 94., 2004.3.31., 22. o.).

(23)  A Tanács 2007. október 22-i 1234/2007/EK rendelete a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet” (HL L 299., 2007.11.16., 1. o.).

(24)  A Bizottság 2009. december 11-i 1272/2009/EU rendelete az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a mezőgazdasági termékek állami intervenció keretében történő felvásárlása és értékesítése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 349., 2009.12.29., 1. o.).

(25)  A Bizottság 2009. április 7-i 2009/288/EK rendelete az oktatási intézményekben tanuló gyermekeknek az iskolagyümölcs-program keretében gyümölcs-, zöldség-, feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-, valamint banántermékekkel való ellátásához nyújtott közösségi támogatás tekintetében az 1234/2007/EK tanácsi rendelet alkalmazásával kapcsolatos részletes szabályok megállapításáról (HL L 94., 2009.4.8., 38. o.).

(26)  A Bizottság 2014. március 11-i 906/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete [az állami intervencióról szóló, felhatalmazáson alapuló rendelet] [az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet állami intervencióval kapcsolatos kiadások tekintetében történő kiegészítéséről] (Lásd e Hivatalos Lap 1. oldalát).

I. MELLÉKLET

AKKREDITÁCIÓS FELTÉTELEK

(1. cikk)

1.   BELSŐ KÖRNYEZET

A.   Szervezeti felépítés

A kifizető ügynökség szervezeti felépítése lehetővé teszi számára a következő főbb funkciók ellátását az EMGA- és EMVA-kiadásokra vonatkozóan:

i.

A kifizetések engedélyezése és ellenőrzése a kedvezményezettnek kifizetendő összeg uniós szabályoknak való megfelelésének megállapítására; ezek különösen igazgatási és helyszíni ellenőrzéseket foglalnak magukban.

ii.

Az engedélyezett összeg kifizetése a kedvezményezetteknek (vagy engedményesüknek/engedményeseiknek), illetve – a vidékfejlesztés esetében – az uniós társfinanszírozási rész kifizetése.

iii.

A kifizetések könyvelése abból a célból, hogy a kifizető ügynökségek az EMGA- és EMVA-kiadások nyilvántartására elkülönített könyvelésükbe egy információs rendszer formájában bejegyezzék az összes kifizetést, valamint a kiadások időszakos összefoglalóinak az előkészítése, beleértve a Bizottságnak tett havi (az EMGA esetében), negyedévenkénti (az EMVA esetében) és éves beszámolókat. A kifizető ügynökség könyvelése tartalmazza az alapok által finanszírozott eszközöket is, különösen az intervenciós készleteket, el nem számolt előlegeket, értékpapírokat és a követeléseket.

A kifizető ügynökség szervezeti rendszerében minden szervezeti szinten elő kell írni a felhatalmazások és felelősségek egyértelmű kijelölését, valamint az első bekezdésben említett három funkció elkülönítését, és az ezekre vonatkozó felelősségeket szervezeti ábrán kell meghatározni. Ez magában foglalja a 4. pontban említett technikai szolgálatokat és a belső ellenőrzési szolgálatot.

B.   Emberi erőforrások normái

Az ügynökség biztosítja, hogy:

i.

rendelkezésre álljon a műveletek végrehajtásához szükséges megfelelő emberi erőforrás, valamint a műveletek különböző szintjein szükséges technikai ismeretek.

ii.

a feladatok úgy legyenek elkülönítve, hogy egyik tisztviselő se legyen felelős a következő feladatok közül egynél többért: az EMGA vagy az EMVA terhére írt összegek kifizetésének engedélyezése, a kifizetés teljesítése vagy könyvelése, valamint egyik tisztviselő se végezze a fenti feladatokat valamely másik tisztviselő felügyelete nélkül.

iii.

az egyes tisztviselők feladatai írásos munkaköri leírásban legyenek rögzítve, beleértve hatáskörük pénzügyi határainak meghatározását.

iv.

a személyzet megfelelő képzést kapjon minden műveleti szinten, beleértve a csalással kapcsolatos éberségre irányuló képzést, és egy rendszer gondoskodjon az érzékeny területen tevékenykedő tisztviselők rotációjáról vagy fokozott felügyeletéről.

v.

meghozzák a megfelelő intézkedéseket az összeférhetetlenség elkerülésére olyan, a kifizetési és egyéb kérelmek ellenőrzésében, engedélyezésében, kifizetésében és könyvelésében felelősségteljes vagy érzékeny pozíciót betöltő személyek esetében, akik a kifizető ügynökségen kívül egyéb funkciókat is ellátnak.

C.   Átruházás

(C.1)

Ha a kifizető ügynökség az 1306/2013/EU rendelet 7. cikke alapján bármely feladatát egy másik szervre ruházza át, akkor a következő feltételeket kell teljesíteni:

i.

Írásbeli megállapodást kell kötni a kifizető ügynökség és az említett szerv között, amelyben – az átruházott feladatok mellett – meg kell határozni a kifizető ügynökséghez benyújtandó információ jellegét és a kísérő dokumentumokat, valamint benyújtásuk határidejét. A megállapodásnak lehetővé kell tennie a kifizető ügynökség számára, hogy megfeleljen az akkreditációs kritériumoknak.

ii.

A kifizető ügynökség minden esetben felelős marad az érintett alapok hatékony kezeléséért. Az alapul szolgáló ügyletek jogszerűsége és szabályszerűsége vonatkozásában az ügynökség továbbra is teljes felelősséggel tartozik, beleértve az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét, valamint felelős azért, hogy a megfelelő kiadás a Bizottság felé bevallásra kerüljön, és hogy az elszámolások ennek megfelelően készüljenek el.

iii.

A másik szerv felelősségeit és kötelezettségeit – főként azokat, amelyek az uniós szabályoknak való megfelelés ellenőrzésére és vizsgálatára vonatkoznak – egyértelműen meg kell határozni.

iv.

A kifizető ügynökség biztosítja, hogy a másik szerv hatékony rendszerekkel rendelkezik feladatai kielégítő módon történő teljesítéséhez.

v.

A másik szerv egyértelműen bizonyítja a kifizető ügynökségnek, hogy feladatait ténylegesen teljesíti, továbbá részletezi alkalmazott módszereit.

vi.

A kifizető ügynökség rendszeresen felülvizsgálja az átruházott feladatokat annak megerősítésére, hogy az elvégzett munka kielégítő minőségű és megfelel az uniós szabályoknak.

C.2.

A fenti (C.1) i., ii., iii. és v. pontokban meghatározott feltételek értelemszerűen azokra az esetekre is vonatkoznak, ahol a kifizető ügynökség funkcióit a nemzeti jogszabályok alapján egy másik szerv látja el, rendszeres feladatai részeként.

2.   ELLENŐRZÉSI TEVÉKENYSÉGEK

A.   Kérelmek engedélyezési eljárása

A kifizető ügynökségnek a következő eljárásokat kell alkalmaznia:

i.

A kifizető ügynökség részletes eljárásokat készít a kérelmek fogadására, nyilvántartására és feldolgozására, beleértve az összes erre a célra használt dokumentum leírását.

ii.

Minden engedélyezésért felelős tisztviselőnek részletes listával kell rendelkeznie az elvégzendő ellenőrzésekről, és a kérelem kísérő dokumentumaiban tanúsítania kell, hogy az említett ellenőrzéseket elvégezték. A tanúsítvány elektronikus úton is elkészíthető. Bizonyíthatónak kell lennie, hogy a munkát a személyzet egy magas beosztású tagja szisztematikusan, például minta, rendszer vagy terv alapján felülvizsgálta.

iii.

A kérelmezett támogatás kifizetését kizárólag akkor lehet engedélyezni, ha az uniós szabályoknak való megfelelőségének igazolása céljából megfelelő módon ellenőrizték.

Az ellenőrzések között szerepelnek azok, amelyeket a támogatási kérelmet megalapozó, egyedi intézkedést szabályozó idevágó rendelet ír elő, valamint azok, amelyeket az 1306/2013/EU rendelet 58. cikke a csalás és a szabálytalanság megelőzésére és feltárására vonatkozóan ír elő, különös tekintettel a felmerülő kockázatokra. Az EMVA esetében ezenkívül annak ellenőrzésére is létrejönnek eljárások, hogy a támogatás jóváhagyási feltételeit, a szerződéskötés feltételeit is beleértve, tekintetbe vették, valamint hogy az összes alkalmazandó Uniós és nemzeti szabálynak, köztük a vidékfejlesztési programban rögzített szabályoknak is megfeleltek.

iv.

A kifizető ügynökség – megfelelő szintű – vezetését rendszeresen és időben tájékoztatni kell az elvégzett igazgatási és helyszíni ellenőrzések eredményeiről úgy, hogy ezeknek az ellenőrzéseknek a megfelelő volta egy kérelem elbírálása előtt minden esetben figyelembe vehető legyen.

v.

Az elvégzett munkát részletesen le kell írni az egyes kérelmekhez, kérelmek csomagjaihoz mellékelt, vagy adott esetben valamely gazdasági évre vonatkozó jelentésben. A jelentéshez tanúsítványt kell csatolni a jóváhagyott kérelmek jogosultságáról, valamint az elvégzett munka jellegéről, terjedelméről és kereteiről. Az EMVA esetében ezenkívül azt is biztosítják, hogy a támogatás jóváhagyási feltételeit, a szerződéskötés feltételeit is beleértve, tekintetbe vették, valamint hogy az összes alkalmazandó Uniós és nemzeti szabálynak, köztük a vidékfejlesztési programban rögzített szabályoknak is megfeleltek. Amennyiben valamely fizikai vagy adminisztratív jellegű ellenőrzés nem terjed ki mindenre, hanem a kérelmeknek csak egy mintáján végezik el, a kiválasztott kérelmeket azonosítani kell, a mintavételezés módszerét meg kell adni, és jelentést kell készíteni az eltérések és szabálytalanságok tekintetében végzett összes ellenőrzés eredményéről és a megtett intézkedésekről. A kísérő dokumentumoknak megfelelő biztosítékot kell nyújtaniuk arra, hogy az engedélyezett kérelmek jogosultságára vonatkozó minden szükséges ellenőrzést elvégeztek.

vi.

Amennyiben az engedélyezett kérelmekre és az elvégzett ellenőrzésekre vonatkozó (papír vagy elektronikus formátumú) okiratokat más szervek őrzik, akkor mind ezek a szervek, mind a kifizető ügynökség eljárást alakít ki annak biztosítására, hogy a kifizetésekre vonatkozó minden okirat elérhetőségi helyét nyilvántartsák.

B.   Kifizetési eljárások

A kifizető ügynökség alkalmazza a szükséges eljárásokat annak biztosítására, hogy a kifizetéseket kizárólag a kedvezményezettek vagy engedményeseik bankszámlájára teljesítsék. A kifizetést az EMGA-nak vagy az EMVA-nak történt felszámítást követő öt munkanapon belül a kifizető ügynökség bankja vagy – adott esetben – valamely kormányzati kifizető hivatal teljesíti. Eljárásokat kell kialakítani annak biztosítására, hogy minden olyan kifizetés, amelynek átutalását nem teljesítették, ne kerüljön bevallásra az alapoknak visszatérítés céljából. Ha egy ilyen kifizetést már bevallottak az alapoknak, akkor azt a következő havi/negyedéves bevallásban, vagy legkésőbb az éves elszámolásban jóvá kell írni az alapoknak. Készpénzben nem történik kifizetés. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő és/vagy a felettese által adott jóváhagyás elektronikus úton is történhet, azzal a feltétellel, hogy ezek az eszközök megfelelő szintű biztonságot nyújtanak, és az aláíró személye szerepel az elektronikus nyilvántartásban.

C.   Könyvelési eljárások

A kifizető ügynökségnek a következő eljárásokat kell alkalmaznia:

i.

A könyvelési eljárások biztosítják, hogy a havi (az EMGA esetében), a negyedéves (az EMVA esetében) és az éves beszámolók teljes körűek, pontosak és időszerűek legyenek, valamint azt, hogy bármely hibát és mulasztást feltárnak és helyesbítenek, különösen a rendszeres időközönként tartott ellenőrzések és egyeztetések révén.

ii.

Az intervenciós raktározás könyvelése biztosítja, hogy a raktározott mennyiségeket és a hozzájuk kapcsolódó költségeket az ajánlat elfogadásától a termék fizikai rendelkezésre állásáig, az alkalmazandó rendeleteknek megfelelően minden szakaszban pontosan és késedelem nélkül, azonosítható tételenként feldolgozzák, nyilvántartják és pontosan elszámolják, valamint biztosítja, hogy a készletek mennyisége és jellege bármely helyszínen, bármikor meghatározható legyen.

D.   Az előlegekre és biztosítékokra vonatkozó eljárások

Eljárásokat kell kialakítani a következők biztosítására:

i.

Az előlegek kifizetését a könyvelésben vagy a kiegészítő nyilvántartásban külön azonosítani kell.

ii.

Kizárólag azoktól a pénzügyi intézményektől fogadnak el garanciákat, amelyek megfelelnek ezen rendelet IV. fejezetében foglalt feltételeknek, és amelyeket a megfelelő hatóságok jóváhagytak, továbbá amelyek érvényesek maradnak addig, míg a kifizető ügynökség egyszerű kérésére el nem számolják vagy be nem hajtják azokat.

iii.

Az előlegeket az előírt időn belül elszámolják, és az elszámolandó, esedékes összegeket azonnal azonosítják, illetve a garanciákat haladéktalanul lehívják.

E.   Tartozási eljárások

Az A–D. pontban meghatározott kritériumokat értelemszerűen az olyan lefölözésekre, lehívott biztosítékokra, megtérített támogatásokra és átruházott bevételekre stb. is alkalmazni kell, amelyeket a kifizető ügynökség az EMGA és az EMVA nevében köteles beszedni.

A kifizető ügynökség rendszert dolgoz ki minden esedékes összeg elismerésére, valamint az összes ilyen tartozásnak átvétele előtt az adósok főkönyvébe történő bevezetésére. Az adósok főkönyvét rendszeres időközönként ellenőrizni kell, és az esedékes tartozások behajtása céljából intézkedéseket kell tenni.

F.   Ellenőrzési nyomvonal

A kérelmek engedélyezésére, könyvelésére és kifizetésére, valamint az előlegek, a biztosítékok és a tartozások kezelésére vonatkozó okirati bizonyítékokkal kapcsolatos információnak hozzáférhetőnek kell lennie a kifizető ügynökségnél a megfelelően részletezett ellenőrzési nyomvonal biztosítása céljából.

3.   TÁJÉKOZTATÁS ÉS KOMMUNIKÁCIÓ

A.   Kommunikáció

A kifizető ügynökség eljárásokat alakít ki annak biztosítására, hogy az uniós szabályozás minden változását, különösen a támogatás mértékének változását rögzítsék és az utasításokat, adatbázisokat, valamint ellenőrzési listákat megfelelő időben frissítsék.

B.   Információs rendszerek biztonsága

i.

Az alábbi ii. pont sérelme nélkül az információs rendszerek biztonságának az alábbi, nemzetközileg elfogadott szabványok egyikének a vonatkozó pénzügyi évben alkalmazott változatában meghatározott feltételeken kell alapulnia:

—

Nemzetközi Szabványügyi Szervezet 27002: Az információbiztonsági ellenőrzések gyakorlati kódexe (ISO),

—

Bundesamt für Sicherheit in der Infomationstechnik (német Szövetségi Informatikai Biztonsági Hivatal): IT-Grundschutzhandbuch/Az alapvető informatikai védelem kézikönyve (BSI),

—

Információrendszer-ellenőrök Egyesülete (ISACA): Információs és kapcsolódó technológiák ellenőrzésének célkitűzései (COBIT).

ii.

2016. október 16-tól kezdődően az információs rendszerek biztonságát a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet ISO 27001 sz. „Információbiztonsági irányítórendszerek – Követelmények” c. szabványa szerint kell tanúsítani:

A Bizottság engedélyezheti a tagállamoknak, hogy információs rendszereik biztonságát más elfogadott szabványok szerint tanúsítsák, ha azok a szabványok legalább az ISO 27001 szabvány által biztosított biztonsági szinttel egyenértékű biztonsági szintet garantálnak.

Olyan ügynökségek vonatkozásában, amelyek éves szinten 400 millió eurót nem meghaladó összegű kiadást kezelnek és ellenőriznek, a tagállam dönthet úgy, hogy nem alkalmazza az első albekezdés rendelkezéseit. Ezek a tagállamok az i. pont rendelkezéseit továbbra is kötelesek alkalmazni. A tagállamok döntésükről tájékoztatják a Bizottságot.

4.   NYOMON KÖVETÉS

A.   Folyamatos nyomon követés belső ellenőrző tevékenységeken keresztül

A belső ellenőrző tevékenységeknek legalább a következő területre kell kiterjedniük:

i.

A szabályzatok, iránymutatások és eljárások megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében a technikai szolgálatok és azon szervek nyomon követése, amelyekre az ellenőrzési és más funkciók elvégzését átruházták.

ii.

A rendszer megváltoztatásának kezdeményezése az ellenőrzési rendszer általános jellegű fejlesztése érdekében.

iii.

A kifizető ügynökséghez benyújtott kérelmek és kérések, valamint más, a szabálytalanság gyanúját felvető információk felülvizsgálata.

iv.

Megfigyelési eljárások a csalások és a szabálytalanságok megelőzésére és feltárására, különös tekintettel a kifizető ügynökség hatáskörébe tartozó közös agrárpolitikai kiadások azon területeire, amelyek csalás vagy egyéb súlyos szabálytalanságok jelentős kockázatának vannak kitéve.

A folyamatos nyomon követést beépítették a kifizető ügynökség rendes, visszatérő működési tevékenységeibe. Az ügynökség ellenőrzési tevékenységeit és napi működését minden szinten folyamatosan nyomon kell követni a kielégítően részletes ellenőrzési nyomvonal biztosítása érdekében.

B.   Különálló értékelések a belső ellenőrzési szolgálat által

A kifizető ügynökség erre vonatkozóan a következő eljárásokat alkalmazza:

i.

A belső ellenőrzési szolgálat független a kifizető ügynökség egyéb részlegeitől és közvetlenül a kifizető ügynökség elnökének számol be.

ii.

A belső ellenőrzési szolgálat meggyőződik arról, hogy az ügynökség által elfogadott eljárások alkalmasak az uniós szabályoknak való megfelelőség ellenőrzésének biztosítására, és a nyilvántartások pontosak, teljesek és időszerűek. Az ellenőrzéseket korlátozhatják bizonyos intézkedésekre és ügyletekből kiválasztott mintákra, feltéve, hogy az ellenőrzési terv biztosítja, hogy minden jelentős terület, beleértve az engedélyezésért felelős részlegeket, öt évet meg nem haladó időn belül ellenőrzésre kerül.

iii.

A belső ellenőrzési szolgálat a munkáját nemzetközileg elfogadott szabályok szerint végzi, munkaanyagokban rögzíti, és munkája eredményeként az ügynökség felső vezetésének címzett jelentéseket és ajánlásokat készít.

II. MELLÉKLET

A KIFIZETŐ ÜGYNÖKSÉGEK KÖTELEZETTSÉGEI ÉS FIZIKAI VIZSGÁLATI ELJÁRÁSOK

(3. cikk)

A.   A KIFIZETŐ ÜGYNÖKSÉGEK KÖTELEZETTSÉGEI

I.   Ellenőrzések

1.   Gyakoriság és reprezentativitás

Legalább évente egyszer minden raktározási helyszínen vizsgálatot kell folytatni a B. pontban foglalt szabályoknak megfelelően, különös tekintettel a következőkre:

—

a közraktározásra vonatkozó információk gyűjtésére szolgáló eljárás,

—

a raktározó által a helyszínen tárolt számviteli adatok és a kifizető ügynökséghez eljuttatott adatok egyezősége,

—

a raktározó számviteli kimutatásában említett és az általa eljuttatott utolsó havi kimutatás alapjául szolgáló, szemrevételezéssel, illetve kétség vagy vita esetén leméréssel vagy megméréssel értékelt mennyiségeknek a raktárban való fizikai jelenléte,

—

a raktározott termékek megbízható és kifogástalan kereskedelmi minősége.

A fizikai jelenlétet kellően reprezentatív fizikai vizsgálattal kell megállapítani, amely legalább a B. pontban szereplő százalékos arányokra terjed ki, és lehetővé teszi annak meghatározását, hogy a készletnyilvántartásba könyvelt összmennyiség ténylegesen jelen van-e a készletekben.

A minőségellenőrzésekre szemrevételezéssel, szaglással és/vagy érzékszervi vizsgálat útján, valamint kétség esetén részletes analízis útján kerül sor.

2.   Kiegészítő vizsgálatok

Amennyiben a fizikai vizsgálat valamilyen rendellenességet tár fel, az intervenciós raktározás alatt álló mennyiségek további százalékát ugyanilyen módszerrel kell megvizsgálni. A vizsgálat szükség esetén az ellenőrzött tételben vagy raktárban tárolt összes termék lemérésére is kiterjedhet.

II.   Vizsgálati jelentések

1.

A kifizető ügynökség belső ellenőrzési szerve vagy az általa felhatalmazott szerv jegyzőkönyvet vesz fel minden elvégzett ellenőrzésről, illetve fizikai vizsgálatról.

2.

A jegyzőkönyvnek legalább a következőket kell tartalmaznia:

a)

a raktározó neve, a felkeresett raktár címe és a megvizsgált tételek megnevezése;

b)

a vizsgálat megkezdésének és befejezésének napja és időpontja;

c)

a vizsgálat helyszíne, valamint a tárolási, csomagolási és megközelíthetőségi feltételek leírása;

d)

a vizsgálatot végző személyek személyazonosságának teljes körű megadása, beosztásuk és megbízatásuk;

e)

az elvégzett vizsgálati intézkedések és az alkalmazott mennyiségmérési eljárások, például a mérési módszerek, az elvégzett számítások, a köztes és végeredmények, valamint a levont következtetések;

f)

a raktárban tárolt minden tétel vagy minőség esetében a kifizető ügynökség könyveiben szereplő mennyiség, a raktár könyveiben szereplő mennyiség, valamint a két könyvelési nyilvántartás között észlelt esetleges eltérések;

g)

minden fizikailag megvizsgált tétel és minőség esetében az f) pontban említett adatok, valamint a helyszínen megállapított mennyiségek és esetleges eltérések, a tétel vagy a minőség száma, a raklapok, kartondobozok, silók, tartályok vagy más érintett tárolóeszközök, valamint a tömeg (adott esetben a nettó és bruttó tömeg is) vagy a térfogat;

h)

a raktározó által tett nyilatkozatok eltérés vagy különbség esetén;

i)

a jegyzőkönyv felvételének helyszíne, időpontja, valamint a jegyzőkönyvet felvevő személynek és a raktározónak vagy képviselőjének aláírása;

j)

rendellenességek észlelése esetén alkalmazott esetleges kiterjesztett vizsgálatok, ismertetve a kiterjesztett vizsgálat során ellenőrzött raktározott mennyiségek százalékos arányát, a megállapított eltéréseket és az azokra adott magyarázatokat.

3.

A jegyzőkönyveket haladéktalanul továbbítani kell a kifizető ügynökség számláinak vezetéséért felelős részleg vezetőjének.

A kifizető ügynökség számláit közvetlenül a jegyzőkönyv kézhezvétele után a megállapított eltérések és különbözőségek függvényében helyesbíteni kell.

4.

A jegyzőkönyveket a kifizető ügynökség székhelyén kell megőrizni, és azokat a Bizottság alkalmazottai és a Bizottság által felhatalmazott személyek számára hozzáférhetővé kell tenni.

5.

A kifizető ügynökség összefoglaló dokumentumot állít össze, amely ismerteti:

—

az elvégzett ellenőrzéseket, világosan megkülönböztetve köztük a fizikai vizsgálatokat (leltárellenőrzések),

—

az ellenőrzött mennyiségeket,

—

a havi és éves kimutatásokhoz képest megállapított rendellenességeket és e rendellenességek okait.

Az ellenőrzött mennyiségeket és a megállapított rendellenességeket minden érintett termék esetében tömegben vagy térfogatban, valamint a raktáron tartott összmennyiség százalékos arányában kell megadni.

Az összefoglaló dokumentum külön kitér a raktározott termékek minőségellenőrzése érdekében elvégzett vizsgálatokra. A dokumentumot az 1306/2013/EU rendelet 7. cikke (3) bekezdésének a) pontjában említett éves elszámolással egy időben kell a Bizottságnak megküldeni.

B.   AZ A. PONTBAN ELŐÍRT ELLENŐRZÉSEK SORÁN ALKALMAZANDÓ FIZIKAI VIZSGÁLATI ELJÁRÁS A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA ÁGAZATAI SZERINT

I.   Vaj

1.

Az ellenőrizendő tételek mintája az intervenciós közraktározás keretében tárolt összmennyiség legalább 5 %-ának felel meg. Az ellenőrizendő tételek kiválasztását a raktár felkeresése előtt kell elvégezni a kifizető ügynökség számviteli adatai alapján, de arról a raktározót nem szabad tájékoztatni.

2.

A kiválasztott tételek meglétét és összetételét a helyszínen a következők révén kell ellenőrizni:

—

a tételek és kartondobozok ellenőrzési számának azonosítása a felvásárlási vagy betárolási bizonylatok alapján,

—

a raklapok (minden tizedik) és a kartondobozok (raklaponként egy) lemérése,

—

a kartondobozok tartalmának ellenőrző szemrevételezése (minden ötödik raklapon),

—

a csomagolás állapotának ellenőrzése.

3.

A fizikailag megvizsgált tételeket és a megállapított hiányosságokat ismertetni kell a vizsgálati jelentésben.

II.   Sovány tejpor

1.

Az ellenőrizendő tételek mintája a közraktározás keretében tárolt mennyiség legalább 5 %-ának felel meg. Az ellenőrizendő tételek kiválasztását a raktár felkeresése előtt kell elvégezni a kifizető ügynökség számviteli adatai alapján, de arról a raktározót nem szabad tájékoztatni.

2.

A kiválasztott tételek meglétét és összetételét a helyszínen a következők révén kell ellenőrizni:

—

a tételek és zsákok ellenőrzési számának azonosítása a felvásárlási vagy betárolási bizonylatok alapján,

—

a raklapok (minden tizedik) és zsákok (minden tizedik) lemérése,

—

a zsákok tartalmának ellenőrző szemrevételezése (minden ötödik raklapon),

—

a csomagolás állapotának ellenőrzése.

3.

A fizikailag megvizsgált tételeket és a megállapított hiányosságokat ismertetni kell a vizsgálati jelentésben.

III.   Gabonafélék és rizs

1.   A fizikai vizsgálat eljárásrendje

a)

A közraktározás keretében tárolt gabona és rizs összmennyiségének legalább 5 %-át képviselő, ellenőrizendő tárolók vagy raktárhelyiségek kiválasztása.

A kiválasztást a kifizető ügynökség készletnyilvántartásában rendelkezésre álló adatok alapján kell elvégezni, de arról a raktározót nem szabad tájékoztatni.

b)

Fizikai vizsgálat:

—

a gabonafélék vagy a rizs meglétének ellenőrzése a kiválasztott tárolókban vagy raktárhelyiségekben,

—

a gabonafélék vagy a rizs azonosítása,

—

a tárolási feltételek vizsgálata és az 1272/2009/EU rendeletben (1) előírt feltételek mellett tárolt termékek minőségének ellenőrzése,

—

a gabonafélék vagy a rizs azonossága és raktározási helyszínének összevetése a raktár készletnyilvántartásában szereplő adatokkal,

—

a raktározott mennyiségek értékelése a kifizető ügynökség által előzetesen jóváhagyott módszerrel, amelynek a leírását be kell nyújtani az ügynökség székhelyére.

c)

A raktár tervrajzának és az egyes silók, illetve raktárhelyiségek méretére vonatkozó adatoknak minden egyes raktározási helyen rendelkezésre kell állniuk.

A gabonaféléket és a rizst úgy kell tárolni, hogy térfogatuk ellenőrizhető legyen.

2.   Eltérések esetén követendő eljárás

A térfogat ellenőrzésekor bizonyos tűréshatár megengedett.

A III. melléklet II. pontjában rögzített szabályokat tehát abban az esetben kell alkalmazni, ha a raktározott termékeknek a fizikai vizsgálat során megállapított tömege a gabonafélék és a rizs esetében, silókban való raktározás vagy a padlón történő raktározás mellett 5 %-kal vagy annál nagyobb mértékben eltér a könyv szerinti tömegtől.

A gabonafélék és a rizs raktárban történő tárolása esetén a betároláskor mért mennyiségek is figyelembe vehetők azon mennyiségek helyett, amelyeket térfogatbecsléssel számítottak ki, ha ez utóbbi módszer nem tekinthető elég pontosnak, és a két érték közötti eltérés nem túlzott mértékű.

A kifizető ügynökség eseti alapon és a saját felelősségére él ezzel a lehetőséggel, ha a körülmények indokolják. Ezt feltünteti vizsgálati jelentésében, amelyet a következő mintának megfelelően készít el:

(Javasolt minta)

GABONAFÉLÉK – KÉSZLETELLENŐRZÉS

Termék:

Raktározó: Raktár, siló:

Cellaszám:

Dátum:

Tétel

Készletnyilvántartás szerinti mennyiség


A.   Silóban raktározott készletek

Raktárhelyiség száma

Névleges térfogat (m3) (A)

Megállapított szabad térfogat (m3) (B)

A tárolt gabona térfogata (m3) (A-B)

Megállapított fajsúly kg/hl = 100

A gabonafélék vagy rizs tömege

 

 

 

 

 

 

Összesen (A): …

B.   Padlón raktározott készletek

 

Raktárhelyiség száma

Raktárhelyiség száma

Raktárhelyiség száma

Elfoglalt terület …

Magasság …

… m2

…

…

… m

…

… m3

…

… m2

…

…

… m

…

… m3

…

… m2

…

…

… m

…

… m3

…

Korrekciók …

… m3

… m3

… m3

Térfogat …

… m3

… m3

… m3

Fajsúly …

… kg/hl

… kg/hl

… kg/hl

Össztömeg

… tonna

… tonna

… tonna

Összesen (B): …

A raktárban tárolt össztömeg: …

A könyv szerinti tömeghez viszonyított eltérés: …

%-ban: …

…, [dátum]

… (Bélyegző és aláírás)

A kifizető ügynökség ellenőre:

IV.   Marha- és borjúhús

1.

Az ellenőrizendő tételek mintája a közraktározás keretében tárolt összmennyiség legalább 5 %-ának felel meg. Az ellenőrizendő tételek kiválasztását a raktár felkeresése előtt kell elvégezni a kifizető ügynökség számviteli adatai alapján, de arról a raktározót nem szabad tájékoztatni.

2.

A kiválasztott tételek meglétének és összetételének helyszíni ellenőrzése a kicsontozott hús esetében a következőkre terjed ki:

—

a tételek és raklapok azonosítása és a kartondobozok számának ellenőrzése,

—

a tömeg ellenőrzése a raklapok vagy konténerek 10 %-ának vonatkozásában,

—

a tömeg ellenőrzése az egyes lemért raklapokon lévő kartondobozok 10 %-ának vonatkozásában,

—

a tartalomnak és a csomagolás állapotának ellenőrző szemrevételezése minden egyes kartondoboz esetében.

A raklapokból történő mintavételnél figyelembe kell venni a különböző típusú raktározott húsrészeket.

3.

A fizikailag megvizsgált tételeket és a megállapított hiányosságokat ismertetni kell a vizsgálati jelentésben.

(1)  A Bizottság 2009. december 11-i 1272/2009/EU rendelete az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a mezőgazdasági termékek állami intervenció keretében történő felvásárlása és értékesítése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 349., 2009.12.29., 1. o.).

III. MELLÉKLET

A KIFIZETŐ ÜGYNÖKSÉG ÉS A RAKTÁROZÓ KÖZÖTT LÉTREJÖTT RAKTÁROZÁSI SZERZŐDÉSBE FOGLALANDÓ, A RAKTÁROZÓK FELELŐSSÉGI KÖRÉHEZ KAPCSOLÓDÓ KÖTELEZETTSÉGEK ÉS ÁLTALÁNOS ELVEK

(3. cikk)

A raktározó felelős az uniós intervenciós intézkedések tárgyát képező termékek megfelelő állapotban való megőrzéséért. Viselnie kell az e téren elkövetett mulasztásokból származó pénzügyi következményeket.

I.   A TERMÉKEK MINŐSÉGE

A raktározott intervenciós termékek minőségének a helytelen vagy nem megfelelő tárolási feltételek miatti romlása esetében a veszteségekért a raktározó felel, és a veszteségek a termék minőségének a tárolási feltételek miatti romlásából származó veszteségként a közraktározási számlákra könyvelendők.

II.   HIÁNYZÓ MENNYISÉGEK

1.

A raktározó felel a raktározott mennyiségek és a kifizető ügynökségnek megküldött készletkimutatásokban feltüntetett mennyiségek között megállapított valamennyi eltérésért.

2.

Amennyiben a hiányzó mennyiségek meghaladják a 4. cikkel, a II. melléklet B.III.2. pontjával és a IV. melléklettel összhangban, illetve az ágazati mezőgazdasági jogszabályok alapján előírt tűréshatár(ok) szerinti mennyiségeket, az összes hiányzó mennyiséget a raktározó terhére kell írni azonosíthatatlan veszteségként. Ha a raktározó vitatja a hiányzó mennyiségeket, kérheti a termék lemérését vagy megmérését; ennek a műveletnek a költségei rá hárulnak, kivéve, ha a bejelentett mennyiségek ténylegesen meglévőnek bizonyulnak, vagy ha az eltérés nem haladja meg az alkalmazandó tűréshatár(oka)t, amely esetben a lemérés vagy megmérés költségei a kifizető ügynökséget terhelik.

A II. melléklet B.III.2. pontjában előírt tűréshatárok az első albekezdésben említett többi tűréshatárok sérelme nélkül alkalmazandók.

III.   IGAZOLÓ DOKUMENTUMOK, VALAMINT HAVI ÉS ÉVES KIMUTATÁSOK

1.   Igazoló dokumentumok és havi kimutatások

a)

A termékek betárolásához, tárolásához és kitárolásához kapcsolódó, az éves beszámoló elkészítésének alapjául szolgáló dokumentumokat a raktározónak meg kell őriznie, és azokban legalább a következő adatoknak kell szerepelniük:

—

raktározási helyszín (adott esetben a tároló vagy a tartály azonosításával),

—

az előző hónapról átvitt mennyiség,

—

betárolások és kitárolások tételenként,

—

időszak végi készletek.

Ezeknek a dokumentumoknak mindenkor lehetővé kell tenniük a készletezett mennyiségek pontos azonosítását, és fel kell tüntetniük azokat a felvásárlásokat és eladásokat is, amelyekről megállapodást kötöttek, de amelyekhez kapcsolódóan még nem történt meg a betárolás vagy a kitárolás.

b)

A termékek betárolásához, tárolásához és kitárolásához kapcsolódó dokumentumokat a raktározó – összesített havi készletkimutatásának alátámasztására – legalább havonta egyszer köteles megküldeni a kifizető ügynökségnek. A dokumentumoknak a készletkimutatás tárgyhónapját követő hónap 10. napjáig be kell érkezniük a kifizető ügynökséghez.

c)

Az összesített havi készletkimutatás mintapéldánya (javasolt minta) az alábbiakban látható. Ezt a kifizető ügynökségek bocsátják elektronikus úton a raktározók rendelkezésére.

Havi készletkimutatás

Termékek:

Raktározó:

Raktár: Sz.:

Cím:

Hónap:

Tétel

Megnevezés

Mennyiség (kg, tonna, hl, kartondoboz, darab stb.)

Dátum

Megjegyzés

Betárolás

Kitárolás

 

Átvitt mennyiség

 

 

 

 

 

Átviendő mennyiség

 

 

 

(Bélyegző és aláírás)

Kelt (hely, idő):

Név:

2.   Éves kimutatás

a)

Az 1. pontban ismertetett havi kimutatások alapján a raktározónak éves készletkimutatást kell készítenie. Az éves készletkimutatást legkésőbb a számviteli év zárása utáni október 15-ig kell a kifizető ügynökségnek eljuttatni.

b)

Az éves készletkimutatásnak tartalmaznia kell a raktározott mennyiségek termékenkénti és raktározási helyszínenkénti összefoglaló ismertetését, az egyes termékek esetében felsorolva a készletezett mennyiségeket, a tételek számát (a gabonafélék esetében nem), a betárolás évét és az esetlegesen megállapított rendellenességek okát.

c)

Az összesített éves készletkimutatás mintapéldánya (javasolt minta) az alábbiakban látható.

Ezt a kifizető ügynökségek bocsátják elektronikus úton a raktározók rendelkezésére.

Éves készletkimutatás

Termékek:

Raktározó:

Raktár: Sz.:

Cím:

Év:

Tétel

Megnevezés

Könyvelt mennyiség és/vagy tömeg

Megjegyzés

 

 

 

 

(Bélyegző és aláírás)

Kelt (hely, idő):

Név:

IV.   SZÁMÍTÓGÉPES KÉSZLETNYILVÁNTARTÁS ÉS AZ INFORMÁCIÓK RENDELKEZÉSRE BOCSÁTÁSA

A kifizető ügynökség és a raktározó közötti közraktározási szerződésnek tartalmaznia kell olyan rendelkezéseket, amelyek lehetővé teszik az uniós jogszabályoknak való megfelelés biztosítását.

A szerződésnek a következőket kell megkövetelnie:

—

az intervenciós készletekre vonatkozó számítógépes nyilvántartás vezetése,

—

állandó leltár közvetlen és azonnali rendelkezésre bocsátása,

—

a betároláshoz, a tároláshoz és a kitároláshoz kapcsolódó valamennyi dokumentum, valamint a raktározó birtokában lévő, e rendelet alkalmazásában kiállított számviteli dokumentumok és jegyzőkönyvek mindenkori rendelkezésre bocsátása,

—

a kifizető ügynökség és a Bizottság alkalmazottai, valamint az általuk megfelelően felhatalmazott bármely személy számára folyamatos hozzáférés biztosítása e dokumentumokhoz.

V.   A KIFIZETŐ ÜGYNÖKSÉGNEK MEGKÜLDÖTT DOKUMENTUMOK FORMÁJA ÉS TARTALMA

A III. szakasz 1. és 2. pontjában említett dokumentumok formáját és tartalmát az 1306/2013/EU rendelet 104. cikkének megfelelően kell meghatározni.

VI.   A DOKUMENTUMOK MEGŐRZÉSE

A raktározónak a közraktározási műveletekre vonatkozó valamennyi igazoló dokumentumot az 1306/2013/EU rendelet 104. cikke alapján elfogadott szabályok szerinti időszakban – az alkalmazandó nemzeti rendelkezések sérelme nélkül – végig meg kell őriznie a számlaelszámolási eljárások céljaira.

IV. MELLÉKLET

TŰRÉSHATÁROK

(4. cikk)

1.

A szabályoknak megfelelően végrehajtott szokásos raktározási műveletek miatt hiányzó mennyiségeket fedező tűréshatárok a közraktározási intézkedés tárgyát képező egyes mezőgazdasági termék esetében a következők szerint kerülnek rögzítésre:

—

gabonafélék 0,2 %

—

hántolatlan rizs, kukorica 0,4 %

—

sovány tejpor 0,0 %

—

vaj 0,0 %

—

marha- és borjúhús 0,6 %

2.

A marhahús kicsontozásakor jelentkező engedélyezett veszteségek esetében a tűréshatár 32 %. Ez a százalékos arány a számviteli év során kicsontozott összmennyiségre vonatkozik.

3.

Az 1. pontban említett tűréshatárokat az adott számviteli évben betárolt és átvett mennyiségeknek a számviteli év elején készleten lévő mennyiségekkel megnövelt, csomagolás nélküli tényleges tömegének százalékában kell megállapítani.

Ezek a tűréshatárok alkalmazandók a készletek fizikai vizsgálata során. A tűréshatárokat minden egyes termék esetében a kifizető ügynökség által raktározott összmennyiséghez viszonyítva kell kiszámítani.

A betároláskori és kitároláskori tényleges tömeg kiszámításához a megállapított tömegből ki kell vonni a betárolási feltételek között előírt, átalányalapon meghatározott tömeget, illetve ilyen feltételek kikötésének hiányában a kifizető ügynökség által a csomagolások tekintetében alkalmazott átlagos tömeget.

4.

A tűréshatár nem fedezi a csomagok száma vagy a nyilvántartásba vett darabszám esetében megállapított veszteséget.

5.

Az 1. és a 2. pontban említett tűréshatárok kiszámításakor nem veendők figyelembe a lopásból eredő vagy más azonosítható okra visszavezethető veszteségek.

V. MELLÉKLET

A 10. cikkben említett intézkedések

1.

A 73/2009/EK rendelet I. mellékletében felsorolt támogatási rendszerek és 2016-tól kezdődően az 1307/2013/EU rendelet I. mellékletében felsorolt támogatási rendszerek;

2.

A 65/2011/EU bizottsági rendelet (1) II. részének I. és II. címében tárgyalt vidékfejlesztési intézkedések és az 1305/2013/EU rendelet III. címének I. fejezetében említett vidékfejlesztési intézkedések.

(1)  A Bizottság 2011. január 27-i 65/2011/EU rendelete a vidékfejlesztési támogatási intézkedésekre vonatkozó ellenőrzési eljárások, valamint a kölcsönös megfeleltetés végrehajtása tekintetében az 1698/2005/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 25., 2011.1.28., 8. o.).

VI. MELLÉKLET

A 14. cikkben említett intézkedések

1.

A szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása az 1308/2013/EU rendelet 46. cikkének megfelelően;

2.

Zöld szüret az 1308/2013/EU rendelet 47. cikkének megfelelően.

28.8.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 255/59

A BIZOTTSÁG 908/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2014. augusztus 6.)

az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kifizető ügynökségek és más szervek, a pénzgazdálkodás, a számlaelszámolás, az ellenőrzési szabályok, a biztosítékok és az átláthatóság tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 8. cikke (2) bekezdésére, 9. cikke (2) bekezdésére, 23. cikkére, 36. cikke (6) bekezdésére, 46. cikke (5) és (6) bekezdésére, 50. cikke (2) bekezdésére, 53. cikke (1) bekezdésére, 57. cikke (2) bekezdésére, 62. cikke (2) bekezdésére, 66. cikke (4) bekezdésére, 88. cikkére, 104. cikkére és 114. cikkére,

mivel:

(1)

Az 1306/2013/EU rendelet rögzíti a közös agrárpolitika finanszírozása, irányítása és monitoringja, így többek között a kifizető ügynökségek és a koordináló szervek akkreditálása, a pénzgazdálkodás és a számlaelszámolási eljárás, az ellenőrzési rendszerek és a szankciók – ideértve az ügyletek vizsgálatát –, a biztosítékok és az átláthatóság tekintetében irányadó alapvető szabályokat. Az említett rendelet által létrehozott új jogi keret akadálytalan működésének és egységes alkalmazásának biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kapott az érintett területek vonatkozásában bizonyos szabályok elfogadására. Ezek az új szabályok a 601/94/EK (2), a 4/2004/EK (3), a 883/2006/EK (4), a 884/2006/EK (5), a 885/2006/EK (6), a 259/2008/EK (7) és a 282/2012/EU (8) bizottsági rendelet vonatkozó rendelkezéseinek helyébe lépnek. A 883/2006/EK, a 884/2006/EK, a 885/2006/EK és a 282/2012/EU rendeletet a Bizottság 907/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (9) hatályon kívül helyezte. Az egyértelműség és a jogbiztonság érdekében a 601/94/EK, a 4/2004/EK és a 259/2008/EK rendeletet ezzel a rendelettel hatályon kívül kell helyezni.

(2)

Indokolt úgy rendelkezni, hogy a tagállamok csak akkor akkreditálhatják a kifizető ügynökségeket, ha azok eleget tesznek bizonyos, a 907/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 1. cikkének (2) bekezdése szerinti, uniós szinten megállapított minimumkritériumoknak. Ezeket az akkreditációs kritériumokat a 907/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet I. melléklete tartalmazza. Rögzíteni kell a kifizető ügynökségek és a koordináló szervek akkreditációjának megadására, felülvizsgálatára és visszavonására vonatkozó eljárásokhoz kapcsolódó szabályokat.

(3)

A tagállamoknak folyamatos felügyelet alatt kell tartaniuk kifizető ügynökségeiket. Létre kell hozniuk egy olyan információcsere-rendszert, amelyen keresztül jelentést tesznek, és tájékoztatják az illetékes hatóságokat a vélhető jogsértések eseteiről. Ki kell dolgozni az ilyen esetek kezelésének tagállami eljárását, amely előírja, hogy a feltárt hiányosságok meghatározott határidőn belül történő megszüntetésére érdekében kötelező jelleggel intézkedési tervet kell kidolgozni. Az olyan kifizető ügynökségek esetében, amelyek akkreditációját a tagállam annak ellenére is fenntartja, hogy a megszabott határidőn belül nem hajtottak végre ilyen tervet, az általuk teljesített kiadások tekintetében a Bizottság számára fenn kell tartani a lehetőséget, hogy úgy döntsön, a hiányosságokat az 1306/2013/EU rendelet 52. cikkében meghatározott megfelelőségi vizsgálati eljárás keretében orvosolja.

(4)

Az 1306/2013/EU rendelet 7. cikke (3) bekezdése első albekezdésének b) pontja szerint az akkreditált kifizető ügynökségért felelős személy vezetőségi nyilatkozatot tesz a számlák teljességéről, pontosságáról és valódiságáról, valamint a belső kontrollrendszerek megfelelő működéséről és a mögöttes ügyletek jogszerűségéről és megfelelőségéről. E vezetőségi nyilatkozat tartalmára és formájára vonatkozóan szabályokat kell megállapítani.

(5)

Meg kell állapítani az 1306/2013/EU rendelet 7. cikke (4) bekezdésében említett koordináló szervek működésére, valamint az ugyanazon rendelet 9. cikkében említett tanúsító szervek feladataira irányadó részletes szabályokat. Emellett meg kell határozni, hogy mit tartalmazzanak a tanúsító szervek által elkészítendő tanúsítványok és jelentések ahhoz, hogy valódi segítséget jelentsenek a Bizottság számára a számlaelszámolási eljárás során.

(6)

Az uniós költségvetésbe beállított előirányzatok megfelelő kezelése érdekében a kifizető ügynökségeknek külön könyvelést kell vezetniük az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) (a továbbiakban: az alapok) vonatkozásában, mely kizárólag az adott alapból finanszírozott kifizetéseket és a hozzájuk tartozó címzett bevételeket tartalmazza. Ennek érdekében a kifizető ügynökségek által vezetett könyvelésnek mindkét alap tekintetében elkülönítve kell kimutatnia az 1306/2013/EU rendelet 4. cikkének (1) bekezdése, valamint 5. és 43. cikke értelmében teljesített kiadásokat és befolyó címzett bevételeket, továbbá lehetővé kell tennie, hogy e kiadások és bevételek kapcsolatba hozhatók legyenek az uniós költségvetés által az alapok rendelkezésére bocsátott forrásokkal.

(7)

A közös agrárpolitika finanszírozása euróban történik, mindazonáltal azok a tagállamok, amelyek nem vezették be az eurót, a kedvezményezettek részére történő kifizetéseiket nemzeti pénznemükben is teljesíthetik. Annak érdekében azonban, hogy az összes kiadásukat és bevételüket konszolidálni lehessen, szükséges, hogy az érintett kifizető ügynökségek a kiadások és a bevételek összegéről euróban és a kifizetés, illetőleg a beszedés pénznemében is tudjanak információval szolgálni.

(8)

Az uniós költségvetés és a nemzeti költségvetések által közösen finanszírozott, az EMVA keretében vidékfejlesztési támogatásra fordított kiadásokat intézkedésenként, a finanszírozási ráta és a kiemelt területek szerint részletezett programok alapozzák meg. A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően a kiadásokat olyan módon kell nyomon követni és lekönyvelni, hogy az egyes műveleteket programok, intézkedések, finanszírozási ráták és kiemelt területek szerint azonosítani lehessen. Így ellenőrizhető lesz az érintett kiadás és az ahhoz rendelt pénzügyi forrás közötti kapcsolat. Ebben az összefüggésben indokolt kijelölni a kifizető ügynökségek által figyelembe veendő tényezőket. Főképpen azt kell előírni, hogy a kifizető ügynökségek a könyvelésben egyértelműen tüntessék fel az állami és az uniós pénzeszközök eredetét. Indokolt továbbá úgy rendelkezni, hogy a kedvezményezettekkel visszafizettetendő, illetve már visszafizettetett összegek az eredeti művelettel összefüggésbe hozva jelenjenek meg.

(9)

A tagállamok az 1306/2013/EU rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében említett EMGA-kiadások fedezésére már azt megelőzően pénzeszközöket mozgósítanak, hogy a Bizottság a kiadások havi visszatérítése formájában finanszírozná e ráfordításokat. Másik lehetőségként a tagállamok az EMVA-kiadásokra előlegfizetésben részesülnek, amelynek elszámolására később, az 1306/2013/EU rendelet 51. cikke szerinti éves pénzügyi záróelszámolás keretében kerül sor. A pénzmozgások eredményes irányításának biztosítása érdekében helyénvaló előírni, hogy a tagállamok gyűjtsék össze az említett havi visszatérítésekre fordított kiadások teljességének, pontosságának és valódiságának bizonyításához szükséges adatokat, és azokat a kiadások és a bevételek teljesítésének előrehaladtával tartsák a Bizottság rendelkezésére, vagy rendszeresen továbbítsák a Bizottságnak. A tagállamoknak olyan rendszerességgel kell az adatokat a Bizottság részére továbbítaniuk, amely igazodik az egyes alapok irányítási módszeréhez. A fenti rendszeres adatszolgáltatás nem befolyásolja a tagállamok azon kötelezettségét, hogy a kiadások alakulásának megfelelő ellenőrzése céljából összegyűjtött adatokat ellenőrzésre a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk.

(10)

Általános számlavezetési kötelezettségeik keretében a kifizető ügynökségek kötelesek az uniós alapok kezeléséhez és ellenőrzéséhez szükséges adatokat szolgáltatni. E kötelezettség azonban nem terjed ki a kiadások visszatérítésével kapcsolatos előírásokra, sem pedig arra, hogy milyen adatokat kell eljuttatniuk a Bizottsághoz e visszatérítések végrehajtásához. Következésképpen pontosítani kell, hogy milyen, az alapokból finanszírozandó kiadásokra vonatkozó információkat és adatokat kell rendszeresen továbbítani a Bizottságnak. A Bizottságnak szánt tagállami információközléseknek lehetővé kell tenniük, hogy a Bizottság a hozzá eljuttatott információkat közvetlenül és a lehető leghatékonyabban használhassa fel az alapok számláinak kezelésénél, továbbá az ezekhez kapcsolódó kifizetéseknél. E célkitűzés megvalósítása érdekében elő kell írni, hogy a tagállamok és a Bizottság közötti viszonylatban az információ rendelkezésre bocsátása és közlése mindig elektronikus úton történjék.

(11)

Az 1306/2013/EU rendelet 102. cikke (1) bekezdése első albekezdésének c) pontja előírja, hogy az alapokból finanszírozott műveletekhez kapcsolódó intézkedések esetében a kiadásigazoló nyilatkozatokat – amelyek egyúttal kifizetési kérelmek is – a szükséges tájékoztatással kiegészítve ugyancsak be kell nyújtani a Bizottsághoz. Ahhoz, hogy a tagállamok és a kifizető ügynökségek e kiadásigazoló nyilatkozatokat harmonizált szabályok szerint készíthessék el, és hogy a Bizottság figyelembe vehesse a kifizetési kérelmeket, helyénvaló meghatározni, hogy e kiadások milyen feltételekkel számolhatók el az EMGA és az EMVA költségvetésének terhére. E feltételeknek elő kell írniuk, hogy mely szabályokat kell alkalmazni a kiadások és a bevételek – különösen a címzett bevételek és az esetlegesen végrehajtandó korrekciók – könyvelésére, valamint a róluk tett voltaképpeni nyilatkozatra.

(12)

Amennyiben az EMGA keretében a tagállamoktól kapott kiadásigazoló nyilatkozatok alapján a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) 170. cikke (3) bekezdésének megfelelően engedélyezhető előzetes kötelezettségvállalások összesített összege meghaladja a folyó pénzügyi év összes vonatkozó előirányzatának 75 %-át, a Bizottságnak csökkentenie kell ezeket az összegeket. A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően e csökkentés terhét arányosan kell elosztani az összes tagállam között, a beérkezett kiadásigazoló nyilatkozatok alapján. A rendelkezésre álló előirányzatok tagállamok közötti felosztásának méltányos meghatározása érdekében indokolt előírni, hogy az EMGA keretében eszközölt havi kifizetéseket ilyen esetben az egyes tagállamok által továbbított kiadásigazoló nyilatkozatokban szereplő összegek fejezetenként megállapított hányadával csökkentsék, és a hónap folyamán ki nem fizetett egyenleg újrafelosztásáról a későbbi havi kifizetésekre vonatkozó bizottsági határozatok rendelkezzenek.

(13)

A Bizottságnak, miután rendelkezett a havi kifizetésekről, a tagállamok rendelkezésére kell bocsátania az alapokból finanszírozandó kiadások fedezéséhez szükséges pénzügyi forrásokat, a tagállamok által a Bizottsággal közölt információk és a Bizottság által létrehozott információs rendszerek alapján meghatározandó gyakorlati szabályok és feltételek szerint.

(14)

Az intervenciós műveletek kifizető ügynökségnél felmerült kiadásainak megtérítéséhez a kifizető ügynökségek kiadásigazoló nyilatkozataikban kötelesek megjelölni a közraktározási műveletek tárgyhónapját követő hónap során általuk elkönyvelt értékeket és összegeket. A visszatérítési eljárás gördülékeny lebonyolításának biztosítása érdekében meg kell határozni, hogy ezeket a költségek és a kiadások kiszámításához nélkülözhetetlen információkat hogyan kell eljuttatni a Bizottsághoz.

(15)

A 907/2014/EU rendelet 3. cikkének (3) bekezdése alapján az intervenciós készletnyilvántartásnak lehetővé kell tennie az uniós finanszírozás összegének meghatározását és az intervenciós rendszerben tárolt termékkészletek helyzetének megismerését is. Ennek érdekében indokolt előírni, hogy a kifizető ügynökségek olyan elkülönült készletnyilvántartásokat és pénzügyi elszámolásokat vezessenek, amelyek tartalmazzák a készletek nyomon követéséhez, valamint az intervenciós intézkedésekből következő kiadások és bevételek pénzügyi irányításához szükséges adatokat.

(16)

Az intervenciós közraktározási intézkedések esetében a kifizető ügynökségeknek kötelező könyvelniük egyes, mennyiségekre, értékekre és bizonyos átlagokra vonatkozó adatokat. Ugyanakkor előadódhatnak olyan körülmények, amelyek fennállása esetére célszerű úgy rendelkezni, hogy egyes műveletek és kiadások ne kerüljenek lekönyvelésre, illetve lekönyvelésükre egyedi szabályok vonatkozzanak. Az egyenlő bánásmód biztosítása és az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében meg kell határozni, melyek ezek a körülmények, illetve adott esetben az érintett műveletek és kiadások lekönyvelésére vonatkozó megállapodásokat is rögzíteni kell.

(17)

Az intervenciós közraktározási intézkedésekhez tartozó különböző kiadási és bevételi tételek könyvelésének tárgyidőpontja a hozzájuk kapcsolódó műveletek jellegétől függ és a vonatkozó agrárágazati jogszabályok keretében határozható meg. Mindezek fényében indokolt elfogadni egy olyan általános szabályt, amely előírja, hogy mely tételeket kell könyvelni az intervenciós intézkedéssel összefüggő fizikai művelet végrehajtásának időpontjában, és amely meghatározza a figyelembe veendő különleges eseteket.

(18)

A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás érdekében a tagállamoknak értesíteniük kell a Bizottságot arról, hogy a mezőgazdasági pénzügyi év folyamán előreláthatólag milyen összegeket kell az EMVA-ból finanszírozni, és hogy a következő pénzügyi évre vonatkozó finanszírozási kérelmek milyen nagyságrendűre becsülhetők. Ahhoz, hogy a Bizottság teljesíthesse kötelezettségeit, kellő időben és legalább évente kétszer, legkésőbb minden év január 31-ig és augusztus 31-ig rendelkezésére kell bocsátani ezeket az információkat.

(19)

Az 1306/2013/EU rendelet 36. cikke (6) bekezdésének megfelelően meg kell állapítani az EMVA keretében végrehajtott műveletekhez kapcsolódó kiadásigazoló nyilatkozatok elkészítésének határidejét. Az EMVA-ra alkalmazott számlavezetési szabályok sajátosságaira, az előfinanszírozás alkalmazására és az intézkedések naptári évenkénti finanszírozására tekintettel indokolt az e kiadásokról szóló nyilatkozatok rendszerességét ezekhez az egyedi feltételekhez igazodva meghatározni.

(20)

A tagállamok és a Bizottság közötti információ- és dokumentumcsere, valamint a tagállami információk Bizottság részére történő rendelkezésre bocsátása és közlése általában elektronikus formában történik. Annak érdekében, hogy ezek az alapokhoz kapcsolódó információcserék áttekinthetőbbek legyenek és használatuk általánosan elterjedjen, a 883/2006/EK rendeletnek megfelelően információs rendszerek kerültek kialakításra. Ezeket a rendszereket a jövőben is használni kell és tovább kell fejleszteni, amiről a tagállamokat a Mezőgazdasági Alapok Bizottságán keresztül előzetesen megfelelően tájékoztatni kell.

(21)

A vonatkozó szabályozások vagy az irányítással összefüggő szükségletek változásával gyakran szükséges kiigazítani az ezen információs rendszerekkel történő információkezelés feltételeit, valamint az 1306/2013/EU rendelet értelmében benyújtandó dokumentumok alakját és tartalmát. Egységes szabályokat kell alkotni a tagállamok által benyújtandó releváns dokumentumokra vonatkozó követelményekről. E célkitűzések elérése végett, továbbá az eljárások egyszerűsítése és az érintett információs rendszerek gyors működőképessé tétele érdekében a dokumentumok formájának és tartalmának meghatározásakor egységes formanyomtatványokra és protokollokra célszerű támaszkodni, melyek kiigazításáról és aktualizálásáról a Bizottság gondoskodik, a Mezőgazdasági Alapok Bizottságának tájékoztatását követően.

(22)

Az 1306/2013/EU rendelet 58. cikke értelmében az alapokból finanszírozott kiadások kezeléséért és ellenőrzéséért a tagállamok felelnek, kifizető ügynökségeiken keresztül. Következésképpen a pénzügyi műveletekre vonatkozó adatok közlését, illetőleg az információs rendszerekbe történő bevitelét és aktualizálását a kifizető ügynökség felelősségvállalása mellett kell elvégeznie magának a kifizető ügynökségnek vagy az ezzel a feladattal megbízott szervnek, adott esetben az akkreditált koordináló szervek közbeiktatásával.

(23)

Az 1306/2013/EU rendelet 102. cikke (1) bekezdésének első albekezdésében és az említett cikkhez kapcsolódóan elfogadott bizottsági jogi aktusokban meghatározott dokumentumok vagy nyilatkozatok némelyike megköveteli egy erre jogosult személy aláírását vagy – az érintett eljárás egy vagy több szakaszában – egy adott személy jóváhagyását. Az e dokumentumok továbbítására létrehozott információs rendszereknek ilyenkor lehetővé kell tenniük, hogy minden személyt egyértelműen azonosítani lehessen, és ésszerű biztosítékokat kell nyújtaniuk arra nézve, hogy e dokumentumok tartalma – beleértve az eljárás szakaszait is – megváltoztathatatlan. Ezt a szabályt kell alkalmazni egyebek mellett a kiadásigazoló nyilatkozatok és az 1306/2013/EU rendelet 102. cikke (1) bekezdése első albekezdése c) pontjának iii. alpontjában említett éves elszámolásokhoz csatolt vezetőségi nyilatkozat, valamint az ilyen eljárások keretében elektronikus úton közölt dokumentumok esetében is.

(24)

Az 1306/2013/EU rendelet 58. cikke (1) bekezdésének e) pontja értelmében a jogosulatlan kifizetések kamatokkal együtt történő visszafizettetése a tagállamok hatásköre, melyet a kifizető ügynökségeken keresztül gyakorolnak. Az említett rendelkezések hatékony és megfelelő végrehajtása érdekében harmonizált szabályokat kell lefektetni a jogosulatlan kifizetés visszafizettetésekor alkalmazandó kamatok kiszámítási módjára vonatkozóan. Az 1306/2013/EU rendelet 54. cikke (3) bekezdése első albekezdése a) és b) pontjának sérelme nélkül a tagállamoknak a jogosulatlan kifizetések visszafizettetésére vonatkozó kötelezettsége különböző módokon teljesíthető. A nemzeti jogban előírt bármely más jogérvényesítő intézkedés sérelme nélkül a kintlevőségek behajtásának hatékony és költségkímélő módja a tartozás összegének levonása az adósnak történő jövőbeli kifizetésből, miután a tartozást a nemzeti jogszabályoknak megfelelően megállapították. Tehát a tagállamok számára kötelezővé kell tenni ezen adósságbehajtási módszer alkalmazását, és meg kell szabni a módszer alkalmazására vonatkozó közös feltételeket.

(25)

Részletes rendelkezéseket kell megállapítani mind az 1306/2013/EU rendelet 51. cikkében meghatározott számlaelszámolási eljárás tekintetében, mind pedig az ugyanezen rendelet 52. cikkében meghatározott megfelelőségi vizsgálatra irányuló eljárás tekintetében, beleértve egy olyan mechanizmus kidolgozását, amelynek keretében az eredményösszeget esettől függően levonják vagy hozzáadják a tagállamok részére a Bizottság által legközelebb kifizetendő összegekből, illetve összegekhez.

(26)

Az 1306/2013/EU rendelet 51. cikkében leírt számlaelszámolási eljárás tekintetében meg kell határozni a kifizető ügynökségek éves elszámolásainak tartalmát és határidőt kell előírni az említett éves elszámolások és egyéb vonatkozó dokumentumok Bizottsághoz történő benyújtására. Ezenkívül meg kell határozni, hogy a kifizető ügynökségeknek milyen hosszú ideig kell az összes kiadással és címzett bevétellel kapcsolatos igazoló dokumentumokat a Bizottság rendelkezésére bocsátaniuk. Továbbá rendelkezni kell arról, hogy a Bizottság határozza meg a kifizető ügynökségek által benyújtandó számviteli adatok formáját és tartalmát.

(27)

Annak biztosítása érdekében, hogy rendes esetben a megfelelőségi vizsgálati eljárás ésszerű határidőn belül lezáruljon, konkrét határidőket kell megszabni az eljárás különböző szakaszaira vonatkozóan, melyeket a Bizottságnak és a tagállamoknak is be kell tartaniuk. Ugyanakkor azonban indokolt lehetővé tenni a Bizottság számára, hogy a vizsgált eset bonyolultságát figyelembe véve szükség esetén meghosszabbítsa az említett határidőket A megfelelőségi vizsgálatra irányuló eljárásnak biztosítania kell a tagállamok jogát kontradiktórius eljárások kezdeményezéséhez, valamint az alapokat fenyegető kockázatok megfelelő értékeléséhez.

(28)

Az 1306/2013/EU rendelet 59. cikkének (5) bekezdése értelmében a tagállamok kötelesek biztosítani a helyszíni ellenőrzéseknek a hatékony kockázatkezeléshez szükséges minimális szintjét. Ugyanakkor a tagállamok a saját felelősségükre csökkenthetik a helyszíni ellenőrzések minimális szintjét, ha az irányítási és kontrollrendszerekről bebizonyosodott, hogy megfelelően működnek, és a hibaarányok elfogadható szinten maradnak. Míg a helyszíni ellenőrzések előírt minimális szintjét agrárágazati jogszabályokban kell rögzíteni, a helyszíni ellenőrzések minimumszintjének csökkentésére vonatkozó lehetőség tekintetében az érintett alapokból finanszírozott valamennyi intézkedésre alkalmazható horizontális szabályokat és alkalmazási feltételeket kell megállapítani. E horizontális szabályokon túlmenően az agrárágazati jogszabályok is kiegészíthetők további rendelkezésekkel.

(29)

Helyénvaló továbbá szabályokat lefektetni az 1306/2013/EU rendelet 80. cikkében említett, a tagállamok által az ügyletekkel kapcsolatban elvégzendő vizsgálatok vonatkozásában, különös tekintettel a vállalkozások kiválasztására, a vizsgálatok arányára és menetrendjére.

(30)

Az 1306/2013/EU rendelet V. címének III. fejezete, amely az ügyletek vizsgálatáról rendelkezik, a tagállamok számára előírja, hogy különféle értesítéseket nyújtsanak be a Bizottságnak. Mivel e közlések formájának és tartalmának szabványosítása megkönnyíti azok alkalmazását és biztosítja a megközelítésmódok azonosságát, célszerű részletes szabályokat elfogadni a közlések formáját és tartalmát illetően. Emellett meg kell állapítani a kereskedelmi dokumentumok megőrzésére, az 1306/2013/EU rendelet 83. cikkében említett, kölcsönös segítségnyújtást magukban foglaló közös intézkedésekre, valamint az említett rendelet 85. cikkében említett külön szervezeti egységekre vonatkozó részletes szabályokat.

(31)

A 907/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet előír egyes, a biztosítékokra vonatkozó jogszabályokat kiegészítő szabályokat, nevezetesen a biztosíték letétbe helyezésére vonatkozó követelményeket, a biztosítékokra vonatkozó feltételeket, valamint a biztosítékok nyújtására, felszabadítására és lehívására vonatkozó előírásokat. E szabályok egységes alkalmazásának érdekében helyénvaló megállapítani a biztosítékok nyújtására és felszabadítására, valamint az ezzel kapcsolatos tájékoztatási és értesítési kötelezettségekre vonatkozó formai és eljárási rendelkezéseket.

(32)

Az 1306/2013/EU rendelet VII. címe IV. fejezete, amely az átláthatóságról szól, előírja a tagállamoknak, hogy évente tegyék közzé az alapok kedvezményezettjeinek adatait, alaponként feltüntetve többek között az egyes kedvezményezettek által kapott összegeket. E célból az 1306/2013/EU rendelet 111. cikkének megfelelően meg kell határozni e közzététel formáját. E közzétételi kötelezettség nem lépheti túl a kitűzött átláthatósági célok megvalósítása érdekében szükséges mértéket.

(33)

A közzétett adatoknak összhangban kell lenniük a kifizető ügynökségek könyvelésében és nyilvántartásaiban szerepelő információkkal, és az előző pénzügyi évben megvalósított kifizetésekre kell vonatkozniuk. Az információkat egyértelmű, összehangolt és kereshető módon kell a nyilvánosság számára elérhetővé tenni, legkésőbb május 31-ig.

(34)

Az 1306/2013/EU rendelet 111. cikke (1) bekezdése első albekezdésének c) pontja értelmében az alapokból finanszírozott intézkedések mindegyike tekintetében közzé kell tenni az egyes kedvezményezettek által kapott összegeket. Azonban az említett rendelet 112. cikkében előírt kötelezettség teljesítése érdekében rögzíteni kell azt a támogatási küszöbértéket, amely alatt nem kell a kedvezményezettek nevét közzétenni.

(35)

Az 1306/2013/EU rendelet 111. cikke (1) bekezdése első albekezdésének b) pontja értelmében az alapokból támogatott kedvezményezettek adatainak közzététele során meg kell jelölni a kedvezményezett lakóhelye vagy bejegyzési helye szerinti települést is. Ezt az információt azon kedvezményezettek esetében is közzé kell tenni, amelyek természetes személyek és ezért az említett rendelet 112. cikke nem írja elő a nevük közzétételét. Ha azonban az egy adott településen lakóhellyel rendelkező vagy bejegyzett kedvezményezettek alacsony száma miatt a település nevének közzététele következtében a természetes személy kedvezményezett beazonosíthatóvá válik, megfelelő rendelkezéseket kell előírni a személyiségi jogok aránytalan és szükségtelen sérelmének elkerülése érdekében.

(36)

Az információk közzétételét internetes úton olyan keresőeszköz segítségével kell megvalósítani, amely a nyilvánosság számára lehetővé teszi az azokba való betekintést. A keresőeszköznek lehetővé kell tennie a megadott szempont alapján végezhető olyan keresést, amelynek eredménye könnyen hozzáférhető formában jelenik meg.

(37)

Az alkalmazandó adatvédelmi követelményeknek való megfelelés céljából az alapok kedvezményezettjeit az adataikat tartalmazó közzétételről még a közzététel előtt tájékoztatni kell. A kedvezményezetteknek az erről szóló tájékoztatást a támogatási kérelem formanyomtatványán, illetve az adatgyűjtéskor kell eljuttatni. Amennyiben a 2014. és 2015. pénzügyi évben felmerült kiadások tekintetében a kedvezményezettekre vonatkozó információk a személyes adatok gyűjtésének időpontjában nem állnak rendelkezésre, a kedvezményezetteket a tényleges közzététel előtt ésszerű időn belül tájékoztatni kell.

(38)

A közzétett adatokhoz való nyilvános hozzáférés megkönnyítése érdekében a tagállamoknak olyan internetes oldalakat kell létrehozniuk, amelyek információkat tartalmaznak az alapok kedvezményezettjeiről, valamint az 1306/2013/EU rendelet 112. cikkében említett küszöbértékekről. Indokolt, hogy – eltérő államszervezeti felépítésükre tekintettel – a tagállamok maguk határozhassanak arról, hogy esetükben melyik szerv felelős az egységes weboldal elkészítéséért és működtetéséért, valamint az adatok közzétételéért. A Bizottságnak ki kell alakítania egy olyan internetes oldalt, amelyről linkeken keresztül elérhetők a tagállamok internetes oldalai.

(39)

Az egyes pénzügyi éveken belüli jelentéstétel folyamatosságának biztosítása érdekében e rendelet 10. cikkét 2014. október 16-tól kell alkalmazni a tagállamoknál felmerülő kiadásokra és a hozzájuk befolyó címzett bevételekre.

(40)

A folyamatban lévő megfelelőségi vizsgálati eljárások következetes irányítása érdekében indokolt úgy rendelkezni, hogy az e rendelet 34. cikkének (3) és (4) bekezdése szerinti határidők ne vonatkozzanak azon eljárásokra, amelyek esetében a 885/2006/EK rendelet 11. cikkének (1) bekezdése szerinti értesítés 2015. január 1-jét megelőzően kerül kiküldésre.

(41)

Mivel az 1306/2013/EU rendelet VII. címének IV. fejezetében előírt átláthatósági szabályok a 2014. pénzügyi évben és azt követően megvalósított kifizetésekre alkalmazandók, e rendelet vonatkozó rendelkezéseit is ugyanezen kifizetésekre kell alkalmazni.

(42)

Annak érdekében, hogy a tagállamoknak elegendő idő álljon a rendelkezésükre a végrehajtásra, indokolt úgy rendelkezni, hogy a II. melléklet V1 és V2 oszlopának megfelelően továbbított adatokat a 2016. pénzügyi évtől kezdődően kelljen szolgáltatni.

(43)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Mezőgazdasági Alapok Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I.   FEJEZET

KIFIZETŐ ÜGYNÖKSÉGEK ÉS MÁS SZERVEK

1. cikk

A kifizető ügynökségek akkreditálási eljárása

(1)   A tagállam kijelöl egy miniszteri szintű hatóságot, amelynek hatáskörébe tartozik:

a)

a kifizető ügynökségek akkreditációjának megadása, felülvizsgálata és visszavonása;

b)

az e fejezet címén az illetékes hatóságra ruházott tevékenységek elvégzése.

(2)   Az illetékes hatóság a 907/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett akkreditációs kritériumok (a továbbiakban: akkreditációs kritériumok) vizsgálata alapján közokiratban dönt a kifizető ügynökség akkreditációjának megadásáról, illetve – annak felülvizsgálatát követően – visszavonásáról. Az illetékes hatóság haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot az akkreditációk megadásáról, illetve visszavonásáról.

(3)   Az illetékes hatóság kijelöl egy auditáló szervet, amely az akkreditáció megadását megelőzően kivizsgálja az akkreditációs kérelmeket (előakkreditációs vizsgálat). Az auditáló szerv olyan ellenőrző hatóság vagy egyéb állami vagy magánszervezet, illetve hatóságon belüli szervezeti egység lehet, amely rendelkezik az ellenőrzések elvégzéséhez szükséges felkészültséggel, készségekkel és kapacitással. Az auditáló szervnek függetlennek kell lennie az akkreditációra pályázó kifizető ügynökségtől.

Az auditáló szerv által elvégzendő vizsgálat (előakkreditációs vizsgálat) különösen a következőkre terjed ki:

a)

a kifizetések engedélyezésének és végrehajtásának meglévő eljárásai és rendszerei;

b)

a feladatok megosztása, a belső és külső ellenőrzés megfelelősége az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) (a továbbiakban együttesen: az alapok) által finanszírozott ügyletek tekintetében;

c)

a kialakított eljárások és rendszerek alkalmassága arra, hogy megvédjék az uniós költségvetés érdekeit, a kockázatértékelés-alapú csalás elleni intézkedéseket is beleértve;

d)

az információs rendszerek biztonsága;

e)

a könyvviteli nyilvántartás vezetése.

Az auditáló szerv jelentést készít az elvégzett ellenőrzési munkáról és annak eredményeiről, melyben értékeli, hogy ezek alapján a kifizető ügynökség megfelel-e az akkreditációs kritériumoknak. Jelentését benyújtja az illetékes hatóságnak, amely ezt követően kiadja az akkreditációs okmányt, amennyiben meggyőződött róla, hogy a kifizető ügynökség teljesíti az akkreditációs kritériumokat.

(4)   Amennyiben az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy a kifizető ügynökség nem teljesíti az akkreditációs kritériumokat, tájékoztatja az ügynökséget az akkreditáció megadásához teljesítendő egyedi feltételekről.

Az egyedi feltételek teljesítéséhez szükséges változtatások végrehajtásáig az akkreditációt feltételes jelleggel is meg lehet adni az észlelt problémák súlyosságának tekintetbe vételével meghatározott időtartamra, de legfeljebb 12 hónapra. Megfelelően indokolt esetben a Bizottság az adott tagállam kérésére az említett időszakot meghosszabbíthatja.

(5)   Az 1306/2013/EU rendelet 102. cikke (1) bekezdése első albekezdésének a) pontjában meghatározott tájékoztatási kötelezettségnek közvetlenül a kifizető ügynökség első akkreditálása után kell eleget tenni, minden esetben azt megelőzően, hogy az általa teljesített kifizetéseket az alapokra terhelnék. A tájékoztatást az alábbiakkal kapcsolatos nyilatkozatoknak és dokumentumoknak kell kísérniük:

a)

a kifizető ügynökségre ruházott felelősségek;

b)

a feladatkörök megoszlása a kifizető ügynökség szervezeti egységei között;

c)

a kifizető ügynökség kapcsolata azokkal az egyéb magán- vagy állami szervezetekkel, amelyek hatáskörébe tartozik olyan intézkedések végrehajtása, amelyek keretében az ügynökség kiadásokat terhel az alapokra;

d)

a kedvezményezettek kérelmeinek befogadásához, elbírálásához és engedélyezéséhez, valamint a kifizetések engedélyezéséhez, teljesítéséhez és könyveléséhez kapcsolódó eljárások;

e)

az információs rendszerek biztonságára vonatkozó rendelkezések;

f)

a (3) bekezdésben említett auditáló szerv által elvégzett előakkreditációs vizsgálatról szóló jelentés.

(6)   A Bizottság tájékoztatja a Mezőgazdasági Alapok Bizottságát az egyes tagállamokban akkreditált kifizető ügynökségekről.

2. cikk

Az akkreditáció felülvizsgálata

(1)   Az illetékes hatóság gondoskodik a felelőssége alá tartozó kifizető ügynökségek folyamatos felügyeletéről, elsősorban az 1306/2013/EU rendelet 9. cikke szerinti tanúsító szerv által készített jelentések és tanúsítványok alapján, és nyomon követi az esetlegesen feltárt hiányosságokat.

Az illetékes hatóság háromévente írásban jelentést tesz a Bizottságnak a kifizető ügynökségeknél általa végzett felügyeleti és monitoring tevékenységekről. A jelentés tartalmazza a kifizető ügynökségek akkreditációs kritériumoknak való folyamatos megfelelésének nyomon követését, valamint ismerteti a hiányosságok orvoslása érdekében hozott intézkedéseket. Az illetékes hatóságnak igazolnia kell, hogy a hatásköre alá tartozó kifizető ügynökség folyamatosan teljesíti-e az akkreditációs kritériumokat.

(2)   A tagállamok létrehoznak egy rendszert, amely biztosítja, hogy haladéktalanul eljusson az illetékes hatósághoz minden arra utaló információ, hogy egy kifizető ügynökség nem teljesíti az akkreditációs kritériumokat.

(3)   Amennyiben az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy valamely akkreditált kifizető ügynökség esetében nem teljesül egy vagy több akkreditációs kritérium, és ez akadályozhatja a 907/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében említett feladatok teljesítését, az illetékes hatóság az érintett ügynökség akkreditációját próbaidőre haladéktalanul felfüggeszti. Az illetékes hatóság intézkedéseket és határidőket tartalmazó tervet készít annak érdekében, hogy a feltárt hiányosságok egy, a probléma súlyosságától függően megállapítandó, de az akkreditáció próbaidőre történő felfüggesztésének napjától számított 12 hónapot meg nem haladó időszakon belül orvosolhatók legyenek. Megfelelően indokolt esetben a Bizottság az adott tagállam kérésére az említett időszakot meghosszabbíthatja.

(4)   Az illetékes hatóság tájékoztatja a Bizottságot az érintett kifizető ügynökség akkreditációjának próbaidőre történő felfüggesztésére irányuló döntéséről, a (3) bekezdés szerinti intézkedési tervről, illetve az említett terv végrehajtásának folyamatos előrehaladásáról.

(5)   Az akkreditáció visszavonása esetén az illetékes hatóság késedelem nélkül akkreditál egy másik ügynökséget, amely megfelel az 1306/2013/EU rendelet 7. cikke (2) bekezdésében foglalt feltételeknek, így biztosítva, hogy a kedvezményezettek felé teljesített kifizetésekben ne legyen fennakadás.

(6)   Amennyiben a Bizottság úgy találja, hogy az illetékes hatóság nem készítette el a (3) bekezdés szerinti, a hiányosságok megszüntetését célzó intézkedési tervet, vagy a kifizető ügynökség akkreditációját a tagállam annak ellenére fenntartja, hogy meghatározott határidőn belül nem hajtottak végre ilyen tervet, felszólítja az illetékes hatóságot, hogy vonja vissza az érintett kifizető ügynökség akkreditációját, amennyiben a szükséges változtatások nem történnek meg a Bizottság által a probléma súlyától függően meghatározott határidőn belül. Hasonló helyzetekben a Bizottság úgy határozhat, hogy az 1306/2013/EU rendelet 52. cikke szerinti megfelelőségi vizsgálati eljárásban vizsgálja a hiányosságokat.

3. cikk

Vezetőségi nyilatkozat

(1)   Az 1306/2013/EU rendelet 7. cikke (3) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett vezetőségi nyilatkozatot kellő időben el kell készíteni ahhoz, hogy a tanúsító szerv kiadhassa az említett rendelet 9. cikke (1) bekezdése szerinti véleményét.

A vezetőségi nyilatkozatot az e rendelet I. mellékletében meghatározott formában kell elkészíteni és abban helyet kaphatnak a potenciális pénzügyi hatást számszerűsítő fenntartások. Amennyiben a vezetőségi nyilatkozatban fenntartások jelennek meg, annak tartalmaznia kell a hiányosságok megszüntetését célzó intézkedési tervet és az annak megvalósításához kapcsolódó ütemtervet is.

(2)   A vezetőségi nyilatkozat az irányítási és ellenőrzési rendszer hatékony, az egész év során gyakorolt felügyeletén alapul.

4. cikk

Koordináló szerv

(1)   Az 1306/2013/EU rendelet 7. cikkének (4) bekezdése szerinti koordináló szerv látja el a Bizottság és az érintett tagállamok közti kizárólagos közvetítő szerepét az alapokkal kapcsolatos alábbi kérdésekben:

a)

a kifizető ügynökségek feladataira és tevékenységeire vonatkozó információk és iránymutatások terjesztése a szóban forgó kifizető ügynökségek és az ilyen iránymutatások végrehajtásáért és összehangolt alkalmazásának előmozdításért felelős szervek körében;

b)

az 1306/2013/EU rendelet 7. és 102. cikkében említett információk Bizottsággal történő közlése;

c)

a statisztikai és ellenőrzési célból szükséges összes számviteli adatnak a Bizottság rendelkezésére tartása.

(2)   Egy kifizető ügynökség működhet koordináló szervként is, feltéve, hogy a két funkció elkülönül.

(3)   A koordináló szerv feladatai ellátása során a nemzeti eljárásoknak megfelelően igénybe veheti egyéb – különösen számviteli vagy műszaki szakértelemmel rendelkező – közigazgatási szervek és szervezeti egységek segítségét is.

(4)   A koordináló szerv által kezelt számítógépes adatok titkosságát, épségét és elérhetőségét az egyes koordinációs szervek adminisztratív struktúrájához, személyzetéhez és technológiai környezetéhez igazodó intézkedésekkel kell biztosítani. A pénzügyi és technológiai ráfordításoknak arányban kell állniuk a fellépő tényleges kockázattal.

(5)   Az 1306/2013/EU rendelet 102. cikke (1) bekezdése első albekezdésének a) pontjában meghatározott értesítéseket közvetlenül a koordináló szerv első akkreditációja után kell elküldeni, minden esetben azt megelőzően, hogy az érintett szerv felelősségi körébe tartozó bármely kiadást az alapokra terhelnének. Az értesítést a szerv akkreditációs okiratának, valamint a működésére vonatkozó adminisztratív, számviteli és belső ellenőrzési feltételekkel kapcsolatos tájékoztatásnak kell kísérnie.

5. cikk

Tanúsítás

(1)   Az illetékes hatóság kijelöli az 1306/2013/EU rendelet 9. cikke szerinti tanúsító szervet.

(2)   A tanúsító szerv hatékonyan és eredményesen szervezi meg munkáját, és megfelelő ütemezés szerint végzi el ellenőrzéseit, figyelembe véve az érintett pénzügyi évben megvalósuló ügyletek jellegét és ütemezését.

(3)   A tanúsító szerv által az 1306/2013/EU rendelet 9. cikke (1) bekezdésének megfelelően kiadott véleményt éves rendszerességgel kell elkészíteni.

Ez a vélemény az e rendelet 6. és 7. cikke szerinti ellenőrzési munka eredményein alapul.

(4)   A tanúsító szerv jelentést készít megállapításairól. A jelentésnek ki kell terjednie az átruházott feladatokra is. A jelentés az alábbiak értékelésére tér ki a jelentési időszak vonatkozásában:

a)

a kifizető ügynökség teljesítette-e az akkreditációs kritériumokat;

b)

a kifizető ügynökség eljárásai megfelelő biztosítékot nyújtottak-e arra, hogy a kiadások alapokra történő terhelése az uniós szabályok betartásával történt, biztosítva, hogy a mögöttes ügyletek jogszerűek és szabályszerűek voltak, továbbá hogy az eljárások továbbfejlesztésére vonatkozó ajánlások nyomán – ha volt ilyen – történt-e intézkedés;

c)

az e rendelet 29. cikkében említett éves elszámolások összhangban voltak-e a kifizető ügynökségnél vezetett könyvelés és nyilvántartások adataival;

d)

a kiadásokról és az intervenciós műveletekről szóló beszámolók lényegileg pontos, hiánytalan és alapos nyilvántartását képezték-e az alapok terhére elszámolt műveleteknek;

e)

az Unió pénzügyi érdekeinek védelme megfelelően biztosítva volt-e a kifizetett előlegekkel, a megszerzett biztosítékokkal, az intervenciós készletekkel, valamint a befizettetendő pénzösszegekkel összefüggésben.

A jelentésnek információkat kell nyújtania az ellenőrzést végző személyzet létszámáról és képesítéséről, az elvégzett munkáról, a megvizsgált ügyletek számáról, a valóságnak való megfelelés és a megszerzett bizonyosság szintjéről, az esetlegesen feltárt gyengeségekről és az ezekkel kapcsolatos ajánlásokról, valamint a tanúsító szerv és egyéb, a kifizető ügynökségen kívüli és belüli ellenőrző szervek minden olyan műveletéről, amelyek részben vagy egészben alapját képezik a tanúsító szerv által a jelentés tárgykörére vonatkozóan megfogalmazott megállapításoknak.

6. cikk

Ellenőrzési alapelvek

(1)   A tanúsítási ellenőrzést a nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardoknak megfelelően kell elvégezni.

(2)   A tanúsító szerv ellenőrzési stratégiát dolgoz ki, amely meghatározza a tanúsítási ellenőrzés hatókörét, menetrendjét és irányítását, az ellenőrzési módszereket és a mintavételi módszereket. A becsült ellenőrzési kockázat alapján minden egyes ellenőrzött pénzügyi év vonatkozásában ellenőrzési tervet kell készíteni. A tanúsító szerv kérésre átadja a Bizottságnak az ellenőrzési stratégiát és az ellenőrzési tervet.

(3)   Az ellenőrzések ellenőrzési tesztekből elérendő ésszerű bizonyossági szintjét a kontrollrendszer értékelése alapján kell megállapítani, amely magába foglalja a kiadások – részletes ellenőrzésekből és elemzési eljárásokból álló – megfelelőségi és tételes vizsgálatát.

(4)   A Bizottság iránymutatásokat dolgoz ki, amelyek különösen a következőkre térnek ki:

a)

részletesebb tájékoztatást és útmutatásokat adnak az elvégzendő tanúsítási ellenőrzéssel kapcsolatban;

b)

segítenek az ellenőrzési bizonyosság ellenőrzési tesztek révén elérendő ésszerű szintjének meghatározásában.

7. cikk

Ellenőrzési módszerek

(1)   A tanúsítási ellenőrzésekhez kapcsolódó ellenőrzési módszereket a 6. cikk (2) bekezdésében előírt ellenőrzési stratégiában kell meghatározni.

(2)   Az ellenőrzési célok teljesítéséhez és az 1306/2013/EU rendelet 9. cikke (1) bekezdésében előírt vélemény elkészítéséhez az ellenőrzés lépései között szerepelnie kell rendszerellenőrzéseknek, tételes ellenőrzéseknek, valamint a pénzügyi és vezetőségi nyilatkozatok egyezésére irányuló ellenőrzéseknek.

(3)   A kiadások tételes ellenőrzésének ki kell terjednie a mögöttes ügyletek jogszerűségének és szabályszerűségének ellenőrzésére a végső kedvezményezettek szintjén. E célból a tanúsító szerv képviselői elkísérhetik a kifizető ügynökség képviselőit az utóbbiak második szintű helyszíni ellenőrzéseire. A tanúsító szerv képviselői nem kísérhetik el a kifizető ügynökség képviselőit az első szintű helyszíni ellenőrzésekre, kivéve azokban az esetekben, amikor fizikailag lehetetlen volna újból ellenőrizni a kifizető ügynökség által elvégzett első helyszíni ellenőrzéseket. A tételes vizsgálatok esetében a tanúsító szerveknek integrált mintavételi módszer szerint kell eljárniuk.

(4)   A Bizottság a 6. cikk (4) bekezdésében említett iránymutatásokban ad további utasításokat és útmutatásokat az ellenőrzési eljárások megtervezésére, a mintavételi módszerre, a tranzakciók helyszíni másodlagos ellenőrzéseinek megtervezésére és végrehajtására vonatkozólag.

II.   FEJEZET

AZ ALAPOK PÉNZÜGYI IRÁNYÍTÁSA

1.   SZAKASZ

Általános rendelkezések

8. cikk

A kifizető ügynökségek számlavezetése

(1)   Mindegyik kifizető ügynökségnek vezetnie kell egy, kizárólag az 1306/2013/EU rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében, valamint 5. és 43. cikkében meghatározott kiadásokhoz és bevételekhez, illetve az érintett kiadások kifizetésére rendelkezésre bocsátott pénzügyi források felhasználásához kapcsolódó külön könyvelést. E könyvelésnek lehetővé kell tennie, hogy az EMGA-val, illetőleg az EMVA-val kapcsolatos pénzügyi adatokat elkülönítsék és azokat külön-külön közöljék.

(2)   Az eurón kívüli egyéb pénznemeket használó tagállamok kifizető ügynökségeinek olyan könyvelést kell vezetniük, amely az összegeket a kiadások kifizetésének és a bevételek beszedésének pénznemében kifejezve tartalmazza. Az összes kiadásuk és összes bevételük konszolidált összegének megállapítása érdekében azonban ezeknek a kifizető ügynökségeknek mind a nemzeti pénznemben, mind euróban tudniuk kell közölni a megfelelő adatokat.

(3)   Az EMVA tekintetében a vidékfejlesztési programokra kijelölt egyes kifizető ügynökségek olyan könyvelést vezetnek, amely az összes művelet program és intézkedés szerinti azonosítását lehetővé teszi. E könyvelés különösen a következőket tartalmazza:

a)

a közkiadások összege és az uniós hozzájárulások összege az egyes műveletek esetében;

b)

a kedvezményezettek által a megállapított szabálytalanságokért vagy gondatlanságokért visszafizettetendő összegek;

c)

a visszafizettetett összegek, az eredeti művelet nevének megjelölésével.

2.   SZAKASZ

Az EMGA számlavezetése

9. cikk

A tagállamok adatszolgáltatása

A tagállamok a következő feltételek szerint gyűjtik össze és bocsátják a Bizottság rendelkezésére az adott hét folyamán kifizetett kiadások és beszedett címzett bevételek teljes összegére vonatkozó információkat:

a)

legkésőbb minden hét harmadik munkanapján tájékoztatást adnak a hónap kezdetétől az előző hét végéig kifizetett kiadások és beszedett címzett bevételek teljes összegére vonatkozóan;

b)

ha az adott hét két hónapot hidal át, legkésőbb a hónap harmadik munkanapján tájékoztatást adnak az előző hónap folyamán kifizetett kiadások és beszedett címzett bevételek teljes összegére vonatkozóan.

10. cikk

A tagállami adatszolgáltatás módja

(1)   A tagállamok az 1306/2013/EU rendelet 102. cikke (1) bekezdése első albekezdése c) pontja i. és ii. alpontjának megfelelően elektronikus úton – az e rendelet 11. és 12. cikkében foglalt rendelkezéseknek megfelelően – továbbítják a Bizottságnak a következő információkat és dokumentumokat:

a)

legkésőbb minden hónap harmadik munkanapján a Bizottság által az információs rendszereken keresztül a tagállamok rendelkezésére bocsátott minta szerint tájékoztatást adnak az előző hónap folyamán kifizetett kiadások és beszedett címzett bevételek teljes összegére vonatkozóan, és átadnak minden olyan információt, amely magyarázatot adhat az e cikk (2) bekezdése a) pontja iii. alpontjának megfelelően elkészített előrejelzések és a teljesített kiadások vagy a beszedett címzett bevételek közötti esetleges számottevő eltérésekre;

b)

legkésőbb minden hónap tizenkettedik napjáig benyújtják az 1306/2013/EU rendelet 18. cikkének (3) bekezdése szerinti kiadásigazoló nyilatkozatot. Az október 1. és 15. között kifizetett kiadásokra és beszedett címzett bevételekre vonatkozó tájékoztatást legkésőbb október 27-ig kell továbbítani.

(2)   Az (1) bekezdés b) pontjában említett kiadásigazoló nyilatkozat a következőket tartalmazza:

a)

az egyes kifizető ügynökségek – a Bizottság által az információs rendszereken keresztül a tagállamok rendelkezésére bocsátott minta szerint készített – kimutatása, az uniós költségvetés nómenklatúrája szerinti kiadás- és bevételtípusonként való lebontásban, a tagállamok rendelkezésére bocsátott alábbi részletes nómenklatúra szerint:

i.

az előző hónap folyamán kifizetett kiadások és beszedett címzett bevételek;

ii.

a pénzügyi év kezdetétől az előző hónap végéig kifizetett összes kiadás és címzett bevétel;

iii.

a kiadásokra és címzett bevételekre vonatkozóan készített előrejelzések, melyek esettől függően a következőkre vonatkozhatnak:

—

kizárólag a folyó hónapra és a következő két hónapra,

—

a folyó hónapra, a következő két hónapra és a pénzügyi év végéig terjedő időszakra;

iv.

szükség esetén további kiegészítő adatok;

b)

az a) pont szerinti adatok tagállamok által elkészített, az adott tagállam összes kifizető ügynökségére kiterjedő összegzése, a Bizottság által az információs rendszereken keresztül a tagállamok rendelkezésére bocsátott minta alapján;

c)

az állami intervencióhoz kapcsolódó kiadásokat és bevételeket alátámasztó, a 19. cikk (2) bekezdése szerinti számlák.

(3)   Az e cikk alkalmazása alapján bekért valamennyi pénzügyi információt euróban kell megadni.

11. cikk

A kiadásigazoló nyilatkozatokra és a címzett bevételekre alkalmazandó általános szabályok

(1)   A közraktározást érintő kifizetésekről és bevételekről szóló, a 12. cikkben említett nyilatkozatokra vonatkozó különös rendelkezések sérelme nélkül a kifizető ügynökségek által az adott hónapra bejelentett kiadások és címzett bevételek a szóban forgó hónap folyamán ténylegesen realizált kifizetéseknek és bevételeknek felelnek meg.

Az érintett kiadásokat és bevételeket az EMGA költségvetéséhez kapcsolódó könyvelésben az N. pénzügyi év alatt kell feltüntetni.

Ugyanakkor:

a)

azokat a kiadásokat, amelyek az EMGA általi teljes vagy részleges átvállalásukat előíró rendelkezés végrehajtása előtt kifizetésre kerülhetnek, csak a következőképpen lehet bejelenteni:

—

vagy arra a hónapra, amely folyamán az említett rendelkezés végrehajtásra került;

vagy

—

az említett rendelkezés végrehajtását követő hónapra;

b)

a tagállam által a Bizottságnak befizetendő címzett bevételeket arra a hónapra kell bejelenteni, amelynek folyamán lejár az uniós jogszabályokban a megfelelő összegek befizetésére előírt határidő;

c)

a számlaelszámolás és a megfelelőségi vizsgálat keretében a Bizottság által elrendelt korrekciókat a Bizottság közvetlenül levonja vagy hozzáadja a 33. cikk (2) bekezdésében, illetőleg a 34. cikk (8) bekezdésében említett havi kifizetések összegéből, illetve összegéhez. A tagállamok ugyanakkor az e korrekcióknak megfelelő összegeket feltüntetik a korrekciók végrehajtásának hónapjára vonatkozóan elkészített nyilatkozatokban.

(2)   A kiadásokat és a címzett bevételeket azzal a dátummal kell elszámolni, amikor a kifizető ügynökség számláját azokkal megterhelték vagy a számlán azokat jóváírták. Ugyanakkor a kifizetések esetében azt a dátumot is figyelembe lehet venni, amikor az érintett ügynökség kibocsátotta és elküldte valamely pénzintézetnek vagy a kedvezményezettnek a fizetési utalványt. Egy adott ügynökségnek a pénzügyi év folyamán mindvégig ugyanazt a módszert kell alkalmaznia.

(3)   Az (1) bekezdésnek megfelelően bejelentett kiadások és címzett bevételek tartalmazhatnak az azonos pénzügyi év előző hónapjaira bejelentett összegekre vonatkozó korrekciókat.

Amennyiben valamely kifizető ügynökség esetében a címzett bevételek korrekciói egy költségvetési tételhez kapcsolódó negatív címzett bevételek bevallását eredményeznék, a túllépést okozó korrekciókat át kell vinni a következő hónapra. A korrekciókat szükség esetén a tárgyév végső elszámolásakor kell rendezni.

(4)   A nem teljesített fizetési megbízásokat, valamint a számlára terhelt, majd újra jóváírt kifizetéseket azon hónap kiadásainak csökkentésével kell lekönyvelni, amely hónap folyamán a nem teljesítést vagy a törlést a kifizető ügynökségnek jelezték.

(5)   Ha az EMGA címén járó kifizetéseket hitelekkel terhelik meg, azokat az (1) bekezdés alkalmazása céljából úgy kell tekinteni, mint amelyeket teljes egészében:

a)

a kedvezményezettnek járó összeg kifizetésének napján teljesítettek, ha a hitel kisebb a teljesített kiadásnál;

b)

a kiegyenlítés napján teljesítettek, ha a kiadás a hitelnél kisebb vagy azzal azonos összegű.

(6)   A valamely pénzügyi évre elszámolandó kiadásokra és címzett bevételekre vonatkozó, a Bizottság részére legkésőbb október 27-ig továbbítandó halmozott adatokat kizárólag az 1306/2013/EU rendelet 102. cikke (1) bekezdése első albekezdése c) pontjának iii. alpontja szerinti, a Bizottságnak benyújtandó éves elszámolás keretében lehet helyesbíteni.

12. cikk

A közraktározásra vonatkozó kiadásigazoló nyilatkozatokra alkalmazandó különös szabályok

(1)   A közraktározással kapcsolatos kiadásokról szóló nyilatkozat elkészítéséhez azokat a kifizető ügynökség számláin a hónap végén megjelenő műveleteket kell figyelembe venni, amelyekre a 907/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikke (3) bekezdése első albekezdésének a) pontja szerinti számviteli év elejétől az említett hónap végéig került sor.

(2)   Ez a kiadásigazoló nyilatkozat azokat az e rendelet 17. és 18. cikkének, valamint a 906/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (11) 4. cikkének megfelelően megállapított értékeket és összegeket tartalmazza, amelyeket a kifizető ügynökségek a műveletek által érintett hónapot követő hónapban számoltak el.

Ugyanakkor:

a)

a szeptember folyamán végzett műveletek esetében a kifizető ügynökségeknek legkésőbb október 15-ig el kell számolniuk az értékeket és az összegeket;

b)

a 906/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikke (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott értékcsökkenés teljes összegei esetében az összegeket az azokat előíró határozatban megállapított napon kell elszámolni.

13. cikk

A Bizottság kifizetési határozata

(1)   A Bizottság a 10. cikk (1) bekezdése b) pontjának megfelelően megküldött adatok alapján dönt az 1306/2013/EU rendelet 18. cikkének (3) bekezdése szerinti havi kifizetések folyósításáról, az 1306/2013/EU rendelet 51. és 52. cikke szerinti későbbi határozatokban esetlegesen elvégzett korrekciók sérelme nélkül és figyelembe véve az ugyanazon rendelet 41. cikkének megfelelően elrendelt kifizetés-csökkentéseket és -felfüggesztéseket.

(2)   Amennyiben a tagállamok által a következő pénzügyi évre bejelentett összes kiadás meghaladja a folyó pénzügyi év összes vonatkozó előirányzatának háromnegyedét, a 966/2012/EU, Euratom rendelet 170. cikkének (3) bekezdésében említett előzetes kötelezettségvállalásokat és a megfelelő havi kifizetéseket a kiadásigazoló nyilatkozatokkal arányosan, a folyó pénzügyi év előirányzatának legfeljebb 75 %-áig lehet engedélyezni. A Bizottság a tagállamoknak vissza nem térített egyenleget a későbbi visszatérítésekre vonatkozó határozatok meghozatalakor veszi figyelembe.

14. cikk

A pénzügyi források tagállamok rendelkezésére bocsátása

(1)   A Bizottság a havi kifizetésekkel kapcsolatos döntése nyomán a költségvetési előirányzatok keretében az egyes tagállamok által nyitott számlán a tagállamok rendelkezésére bocsátja az EMGA-ból finanszírozandó kiadások fedezéséhez szükséges pénzügyi forrásokat, miután levonta a címzett bevételeknek megfelelő összeget.

Amennyiben a Bizottság által teljesítendő, a címzett bevételekkel csökkentett kifizetések egy tagállam esetében negatív összeget eredményeznek, a levonási többletet át kell vinni a következő hónapokra.

(2)   A tagállamoknak a Bizottság által rendelkezésükre bocsátott formátumban kell közölniük a Bizottsággal az (1) bekezdésben említett számla megnevezését és számát.

15. cikk

Az állami intervencióval kapcsolatos kommunikáció

(1)   A kifizető ügynökségek:

a)

kérésre átadják a Bizottságnak a 907/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikkének (7) bekezdésben említett dokumentumokat és információkat, valamint az intervenciós intézkedések alkalmazására és végrehajtására elfogadott kiegészítő nemzeti közigazgatási rendelkezéseket;

b)

az e rendelet 10. cikke (1) bekezdésének b) pontjában előírt határidőre, a Bizottság által az információs rendszereken keresztül a tagállamok rendelkezésére bocsátott minta szerint benyújtják a Bizottságnak a közraktározásra vonatkozó információkat.

(2)   A 24. cikkben hivatkozott, releváns információs rendszerek az értesítések és adatcserék végrehajtására, valamint az állami intervenciós kiadásokhoz kapcsolódó dokumentumok kiállítására szolgálnak.

16. cikk

A kifizető ügynökségek közraktározási műveletekről vezetett elszámolásainak tartalma

(1)   A 907/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikke (3) bekezdése első albekezdésének a) pontja szerinti készletnyilvántartásnak a következő adatkategóriákat kell elkülönítve tartalmaznia:

a)

a fizikai művelet segítségével vagy anélkül történő betároláskor és kitároláskor megállapított termékmennyiségek;

b)

a leginkább rászoruló személyek javára a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapból ingyenesen szétosztott mennyiségek, melyeket a 906/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikke (3) bekezdésének rendelkezései alapján vettek számviteli nyilvántartásba, megkülönböztetve a más tagállamoknak átadott mennyiségeket;

c)

a mintavételezés tárgyát képező mennyiségek, megkülönböztetve a felvásárlók által vett mintákat;

d)

azon mennyiségek, amelyek az éves leltár keretében vagy az intervenciós készletekbe való átvétel utáni ellenőrzés alkalmával történt szemrevételezést követően nem újracsomagolhatók, így közvetlen értékesítés tárgyát képezik;

e)

az azonosítható vagy azonosíthatatlan okból hiányzó mennyiségek, a hivatalos tűréshatároknak megfelelőeket is beleértve;

f)

a minőségromlást mutató mennyiségek;

g)

a többletmennyiségek;

h)

a tűréshatárokat meghaladó hiányzó mennyiségek;

i)

azon betárolt mennyiségek, amelyekről bebizonyosodott, hogy nem felelnek meg a megkövetelt feltételeknek, és amelyek átvételét ebből kifolyólag elutasították;

j)

az egyes hónapok vagy a számviteli év végén készleten lévő, és a következő hónapra vagy a következő számviteli évre átvitt nettó mennyiségek.

(2)   A 907/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikke (3) bekezdése első albekezdésének a) pontja szerinti pénzügyi elszámolásoknak a következőket kell tartalmazniuk:

a)

az e cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett mennyiségek értéke, külön feltüntetve a felvásárolt mennyiségek és az eladott mennyiségek értékét;

b)

az e cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett ingyenes szétosztási rendszer keretében felhasznált vagy elkönyvelt mennyiségek könyv szerinti értéke;

c)

a 906/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett pénzügyi költségek;

d)

a 906/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett fizikai műveletekkel kapcsolatban felmerülő kiadások;

e)

a 906/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikke (1) bekezdésének e) pontjában említett értékcsökkenésekből következő összegek;

f)

az eladóktól, felvásárlóktól és raktározóktól beszedett vagy visszafizettetett, az e rendelet 20. cikkének (2) bekezdésében említetteken kívüli összegek;

g)

az éves leltár nyomán vagy a termékeknek az intervenciós készletekbe való átvételt követő ellenőrzések nyomán történt közvetlen értékesítéséből származó összeg;

h)

a termékek kitárolásából származó veszteségek vagy nyereségek, figyelembe véve az e bekezdés e) pontjában említett értékcsökkenéseket;

i)

egyéb terhelések vagy jóváírások, többek között az e cikk (1) bekezdésének c)–g) pontjában említett mennyiségekhez kapcsolódó műveletek;

j)

az átlagos könyv szerinti érték, értelemszerűen tonnában, illetőleg hektoliterben kifejezve.

17. cikk

Az állami intervenciós műveletek elszámolása

(1)   A 16. cikkben említett tételeket a kifizető ügynökségek által ténylegesen megállapított mennyiségekre, értékekre, összegekre és átlagokra, vagy a Bizottság által megállapított átalányösszegek alapján kiszámított értékekre és összegekre kell könyvelni.

(2)   Az (1) bekezdésben említett megállapítások és számítások azonban a következő szabályok alkalmazásától függenek:

a)

a hiányt vagy minőségromlást mutató mennyiségekhez kapcsolódó kitárolási költségeket – a 906/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet VI. és VII. mellékletében említett szabályoknak megfelelően – csak a ténylegesen eladott és kitárolt mennyiségek esetében kell lekönyvelni;

b)

a tagállamok közötti átadáskor hiányzónak tekintett mennyiségek nem tekinthetők úgy, mint amelyeket a rendeltetési tagállamban betároltak, így nem vonatkoznak rájuk a betárolási átalányköltségek;

c)

szállításkor vagy átadáskor az e célra átalányban rögzített betárolási és kitárolási költségeket csak akkor kell könyvelni, ha ezek a költségek az uniós szabályozás értelmében nem minősülnek a szállítási költségek szerves részének;

d)

amennyiben az uniós szabályok másképpen nem rendelkeznek, a romlott minőségű termékek értékesítéséből származó összegeket és az ennek keretében esetlegesen befolyt egyéb összegeket nem kell az EMGA nyilvántartásában elkönyvelni;

e)

az esetlegesen megállapítható többletmennyiségeket negatív összegek formájában kell a készletállomány és a készletmozgások keretében hiányzó mennyiségekhez könyvelni. Ezeket a mennyiségeket a tűréshatárt meghaladó mennyiségek meghatározásánál figyelembe kell venni;

f)

a nem a felvásárlók által vett minták értékét a 906/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet VII. melléklete 2.a) pontjának megfelelően kell könyvelni.

(3)   A folyó számviteli évre vonatkozó, a 16. cikkben említett tételek esetében a Bizottság korrekcióiról tájékoztatni kell a Mezőgazdasági Alapok Bizottságát. A korrekciókról a tagállamok is kaphatnak értesítést a havi kifizetésről szóló határozat, vagy ennek hiányában a számlák végső elszámolásról szóló határozat meghozatalakor. A korrekciókat a kifizető ügynökségek az említett határozatban előírt feltételek mellett könyvelik.

18. cikk

Az állami intervenciós kiadások és bevételek, valamint a termékmozgatás könyvelésének időpontjai

(1)   A különböző kiadási és bevételi tételeket az intervenciós intézkedés miatti fizikai művelet teljesítésének időpontjában kell lekönyvelni, a 906/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikkének (2) bekezdése szerinti átváltási árfolyam alkalmazásával.

Ugyanakkor az alábbi esetekben a következő időpontok alkalmazandók:

a)

az e rendelet 16. cikke (2) bekezdésének f) és g) pontja szerinti beszedett vagy visszafizettetett összegek esetében a bevételezés napja;

b)

ha az érintett költségeket nem fedezik átalányösszegek, a fizikai műveletekkel összefüggő költségek tényleges kifizetésének időpontja.

(2)   A termékek fizikai mozgásával és a készletek kezelésével összefüggő különböző tételeket az intervenciós intézkedés miatti fizikai művelet teljesítésének időpontjában kell lekönyvelni.

Ugyanakkor az alábbi esetekben a következő időpontok alkalmazandók:

a)

az 1272/2009/EU bizottsági rendelet (12) 31. cikke (2) bekezdésének és 33. cikkének megfelelően, a raktározási helyszín megváltozása nélkül közraktározásra kerülő mennyiségek esetében a termékek kifizető ügynökség általi átvételének időpontja;

b)

a hiányzó vagy minőségromlást mutató mennyiségek, valamint a többletmennyiségek esetében a ténymegállapítás időpontja;

c)

a raktáron maradó olyan termékek közvetlen értékesítése esetében, amelyeket az éves leltár keretében vagy az intervenciós átvétel utáni ellenőrzéskor végzett szemrevételezést követően nem lehetett újracsomagolni, a termékek tényleges kitárolásának időpontja;

d)

a 907/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (2) bekezdése szerinti tűréshatárt meghaladó veszteségek esetében a számviteli év utolsó napja.

19. cikk

Az állami intervenció keretében finanszírozott összeg

(1)   A 906/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikkében említett intervenciós intézkedések címén finanszírozandó összeget a kifizető ügynökségek által a 907/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikke (3) bekezdése első albekezdése a) pontjának megfelelően elkészített és vezetett számlák alapján kell meghatározni, ahova terhelésként vagy jóváírásként az e rendelet 16. cikkében említett különböző kiadási, illetve bevételi tételeket könyvelik, adott esetben figyelembe véve a közvetlenül az ágazati mezőgazdasági jogszabályokban rögzített kiadási összegeket is.

(2)   A kifizető ügynökségek vagy adott esetben a koordináló szervek a közraktározási kiadások finanszírozásához szükséges információkat, valamint a közraktározáshoz kapcsolódó kiadásokat és bevételeket igazoló könyveléseket havonta és évente elektronikusan, a Bizottság által az információs rendszereken keresztül a tagállamok rendelkezésére bocsátott minta szerinti táblázatos formában (P-STO táblázatok) eljuttatják a Bizottságnak, a 10. cikk (1) bekezdésének b) pontjában, illetve a 30. cikk (2) bekezdésében megállapított határidőn belül.

20. cikk

Az intervenciós intézkedés kiadásaihoz és bevételeihez kapcsolódó nyilatkozatok

(1)   A 906/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikkében említett intervenciós intézkedések címén az EMGA-ból nyújtott finanszírozás összege megegyezik a kifizető ügynökség által közölt adatok alapján az intervenciós intézkedésekből eredő esetleges bevételek levonásával kiszámított, a Bizottság által üzembe helyezett informatikai rendszer segítségével validált és a kifizető ügynökség által az e rendelet 12. cikke szerinti kiadásigazolási nyilatkozatokban közölt kiadások összegével.

(2)   Az 1306/2013/EU rendelet 54. cikkének megfelelően visszafizettetett összegekről, továbbá az említett rendelet 43. cikkében meghatározott kritériumoknak megfelelő, eladóktól, felvásárlóktól és raktározóktól beszedett vagy visszafizettetett összegekről az EMGA költségvetésében kell nyilatkozni, az e rendelet 10. cikke (2) bekezdésének a) pontjában előírt feltételek mellett.

3.   SZAKASZ

Az EMVA számlavezetése

21. cikk

Finanszírozási igények előrejelzése

A tagállamok az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (13) 6. cikke szerinti valamennyi vidékfejlesztési programra vonatkozóan az 1306/2013/EU rendelet 102. cikke (1) bekezdése első albekezdése c) pontja ii. alpontjának megfelelően legkésőbb január 31-ig és augusztus 31-ig évente kétszer megküldik a Bizottságnak a folyó pénzügyi évben az EMVA-ból finanszírozandó összegekre vonatkozó előrejelzéseiket. Ezen túlmenően a tagállamok eljuttatják a Bizottságnak a következő pénzügyi évre szóló finanszírozási kérelmeik naprakész becslését is.

Ezeket az előrejelzéseket és naprakész becsléseket strukturált adatok formájában, a 184/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (14) I. fejezetében előírt SFC2014 információs rendszeren keresztül kell eljuttatni a Bizottság részére.

22. cikk

Kiadásigazoló nyilatkozatok

(1)   A kifizető ügynökség minden, az 1305/2013/EU rendelet 6. cikke szerinti vidékfejlesztési program kiadásairól kiadásigazoló nyilatkozatot állít ki.

Minden vidékfejlesztési intézkedés esetében a kifizető ügynökség a kiadásigazoló nyilatkozatban részletesen leírja:

a)

az e cikk (2) bekezdésében leírt referencia-időszakok mindegyike esetében az elszámolható közkiadások összegét, amely után a kifizető ügynökség ténylegesen kifizette az annak megfelelő EMVA-hozzájárulást;

b)

az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (15) második részének IV. címe szerinti pénzügyi eszközökre vonatkozóan előírt kiegészítő információkat;

c)

a kedvezményezettek számára az 1306/2013/EU rendelet 75. cikke (1) bekezdésének megfelelően teljesített előlegkifizetésekre vonatkozó kiegészítő információkat;

d)

az e cikk (2) bekezdésében meghatározott aktuális időszakban visszafizettetett összeget.

(2)   A vidékfejlesztési program Bizottság általi jóváhagyását követően a tagállamok az 1306/2013/EU rendelet 102. cikke (1) bekezdése első albekezdése c) pontja i. alpontjának megfelelően megküldik a Bizottságnak kiadásigazoló nyilatkozataikat, a következő határidők szerint:

a)

a január 1-jétől március 31-ig terjedő időszak kiadásaira vonatkozóan legkésőbb április 30-ig;

b)

az április 1-jétől június 30-ig terjedő időszak kiadásaira vonatkozóan legkésőbb július 31-ig;

c)

a július 1-jétől október 15-ig terjedő időszak kiadásaira vonatkozóan legkésőbb november 10-ig;

d)

az október 16-tól december 31-ig terjedő időszak kiadásaira vonatkozóan legkésőbb január 31-ig.

A kifizető ügynökségek által az 1303/2013/EU rendelet 65. cikke (2) bekezdésének megfelelően a kedvezményezettek részére az 1305/2013/EU rendelet 6. cikke szerinti vidékfejlesztési program jóváhagyását megelőzően kifizetett kiadásért a tagállamok viselnek felelősséget, és azokat az érintett program elfogadását követő első kiadásigazoló nyilatkozatban be kell jelenteni a Bizottságnak. A vidékfejlesztési programoknak az 1305/2013/EU rendelet 11. cikke szerinti módosítása esetében is ugyanezt a szabályt kell értelemszerűen alkalmazni.

(3)   A vidékfejlesztési programokhoz kapcsolódó kiadásigazoló nyilatkozatokat a kifizető ügynökségeknek strukturált adatok formájában rögzíteniük kell a(z) 184/2014/EU végrehajtási rendelet I. fejezetében előírt SFC2014 információs rendszerben.

(4)   Amennyiben a Bizottság további ellenőrzéseket ír elő a valamely referencia-időszak kiadásigazoló nyilatkozataihoz kapcsolódóan szolgáltatott adatok hiányossága vagy nem egyértelmű volta, illetve különösen az 1305/2013/EU rendelet és az ahhoz kapcsolódóan elfogadott bizottsági jogi aktusok értelmében kért információk közlésének hiányából eredő eltérések, értelmezési különbségek vagy inkoherencia, illetve arra utaló komoly jelek miatt, hogy a kiadásigazoló nyilatkozatokban szereplő kiadásokat szabálytalanságok érinthetik vagy a vidékfejlesztési irányítási és ellenőrzési rendszerek működésében hiányosságok tapasztalhatók, az érintett tagállam a Bizottság kérésére a probléma súlyosságának megfelelően megállapított határidőn belül köteles kiegészítő tájékoztatást adni.

Az 1306/2013/EU rendelet 36. cikkének (5) bekezdésében az időközi kifizetésekre előírt határidőt meg lehet szakítani a fizetési kérelem tárgyát képező összeg egészére vagy egy részére vonatkozóan, az információkérés megküldésének időpontjától a kért információk kézhezvételéig, de legfeljebb az 1303/2013/EU rendelet 83. cikkének (1) bekezdésében előírt végső határidőig.

Amennyiben az érintett tagállam a meghatározott határidőn belül nem tesz eleget a Bizottság kiegészítő tájékoztatás iránti kérésének, vagy válasza elégtelennek minősül, illetőleg arra mutat, hogy nem teljesítette a vonatkozó szabályokat vagy nem megfelelően használta fel az uniós alapokat, a Bizottság az 1306/2013/EU rendelet 41. cikke értelmében felfüggesztheti vagy csökkentheti a kifizetéseket.

(5)   A valamely időszakra bejelentett kiadások tartalmazhatják az azonos pénzügyi év korábbi nyilatkozattételi időszakaira bejelentett adatok helyesbítéseit.

Az adott pénzügyi évre elszámolandó kiadásokra és címzett bevételekre vonatkozó, a (2) bekezdés a), b) és c) pontjában említett nyilatkozatokban nem szereplő helyesbítések kizárólag a Bizottságnak az 1306/2013/EU rendelet 102. cikke (1) bekezdése első albekezdése c) pontjának iii. alpontja szerint benyújtandó éves elszámolás keretében hajthatók végre.

23. cikk

A fizetendő összeg kiszámítása

(1)   Az elszámolható közkiadások címén fizetendő uniós hozzájárulást az egyes intézkedések és referencia-időszakok tekintetében a referencia-időszak első napján hatályos, az 1305/2013/EU rendelet 8. cikke (1) bekezdésének h) pontja szerinti finanszírozási terv alapján kell kiszámolni. A számítás során figyelembe kell venni az adott időszakra vonatkozó kiadásigazoló nyilatkozatokban az uniós hozzájárulásra vonatkozóan megjelölt korrekciókat.

(2)   Az 1306/2013/EU rendelet 34. cikkének (2) bekezdésében meghatározott felső határ sérelme nélkül, amennyiben a vidékfejlesztési programra kifizetett uniós hozzájárulások teljes összege meghaladja a vidékfejlesztési intézkedésre előirányzott teljes összeget, a kifizetendő összeget az adott intézkedésre előirányzott összegre kell csökkenteni. Az ennek következtében kizárt uniós hozzájárulás a későbbiekben kifizetésre kerülhet, amennyiben a tagállam kiigazított finanszírozási tervet mutat be és azt a Bizottság elfogadja.

(3)   Az uniós hozzájárulás kifizetését – a rendelkezésre álló források erejéig – a Bizottság az egyes tagállamok által nyitott számlára vagy számlákra teljesíti.

A tagállamoknak a Bizottság által rendelkezésükre bocsátott formátumban kell megadniuk a Bizottság részére a számla vagy számlák megnevezését vagy számát.

4.   SZAKASZ

Az EMGA-RA és az EMVA-RA vonatkozó közös rendelkezések

24. cikk

Az információk és dokumentumok elektronikus cseréje

(1)   A Bizottság meghatározza azon információs rendszereket és a szükséges alkalmazási szabályokat, amelyek az 1306/2013/EU rendelet 102. cikkében meghatározott információközlések és -kérések tekintetében lehetővé teszik közte és a tagállamok között az információk és dokumentumok elektronikus cseréjét. A tagállamokat tájékoztatja az e rendszereknek – a Mezőgazdasági Alapok Bizottsága közreműködésével történő – megvalósítására vonatkozó általános feltételekről.

(2)   Az (1) bekezdésben említett információs rendszerek elsősorban a következő információk továbbítására szolgálnak:

a)

a pénzügyi műveletekhez szükséges adatok, különös tekintettel a kifizető ügynökségek havi és éves elszámolásaira, a kiadásigazoló és bevételi nyilatkozatokra, valamint a(z) 907/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikkében és e rendelet 10., 11., 14., 15., 19., 20., 23. és 29. cikkében meghatározott információk és dokumentumok továbbítására vonatkozó adatokra;

b)

a havi és éves elszámolások ellenőrzését, valamint azon információk és dokumentumok megtekintését lehetővé tevő közös érdekű dokumentumok, amelyeket a kifizető ügynökségnek a Bizottság rendelkezésére kell bocsátania;

c)

a közös agrárpolitikának az 1306/2013/EU rendelet értelmében akkreditált és kijelölt hatóságok által történő finanszírozására vonatkozó uniós jogszabályok és bizottsági útmutatások, valamint a vonatkozó jogszabályok összehangolt alkalmazására vonatkozó iránymutatások.

(3)   A 10., 19., 20., 23. cikkben és a 30. cikk (1) bekezdésének a), b) és d) pontjában említett dokumentumok formai és tartalmi követelményeit a Bizottság az információs rendszerek révén a tagállamok rendelkezésére bocsátott mintákban határozza meg.

Ezeket a mintákat a Mezőgazdasági Alapok Bizottsága tájékoztatását követően a Bizottság kiigazíthatja és aktualizálhatja.

(4)   Az (1) bekezdésben említett információs rendszerek magukban foglalhatják az adatok beviteléhez, illetve az alapok számláinak kezeléséhez a Bizottság számára szükséges eszközöket, valamint az átalánykiadások vagy az egységes módszerek alkalmazását szükségeltető kiadások kiszámítására szolgáló eszközöket, különös tekintettel a pénzügyi költségekre és az értékcsökkenésekre.

(5)   A pénzügyi műveletekre vonatkozó adatok közlését, az (1) bekezdés szerinti információs rendszerekben való rögzítését és aktualizálását a kifizető ügynökségek felelősségére maguknak a kifizető ügynökségeknek vagy az e feladattal megbízott szerveknek kell elvégezniük, adott esetben az 1306/2013/EU rendelet 7. cikke (4) bekezdésének megfelelően akkreditált koordináló szervek közreműködésével.

(6)   Amennyiben az 1306/2013/EU rendeletben vagy az ahhoz kapcsolódóan elfogadott bizottsági jogi aktusokban meghatározott egyes dokumentumokhoz vagy eljárásokhoz egy felhatalmazott személy aláírása vagy jóváhagyása szükséges az eljárás egy vagy több szakaszában, az uniós jogszabályoknak megfelelően az említett dokumentumok közlésére létrehozott információs rendszereknek lehetővé kell tenniük, hogy minden személyt egyértelműen azonosítani lehessen, és ésszerű biztosítékokat kell nyújtaniuk e dokumentumok tartalmának megváltoztathatatlanságáról, ideértve az eljárás szakaszait is. Az 1306/2013/EU rendelet 102. cikke (1) bekezdése első albekezdése c) pontjának i. és iii. alpontjában említett kiadásigazoló nyilatkozatok és az éves elszámolásokhoz csatolt vezetőségi nyilatkozat esetében a kifizető ügynökségeknek vagy adott esetben az említett rendelet 7. cikke (2) és (4) bekezdésének megfelelően akkreditált koordináló szerveknek az elektronikus úton közölt dokumentumokat eredeti formájukban is meg kell őrizniük.

(7)   A 32. cikkben előírt időtartam teljes egészére biztosítani kell az elektronikus és digitalizált dokumentumok megőrzését.

(8)   Az információs rendszer esetleges működési zavara vagy a megbízható kapcsolat hiánya esetén – a Bizottság előzetes hozzájárulásával és az általa meghatározott feltételek szerint – a tagállam más formában is elküldheti a dokumentumokat.

25. cikk

A kifizetés felfüggesztése késedelmes benyújtás esetén

Az 1306/2013/EU rendelet 18. cikkének (3) bekezdése szerinti havi kifizetéseket, illetve az említett rendelet 36. cikke szerinti időközi kifizetéseket meghatározó végrehajtási aktusoknak figyelembe kell venniük az említett rendelet 42. cikkének megfelelően felfüggesztett kifizetéseket.

26. cikk

Műholdas felvételek beszerzése

(1)   Az 1306/2013/EU rendelet 21. cikke alkalmazásának céljából a tagállamok legkésőbb minden év november 1-jén tájékoztatják a Bizottságot a következőkről:

a)

az ellenőrzési program végrehajtásához és/vagy a tagállam mezőgazdaságiparcella-azonosító rendszerének minőségértékeléséhez szükséges műholdas felvételek Bizottság által történő beszerzésére irányuló kéréseikről,

b)

az ellenőrzendő területről, valamint a tervezett ellenőrzési területek számáról.

(2)   A Bizottságtól műholdas felvételek beszerzését kérő tagállamok a Bizottsággal együttműködve, az (1) bekezdésben előírt adatközlést követő január 15-e előtt véglegesítik a műholdas felvételek által érintett területeket és a felvételek beszerzésére rendelkezésre álló határidőket.

(3)   A Bizottság a tagállamok által felhatalmazott személynek térítésmentesen átadja az általa beszerzett műholdas felvételeket. A felhatalmazott személynek be kell tartania a felvétel szolgáltatójával kötött szerződésben rögzített szerzői jogi rendelkezéseket, és az ellenőrzés befejezését követően vissza kell szolgáltatnia a felvételeket.

(4)   Amennyiben a tagállamok részéről beérkező kérések értéke meghaladja az 1306/2013/EU rendelet 21. cikkének alkalmazására rendelkezésre álló forrásokat, a Bizottság a rendelkezésre álló források lehető leghatékonyabb felhasználása érdekében korlátozza a beszerzendő műholdas felvételek mennyiségét.

III.   FEJEZET

SZÁMLAELSZÁMOLÁS

1.   SZAKASZ

Tartozások visszafizettetése

27. cikk

Jogosulatlan kifizetések visszafizettetése esetén alkalmazandó kamatok

(1)   Amennyiben az agrárágazati jogszabályok másként nem rendelkeznek, a jogosulatlan kifizetések kamatait, amelyeket szabálytalanság vagy hanyagság következtében vissza kell fizettetni, a visszafizetési felszólításban a kedvezményezettnek előírt fizetési határidő lejárta és a visszafizetés vagy az összeg levonása között eltelt időszakra kell számítani. A fizetési határidő nem eshet a visszafizetési felszólítás keltétől számított 60 napnál későbbi időpontra.

(2)   Az alkalmazott kamatláb semmilyen esetben nem lehet alacsonyabb a hasonló jogosulatlan kiadások visszafizettetése, illetve az esedékes követelések behajtása tekintetében a nemzeti jog által előírt kamatlábnál.

28. cikk

Levonás formájában történő visszafizettetés

A nemzeti jogban előírt egyéb jogérvényesítő intézkedések sérelme nélkül a tagállam a kedvezményezettnek a nemzeti joggal összhangban megállapított, fennálló tartozását levonja az adósság visszafizettetéséért felelős kifizető ügynökség által a kedvezményezett javára végrehajtandó jövőbeli kifizetés összegéből.

2.   SZAKASZ

Elszámolás

29. cikk

Az éves elszámolás tartalma

Az 1306/2013/EU rendelet 102. cikke (1) bekezdése első albekezdése c) pontjának iii. alpontja szerinti éves elszámolásnak tartalmaznia kell a következőket:

a)

az említett rendelet 43. cikke szerinti címzett bevételek;

b)

az uniós költségvetési tételenként és altételenként összesített EMGA-kiadások, az e cikk f) pontjának hatálya alá tartozó kifizetéseken kívüli, a pénzügyi év végéig vissza nem fizettetett, jogosulatlan kifizetéseknek a kamatokkal együtt történő levonását követően;

c)

az EMVA-kiadások programok, intézkedések és egyedi finanszírozási ráták szerint. Az éves kiadási kimutatásnak a visszafizettetett összegek adatait is tartalmaznia kell. A program lezárása esetén az e cikk f) pontjának hatálya alá nem tartozó, vissza nem fizettetett jogosulatlan kifizetéseket a kamatokkal együtt a szóban forgó pénzügyi év kiadásaiból kell levonni;

d)

az éves elszámolásban, illetve az EMGA esetében az e rendelet 10. cikke (1) bekezdésének b) pontja, az EMVA esetében az e rendelet 22. cikkének (2) bekezdése szerinti dokumentumokban szereplő adatok között a megegyező időszakra bevallott kiadások és címzett bevételek között fennálló eltéréseket tételek és altételek, illetve az EMVA esetében programok, intézkedések, egyedi finanszírozási ráták és kiemelt területek szerint csoportosítva tartalmazó eltérési táblázat, amely minden eltéréshez magyarázatot fűz;

e)

az érintett tagállam, illetve az Unió által az 1306/2013/EU rendelet 54. cikke (2) bekezdése első albekezdésének, illetve 54. cikke (3) bekezdésének megfelelően viselt összegek elkülönített kimutatása;

f)

a 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelet (16) 1. cikkének (2) bekezdésében említett szabálytalanságok következtében a pénzügyi év végén visszafizettetendő jogosulatlan kifizetések táblázata, az alkalmazandó ágazati uniós szabályok által előírt bírságokat és kamataikat is tartalmazó összegekkel, az e rendelet II. mellékletében szereplő minta alapján;

g)

az adósnyilvántartás kivonata, a visszafizettetendő és az EMGA vagy az EMVA javára jóváírandó, az e cikk b), c) és f) pontjaiban nem említett, bírságokat és kamatokat is tartalmazó összegekkel, az e rendelet III. mellékletében található minta alapján;

h)

az intervenciós műveletek összefoglalása és nyilatkozat a pénzügyi év végén rendelkezésre álló készletek mennyiségéről és helyéről;

i)

igazoló nyilatkozat arról, hogy az intervenciós raktározás keretében minden kiadás, címzett bevétel és készletmozgás részletei szerepelnek a kifizető ügynökség nyilvántartásában és könyvelésében;

j)

a tagállamok által a kedvezményezettek részére kifizetett, fel nem használt/el nem számolt halmozott előlegek zárómérlege a pénzügyi év végén, az EMGA esetében intézkedések szerinti, az EMVA esetében programok szerinti lebontásban, az utóbbi esetében a pénzügyi eszközöket is beleértve. A pénzügyi eszközök esetében a zárómérleg a Bizottság által kifizetett azon összegeket érinti, amelyeket a tagállam nem használt fel a végső kedvezményezetteknek történő kifizetésekre, és nem kötött le garanciaszerződésekre az 1303/2013/EU rendelet 42. cikke (1) bekezdésének megfelelően.

30. cikk

Információtovábbítás

(1)   Az 1306/2013/EU rendelet 51. cikke szerinti számlaelszámolás céljából a tagállamok megküldik a Bizottság részére a következőket:

a)

az éves elszámolásban szereplő tételek az e rendelet 29. cikke szerint;

b)

az e rendelet 5. cikkének (3) és (4) bekezdésében említett tanúsító szerv vagy szervek által kiadott vélemény és jelentések;

c)

a statisztikai és ellenőrzési célból szükséges számviteli információk teljes nyilvántartása;

d)

az e rendelet 3. cikkében említett vezetőségi nyilatkozat.

(2)   Az (1) bekezdésben említett dokumentumokat és számviteli adatokat legkésőbb az általuk érintett pénzügyi év végét követő év február 15-ig kell a Bizottságnak eljuttatni. Az említett bekezdés a), b) és d) pontjában hivatkozott dokumentumokat egy nyomtatott és egy elektronikus példányban kell benyújtani a Bizottság által a 24. cikknek megfelelően meghatározott formában és feltételek szerint.

(3)   A Bizottság kérésére vagy a tagállam kezdeményezésére a tagállam további, a számlaelszámolással kapcsolatos információkat nyújthat be a Bizottságnak, a Bizottság által az információ szolgáltatásához szükséges munka mennyiségének figyelembevételével meghatározott határidőn belül. Hasonló kiegészítő tájékoztatás hiányában a Bizottság a rendelkezésére álló információk alapján számolja el a számlákat.

(4)   Megfelelően indokolt esetben a Bizottság helyt adhat az információk későbbi szolgáltatására vonatkozó kérelemnek, amennyiben azt a benyújtási határidő előtt adták be.

31. cikk

A számviteli adatok formája és tartalma

(1)   A 30. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett számviteli adatok formája és tartalma, illetve a Bizottságnak történő továbbításuk módja megfelel a 991/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet (17) rendelkezéseiben előírtaknak.

(2)   A számviteli információkat a Bizottság kizárólag az alábbi célokra használja fel:

a)

az 1306/2013/EU rendelet szerinti számlaelszámolással kapcsolatos feladatok végrehajtása;

b)

a fejlemények figyelemmel kísérése és előrejelzések készítése az agrárágazatban.

Az Európai Számvevőszék és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) feladataik ellátása céljából hozzáférhetnek ezekhez az információkhoz.

(3)   A beszolgáltatott számviteli adatok között szereplő személyes adatokat kizárólag a (2) bekezdésben meghatározott célokra lehet felhasználni. Különösen abban az esetben, ha a Bizottság a (2) bekezdés első albekezdésének b) pontjában említett célból használja a számviteli adatokat, ezeket anonim adatokká alakítja és kizárólag összesített formában kezeli.

(4)   Az érintett személyek a személyes adataik feldolgozásával kapcsolatos kérdéseiket a IV. mellékletben meghatározottak szerint nyújthatják be a Bizottságnak.

(5)   A Bizottság biztosítja a számviteli információk titkos és biztonságos tárolását.

32. cikk

A számviteli adatok megőrzése

(1)   Az EMGA által finanszírozott kiadásokkal és beszedendő címzett bevételekkel kapcsolatos igazoló dokumentumokat az adott pénzügyi év számláinak a Bizottság által az 1306/2013/EU rendelet 51. cikke szerint történő elszámolását követő három évig kell a Bizottság rendelkezésére tartani.

(2)   Az EMVA által finanszírozott kiadásokkal és beszedendő címzett bevételekkel kapcsolatos igazoló dokumentumokat a kifizető ügynökség által teljesített végső kifizetés dátumától számított legalább három évig kell a Bizottság rendelkezésére tartani.

(3)   Szabálytalanság vagy gondatlanság esetén az (1) és a (2) bekezdésben említett igazoló dokumentumokat az összegek kedvezményezettől történő maradéktalan visszafizettetésének és az alapoknak történő jóváírásának napjától, vagy a visszafizettetés elmaradásából származó pénzügyi következményeknek az 1306/2013/EU rendelet 54. cikkének (2) bekezdése szerint történő megállapításától számított legalább három évig kell a Bizottság rendelkezésére tartani.

(4)   Az 1306/2013/EU rendelet 52. cikke szerinti megfelelőségi vizsgálati eljárás esetén az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett igazoló dokumentumokat az eljárás lezárásának évét követő egy évig, illetve ha a megfelelőségi vizsgálatra vonatkozó határozat az Európai Unió Bírósága előtt folyó jogi eljárás tárgyát képezi, az utóbbi eljárás lezárultának évétől számított egy évig kell a Bizottság rendelkezésére tartani.

(5)   Az (1)–(4) bekezdésben említett igazoló dokumentumokat nyomtatott formában, elektronikus formában vagy elektronikus és nyomtatott formában kell a Bizottság rendelkezésére bocsátani.

A dokumentumok csak akkor tárolhatók kizárólagosan elektronikus formában, ha az érintett tagállam nemzeti joga a nemzeti bírósági eljárásokban az eljárások tárgyát képező ügyletek bizonyítása során engedélyezi az elektronikus dokumentumok felhasználását.

Ha a dokumentumokat kizárólag elektronikus formában tárolják, az erre szolgáló rendszernek meg kell felelnie a 907/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet I. melléklete 3.B. pontjában foglalt követelményeknek.

33. cikk

Pénzügyi záróelszámolás

(1)   Az 1306/2013/EU rendelet 51. cikke szerinti bizottsági számlaelszámolási határozat állapítja meg, hogy az egyes tagállamokban a szóban forgó pénzügyi év során felmerült kiadások mely összege ismerhető el az alapok terhére az e rendelet 29. cikkében említett számlák alapján, illetve hogy milyen, az 1306/2013/EU rendelet 41. cikke szerinti esetleges csökkentéseket és felfüggesztéseket kell alkalmazni.

A határozat ezen túlmenően megállapítja az 1306/2013/EU rendelet 54. cikkének (2) bekezdése alapján az Uniót, illetve a tagállamokat terhelő összegeket.

Az EMVA esetében a számlaelszámolási határozatban meghatározott összeg tartalmazza azokat az összegeket, amelyeket az érintett tagállam az 1306/2013/EU rendelet 56. cikkének második bekezdése alapján átcsoportosítással újra felhasználhat.

(2)   Az EMGA esetében a számlaelszámolási határozat alapján az egyes tagállamok által visszafizettetendő vagy részükre folyósítandó összegeket úgy kell meghatározni, hogy a szóban forgó pénzügyi évre vonatkozó havi kifizetéseket kivonják az ugyanerre az évre vonatkozó, az (1) bekezdés szerint elismert kiadásokból. Az így kapott összeget a Bizottság a számlaelszámolási határozat elfogadásának hónapját követő második hónapban felmerülő kiadásokhoz kapcsolódó havi kifizetésből levonja, illetve ahhoz hozzáadja.

Az EMVA esetében a számlaelszámolási határozat alapján az egyes tagállamok által visszafizettetendő vagy részükre folyósítandó összeget úgy kell meghatározni, hogy a szóban forgó pénzügyi évre vonatkozó időközi kifizetéseket kivonják az ugyanerre az évre vonatkozó, az (1) bekezdés szerint elismert kiadásokból.

Az így kapott összeget a Bizottság levonja az első olyan kifizetésből, illetőleg hozzáadja az első olyan kifizetéshez, amelyre vonatkozóan a tagállam az 1306/2013/EU rendelet 51. cikke szerinti határozat elfogadását követően benyújtotta a kiadásigazoló nyilatkozatot.

(3)   A Bizottság legkésőbb a pénzügyi év végét követő április 30-ig közli az érintett tagállammal a benyújtott információk ellenőrzésének eredményeit, valamint az általa javasolt módosításokat.

(4)   Amennyiben az érintett tagállamnak felróható okokból a Bizottság a következő év május 31-ig nem tudja elszámolni a tagállam számláit, a Bizottság értesíti a tagállamot arról, hogy az 1306/2013/EU rendelet 47. cikke alapján milyen további vizsgálatok elvégzését kezdeményezi.

(5)   Az (1)–(4) bekezdés rendelkezései értelemszerűen vonatkoznak az 1306/2013/EU rendelet 43. cikke értelmében vett címzett bevételekre.

34. cikk

Megfelelőségi vizsgálat

(1)   Annak meghatározásakor, hogy milyen összegeket kell kizárni az uniós finanszírozásból az uniós szabályoknak meg nem felelő módon történő teljesítésük következtében, a Bizottság saját vizsgálatának eredményeire támaszkodik és figyelembe veszi a tagállamok által rendelkezésére bocsátott információkat, amennyiben az utóbbiak a Bizottság által az 1306/2013/EU rendelet 52. cikkének megfelelően és e cikkel összhangban elvégzett megfelelőségi vizsgálat keretében kijelölt határidőkön belül benyújtásra kerülnek.

(2)   Amennyiben egy vizsgálat alapján a Bizottság úgy véli, hogy egy kiadást nem az uniós szabályoknak megfelelően teljesítettek, megállapításait közli az érintett tagállammal, és meghatározza az említett szabályok jövőbeni teljesítését biztosító korrekciós intézkedéseket, továbbá feltünteti a pénzügyi korrekciónak az eljárás adott szakaszában általa a feltárt szabálytalanságokkal arányosnak tartott, ideiglenesen megállapított szintjét. Közleményében a Bizottság javaslatot tesz egy, a tagállam számára előírt válaszadási határidő lejártát követő négy hónapon belül esedékes kétoldalú találkozó időpontjára. A közleményben hivatkozni kell erre a cikkre.

A tagállam a kézhezvételét követő két hónapon belül köteles választ adni a bizottsági közleményre. Válaszában a tagállamnak lehetőséget kell kapnia, hogy:

a)

igazolja a Bizottság felé, hogy a nem megfelelés, illetve az alapokra jelentett kockázat tényleges mértéke kisebb volt a Bizottság által megállapítottnál;

b)

tájékoztassa a Bizottságot az uniós szabályoknak való megfelelés érdekében tett korrekciós intézkedésekről és végrehajtásuk időpontjáról.

Indokolt esetben a Bizottság a tagállam kellően megalapozott kérésére a két hónapos időszakot legfeljebb további két hónappal meghosszabbíthatja. A kérelmet a Bizottságnak kell benyújtani az említett időszak lejárta előtt.

Amennyiben a tagállam megítélése szerint nincs szükség kétoldalú találkozóra, a fent említett közleményre elküldött válaszában tájékoztatja erről a Bizottságot.

(3)   A kétoldalú találkozó során a két fél megkísérel megállapodásra jutni a végrehajtandó intézkedések, a jogsértés súlyának értékelése, valamint az uniós költségvetésnek okozott anyagi kár mértéke tekintetében.

A Bizottság a kétoldalú találkozó időpontjától számított 30 munkanapon belül elkészíti annak jegyzőkönyvét, amelyet elküld a tagállamnak. A tagállam a jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül eljuttatja észrevételeit a Bizottságnak.

A Bizottság a kétoldalú találkozó jegyzőkönyvének elküldését követő hat hónapon belül a megfelelőségi vizsgálati eljárás keretében összegyűjtött információk alapján hivatalosan közli következtetéseit a tagállammal. E közlemény magában foglalja az uniós finanszírozásból az 1306/2013/EU rendelet 52. cikke és a 907/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 12. cikke szerint kizárandó kiadásokra vonatkozó becslést. A közleményben hivatkozni kell e rendelet 40. cikkének (1) bekezdésére.

(4)   Amennyiben a tagállam él a 40. cikk szerinti egyeztetési eljárással, a Bizottságnak hat hónapos időszak áll a rendelkezésére, hogy eljuttassa következtetéseit a tagállam részére, mely időszak kezdő időpontja:

a)

az egyeztető testület jelentésének kézhezvétele; vagy

b)

a tagállam által a 40. cikk (3) bekezdésének második albekezdésében megjelölt határidőn belül eljuttatott kiegészítő tájékoztatás kézhezvétele, amennyiben az e cikk (6) bekezdésében előírt feltételek teljesülnek.

(5)   A (3) és a (4) bekezdésnek a megjelölt határidők betartásával történő alkalmazása érdekében a Bizottságnak rendelkeznie kell minden, az eljárás adott szakaszában releváns információval. Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy nem rendelkezik elegendő információval, a (3) és a (4) bekezdésben előírt határidőkön belül bármikor:

a)

kiegészítő tájékoztatást kérhet a tagállamtól, amely kérésre a tagállam köteles a felszólítástól számított két hónapon belül válaszolni; és/vagy

b)

tájékoztathatja a tagállamot a kiegészítő vizsgálat kezdeményezésére irányuló szándékáról a szükséges ellenőrzések elvégzése érdekében.

Ezekben az esetekben a (3) és a (4) bekezdésben előírt határidők vagy a kért kiegészítő tájékoztatás Bizottság által történő kézhezvételének napjától, vagy a kiegészítő vizsgálat utolsó napjától számítanak.

(6)   Az uniós finanszírozásból kizárandó kiadások értékelésekor a (3) bekezdés második albekezdése szerinti hivatalos bizottsági értesítést követően a tagállam által benyújtott esetleges tájékoztatást csak a következő esetekben kell figyelembe venni:

a)

amennyiben az szükséges az uniós költségvetésnek okozott veszteség jelentős túlbecslésének elkerüléséhez; illetve

b)

amennyiben az információk késői benyújtását külső tényezők kellően indokolják, és az nem gátolja meg a Bizottságot az 1306/2013/EU rendelet 52. cikkében említett határozat időben történő elfogadásában.

(7)   A Bizottság, miután e rendelet 34. cikke (3), illetve (4) bekezdésének megfelelően közölte a vizsgálat következtetéseit a tagállammal, adott esetben egy vagy több határozatban rendelkezik az 1306/2013/EU rendelet 52. cikke szerint az uniós szabályok nem teljesítése által érintett kiadási tétel uniós finanszírozásból történő kizárásáról. A Bizottság további megfelelőségi vizsgálati eljárásokat folytathat mindaddig, amíg a tagállam ténylegesen végre nem hajtja a korrekciós intézkedéseket.

(8)   Az EMGA esetében az uniós finanszírozásból történő levonásokat a Bizottság az 1306/2013/EU rendelet 52. cikke szerinti határozatot követő második hónapban felmerült kiadásokhoz kapcsolódó havi kifizetésekből hajtja végre.

Az EMVA esetében az uniós finanszírozásból történő levonásokat a Bizottság abból a kifizetésből hajtja végre, amelyre vonatkozóan a tagállam az 1306/2013/EU rendelet 52. cikke szerinti határozat elfogadását követően nyújtott be kiadásigazoló nyilatkozatot.

Ugyanakkor a tagállam kérésére és a Mezőgazdasági Alapok Bizottságával történő konzultációt követően a Bizottság új időpontot jelölhet ki a levonások végrehajtására, vagy engedélyezheti a levonások összegének több részletben történő visszafizetését, amennyiben ezt az 1306/2013/EU rendelet 52. cikke alapján elfogadott végrehajtási aktusban foglalt levonások mértéke indokolja.

(9)   Megfelelően indokolt esetekben, az érintett tagállam értesítését követően a Bizottság meghosszabbíthatja a (3) és a (4) bekezdésben előírt határidőket.

(10)   Az (1)–(9) bekezdés rendelkezései értelemszerűen vonatkoznak az 1306/2013/EU rendelet 43. cikke értelmében vett címzett bevételekre.

35. cikk

A megfelelőségi vizsgálattól való elállásra vagy annak felfüggesztésére vonatkozó döntés

(1)   A Bizottság úgy határozhat, hogy nem kezdeményezi, illetve nem folytatja le az 1306/2013/EU rendelet 52. cikke szerinti megfelelőségi vizsgálatot, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a 34. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálat eredményeképpen azonosított nem megfelelés miatti esetleges pénzügyi korrekció összege nem haladná meg az 50 000 EUR-t vagy az érintett kiadások, illetve a visszafizettetendő összegek 2 %-át.

(2)   Amennyiben a Bizottság az 1306/2013/EU rendelet 41. cikke (1) bekezdésének megfelelően csökkenti a havi kifizetéseket, úgy határozhat, hogy nem kezdeményezi, illetve nem folytatja le az ugyanazon rendelet 52. cikke szerinti megfelelőségi vizsgálatot, ha az érintett tagállam az említett rendelet 41. cikkének (1) bekezdésében előírt eljárás keretében nem tett ellenvetést e bekezdés alkalmazásával szemben.

36. cikk

Egyeztető testület

Az 1306/2013/EU rendelet 52. cikke szerinti megfelelőségi vizsgálati eljárás lefolytatása céljából egyeztető testületet kell felállítani. Az egyeztető testület a következő feladatokat látja el:

a)

megvizsgálja az azon tagállamok által a testület elé utalt ügyeket, amelyek a Bizottságtól e rendelet 34. cikke (3) bekezdésének második albekezdése szerinti hivatalos közleményt kaptak, ideértve mindazon kiadási tételek felbecsülését, amelyet a Bizottság ki kíván zárni az uniós finanszírozásból;

b)

elősegíti az érintett tagállam és a Bizottság eltérő álláspontjainak összeegyeztetését;

c)

vizsgálatai végén jelentést készít az egyeztetés terén tett erőfeszítéseinek eredményéről, amelyben – abban az esetben, ha a vita tárgyát képező kérdések egy része vagy egésze megoldatlan maradt – feltünteti hasznosnak vélt esetleges észrevételeit.

37. cikk

Az egyeztető testület összetétele

(1)   Az egyeztető testület teljes mértékben garantált függetlenségű, a közös agrárpolitika finanszírozásával és ezen belül a vidékfejlesztéssel kapcsolatos ügyek, illetve a pénzügyi vizsgálatok gyakorlata terén magasan képzett személyek közül választott legalább öttagú testület.

A tagoknak különböző tagállamok állampolgárainak kell lenniük.

(2)   Az elnököt, a tagokat és a helyettesítő tagokat a Mezőgazdasági Alapok Bizottságával folytatott konzultációt követően a Bizottság jelöli ki hároméves hivatali időre.

A Mezőgazdasági Alapok Bizottságának tájékoztatását követően a hivatali idő egy alkalommal egy évvel meghosszabbítható. Ha azonban a kijelölendő elnök már tagja az egyeztető testületnek, az elnöki poszton kitöltendő kezdeti hivatali ideje három év.

Az elnök, a tagok és a helyettesítő tagok nevét az Európai Unió Hivatalos Lapjának„C” sorozatában közzé kell tenni.

(3)   Az egyeztető testület tagjainak díjazása az általuk végzett feladat időigényének figyelembevételével kerül megállapításra. A költségek megtérítése a Bizottság alkalmazottaira vonatkozó hatályos szabályoknak megfelelően történik.

(4)   Hivatali idejük lejárta után az elnök és a tagok mindaddig hivatalban maradnak, amíg nem gondoskodnak utódjukról, vagy meg nem újítják kinevezésüket.

(5)   Azon tagok hivatali idejét, amelyek az egyeztető testületen belüli feladataik ellátásához szükséges feltételeket már nem tejesítik vagy bármely okból határozatlan ideig nem állnak rendelkezésre, a Bizottság a Mezőgazdasági Alapok Bizottságával folytatott konzultáció után megszüntetheti.

Ez esetben az érintett tagot az eredeti kinevezése szerinti hivatali idejének hátralevő részében helyettes tag váltja fel, és erről értesítik a Mezőgazdasági Alapok Bizottságát.

Amennyiben az elnök hivatali ideje szűnik meg, a Bizottság a Mezőgazdasági Alapok Bizottságával folytatott konzultáció után kijelöli az elnöki feladatokat az elnök eredeti hivatali idejének hátralevő része folyamán ellátó tagot.

38. cikk

Az egyeztető testület függetlensége

(1)   Az egyeztető testület tagjai feladataikat független személyként eljárva hajtják végre, és sem a Bizottságtól, sem bármilyen kormánytól vagy testülettől nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat.

A korábbi tisztségükben valamely ügyben személyesen érintett tagok a kérdéses ügyben nem vehetnek részt az egyeztető testület munkájában, és nem írhatnak alá az ügyről szóló jelentést.

(2)   A Szerződés 287. cikkének sérelme nélkül a testület tagjai nem hozhatnak nyilvánosságra az egyeztető testületnél végzett munkájuk során birtokukba jutott információt. Az ilyen információ bizalmas és szakmai titoktartási kötelezettség tárgyát képezi.

39. cikk

Munkaszervezés

(1)   Az egyeztető testület a Bizottság székhelyén tartja üléseit. Az elnök készíti elő és szervezi meg a munkát. Az elnök távollétében, a 37. cikk (5) bekezdése első albekezdésének sérelme nélkül, a legmagasabb beosztású tag veszi át az elnöki feladatot.

Az egyeztető testület titkárságát a Bizottság biztosítja.

(2)   A 38. cikk (1) bekezdése második albekezdésének sérelme nélkül a jelentéseket a jelen levő tagok abszolút többséggel fogadják el, a határozatképes létszám három.

A jelentéseket az elnök és a tanácskozásokon részt vevő tagok írják alá. A jelentéseket a titkárság ellenjegyzi.

40. cikk

Egyeztető eljárás

(1)   A tagállam a 34. cikk (3) bekezdésének második albekezdésében említett hivatalos bizottsági közlemény kézhezvételétől számított 30 munkanapon belül utalhat valamely ügyet az egyeztető testület elé, oly módon, hogy indoklással ellátott kérelmet nyújt be az egyeztető testület titkárságához.

A követendő eljárásról és a titkárság címéről a tagállamok a Mezőgazdasági Alapok Bizottságán keresztül kapnak értesítést.

(2)   Az egyeztetési kérelem csak akkor fogadható el, ha az uniós finanszírozásból a Bizottság közleménye értelmében kizárásra ítélt összeg:

a)

meghaladja az 1 millió EUR-t;

vagy

b)

a tagállam érintett költségvetési jogcímen belüli éves összkiadásának legalább 25 %-át teszi ki.

Ezen túlmenően az egyeztető testület elnöke az egyeztetési kérelmet abban az esetben is elfogadhatónak nyilváníthatja, ha az egyeztetést megelőző megbeszélések során a tagállam állítja és be is bizonyítja, hogy az ügy az uniós szabályok alkalmazásához kapcsolódó elvi kérdést vet fel. A kérelem abban az esetben nem fogadható el, ha kizárólag jogértelmezési ügyre vonatkozik.

(3)   Az egyeztető testület a vizsgálatait a lehető legkötetlenebb formában és legrövidebb határidővel végzi, kizárólag a 34. cikk (3) bekezdése szerinti hivatalos következtetések közlésének pillanatában a Bizottság rendelkezésére álló bizonyítékok, valamint a Bizottság és az érintett nemzeti hatóságok kiegyensúlyozott meghallgatása alapján.

Amennyiben a tagállam szükségesnek véli, hogy egyeztetési kérelmében a Bizottság részére korábban át nem adott információkat közöljön, az egyeztető testület felszólíthatja a Bizottságot, hogy – amennyiben a 34. cikk (6) bekezdésében előírt feltételek teljesülnek – értékelje az új információt. A szóban forgó információt a 36. cikk c) pontjában említett jelentés elküldését követően legkésőbb két hónapon belül át kell adni a Bizottságnak.

(4)   Amennyiben az egyeztető testület az ügyben való közbelépésének kezdetét követő négy hónapon belül nem tudja összeegyeztetni a Bizottság és a tagállam álláspontját, az egyeztetési eljárás sikertelennek minősül.

A 36. cikk c) pontjában említett jelentésnek ebben az esetben tartalmaznia kell az álláspont-egyeztetés sikertelenségének okait. A jelentésben szerepelnie kell annak, hogy sikerült-e az eljárás során bármilyen részleges megállapodásra jutni, illetve hogy az egyeztető testület a (3) bekezdés második albekezdésének megfelelően felkéri-e a Bizottságot új információk értékelésére.

A jelentést el kell küldeni:

a)

az érintett tagállamnak;

b)

a Bizottságnak, hogy tanulmányozhassa azt, mielőtt közli következtetéseit a tagállammal;

c)

a Mezőgazdasági Alapok Bizottságának keretein belül a többi tagállamnak.

IV.   FEJEZET

ELLENŐRZÉSI SZABÁLYOK

1.   SZAKASZ

Általános szabályok

41. cikk

A helyszíni ellenőrzések szintjének csökkentése

(1)   A tagállamok az 1306/2013/EU rendelet 59. cikke (5) bekezdésének megfelelően úgy határozhatnak, hogy csökkentik a helyszíni ellenőrzések minimális szintjét, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)

a tanúsító szerv az 1306/2013/EU rendelet 9. cikkének megfelelően kiadott véleményében megerősítette, hogy a belső kontrollrendszer megfelelően működik, és az érintett sokaságra vonatkozó hibaarány a 2,0 %-os lényegességi küszöbérték alatt maradt az azt az évet megelőző legalább két pénzügyi év folyamán, amikortól a tagállam alkalmazni kívánja a csökkentett ellenőrzési szintet;

b)

a Bizottság nem küldött az érintett tagállamnak olyan értesítést, hogy nem fogadja el a tanúsító szerv által az 1306/2013/EU rendelet 9. cikkének megfelelően kiállított, az e bekezdés a) pontjában említett véleményt; valamint

c)

a Bizottság:

i.

nem értesítette az érintett tagállamot az 1306/2013/EU rendelet 52. cikkének megfelelően az adott támogatási rendszer vagy az érintett intézkedés kontrollrendszerének gyengeségeiről, illetve

ii.

e rendelet 34. cikkének alkalmazásában kielégítőnek tartja a tagállam által azt követően hozott korrekciós intézkedéseket, hogy az utóbbi kézhez kapta az 1306/2013/EU rendelet 52. cikke szerinti bizottsági értesítést az adott támogatási rendszer vagy az érintett intézkedés kontrollrendszerének gyengeségeiről, és a Bizottság erről megfelelő formában értesítette a tagállamot.

(2)   A tagállamok úgy határozhatnak, hogy az ágazatspecifikus jogszabályokban előírt szinteknek és adott esetben kiegészítő feltételeknek megfelelően csökkentik a helyszíni ellenőrzésekre alkalmazandó minimális szintet.

A tagállamok a helyszíni ellenőrzések szintjének csökkentésére vonatkozó döntésükről annak elfogadását követően haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot. Az értesítés tartalmazza a következőket:

a)

az érintett támogatási rendszer vagy intézkedés neve;

b)

a helyszíni ellenőrzések csökkentett minimális szintjének alkalmazási időszaka;

c)

a helyszíni ellenőrzésekre alkalmazandó csökkentett minimális szint.

(3)   Amennyiben a továbbiakban nem teljesül az (1) bekezdésben említett halmozott feltételek bármelyike vagy az ágazatspecifikus szabályozás által előírt bármely egyéb feltétel, a tagállam haladéktalanul visszavonja a helyszíni ellenőrzések minimális szintjének csökkentésére vonatkozó döntését, és a következő igénylési évtől kezdve a helyszíni ellenőrzéseknek az agrárágazati jogszabályok által előírt minimális szintjét alkalmazza.

2.   SZAKASZ

Az ügyletek vizsgálata

42. cikk

Tagállamok által elvégzett vizsgálatok

(1)   A vállalkozások kereskedelmi dokumentumainak az 1306/2013/EU rendelet 80. cikke (1) bekezdése szerinti szisztematikus vizsgálata esetében az e cikk (4) bekezdése szerinti vizsgálati időszakokban a vizsgálat által érintett vállalkozások száma nem lehet kevesebb, mint azon vállalkozások számának a fele, amelyeknek bevételei, illetve kifizetései, vagy ezek összege – az EMGA finanszírozási rendszere keretében – az EMGA-nak a kérdéses vizsgálati időszak kezdetét megelőző pénzügyi éve során a 150 000 EUR-t meghaladta.

(2)   A tagállamok az egyes vizsgálati időszakokban – az 1306/2013/EU rendelet 80. cikke (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségeik sérelme nélkül – minden erre alkalmas intézkedés esetében kockázatelemzés alapján választják ki a vizsgálandó vállalkozásokat. A tagállamok legalább 6 hónappal a vizsgálati időszak kezdete előtt megküldik a Bizottságnak a kockázatelemzés felhasználására vonatkozó javaslataikat. A javaslatok tartalmaznak minden fontos információt a követendő megközelítésre, az elemzéshez felhasznált módszerekre és adatokra, valamint az elvégzendő ellenőrzésekhez kapcsolódó kritériumokra és az ellenőrzés végrehajtásának tervezett módjára vonatkozóan. A javaslatokat az e rendelet V. mellékletében foglaltaknak megfelelően kell elkészíteni. A tagállamnak figyelembe kell vennie a Bizottság kockázatelemzési javaslathoz fűzött észrevételeit, melyeket a Bizottságnak a javaslat kézhezvételétől számított nyolc héten belül kell megtennie.

(3)   Azon intézkedések esetében, amelyekre a tagállam nem tartja ésszerűnek a kockázatelemzést alkalmazni, kötelező minden olyan vállalkozást bevonni a vizsgálat körébe, amelynek összes bevétele vagy kifizetése vagy ezeknek az összege – az EMGA finanszírozási rendszere keretében – meghaladta a 350 000 EUR-t, és amelyet a két előző vizsgálati időszak egyikében sem vetették alá az e rendeletben, illetve az 1306/2013/EU rendelet V. címének III. fejezetében előírt vizsgálatnak.

(4)   A vizsgálati időszak július 1-jétől a következő év június 30-ig tart. A vizsgálat legalább az előző vizsgálati időszak alatt véget érő 12 hónapos időszakra terjed ki; ez kiterjeszthető a 12 hónapos időszakot megelőző vagy követő, a tagállam által meghatározandó időszakokra.

43. cikk

Hozzáférés a kereskedelmi dokumentumokhoz

A vállalkozások a kereskedelmi dokumentumokat legalább a dokumentum keletkezési évének végétől számított három évig megőrzik. A tagállamok az említett dokumentumok megőrzésére hosszabb időtartamot is előírhatnak.

44. cikk

Közös intézkedések

A Bizottság hivatalból vagy egy tagállam javaslatára, az érintett tagállamok beleegyezésével úgy határozhat, hogy az 1306/2013/EU rendelet 83. cikke (1) bekezdésének megfelelően összehangolja két vagy több tagállam kölcsönös segítségnyújtást magában foglaló közös intézkedéseit.

45. cikk

Kölcsönös segítségnyújtás

(1)   A tagállamok az EMGA keretében teljesített kifizetés szerinti pénzügyi évet követő első három hónapban az 1306/2013/EU rendelet 83. cikkének (1) bekezdésében említett vállalkozások jegyzékét minden olyan tagállamnak megküldik, amelyben valamely azon szereplő vállalkozás székhellyel rendelkezik. A jegyzéknek minden ahhoz szükséges adatot tartalmaznia kell, hogy a rendeltetési hely szerinti tagállam a vállalkozásokat azonosítsa és vizsgálati kötelezettségeit teljesítse. A rendeltetési hely szerinti tagállam hatásköre e vállalkozásokat alávetni az 1306/2013/EU rendelet 80. cikke szerinti vizsgálatnak. Minden jegyzékről másolatot kell küldeni a Bizottság részére.

A kifizetést teljesítő, illetve átvevő tagállam, kérése indoklásának és különösen az azzal összefüggő kockázatoknak a feltüntetése mellett felkérheti a vállalkozás székhelye szerinti tagállamot, hogy az 1306/2013/EU rendelet 80. cikkével összhangban végezze el az említett jegyzéken szereplő vállalkozások közül egyeseknek a vizsgálatát.

A kéréssel megkeresett tagállam kellően figyelembe veszi a vállalkozással összefüggő kockázatokat, amelyekről a megkereső tagállam tájékoztatta.

A megkeresett tagállam a megkereső tagállamot tájékoztatja a kérés nyomán tett intézkedésekről. A jegyzéken szereplő vállalkozás vizsgálatát követően a vizsgálatot végző megkeresett tagállam legkésőbb a vizsgálati időszak végétől számított három hónap elteltével tájékoztatja a megkereső tagállamot a vizsgálat eredményéről.

Az ilyen irányú kérelmekről negyedévente, a negyedév végét követő egy hónapon belül áttekintést kell küldeni a Bizottságnak. A Bizottság kérheti az egyes kérelmek másolatának rendelkezésre bocsátását.

Az első albekezdésben említett vállalkozások jegyzékét a VI. mellékletben szereplő formanyomtatvány-mintának megfelelően kell összeállítani.

(2)   A vállalkozások 1306/2013/EU rendelet 83. cikkének (2) bekezdésében említett jegyzékét az e rendelet VII. mellékletében található formanyomtatvány-mintának megfelelően kell összeállítani.

(3)   Egy másik tagállamban letelepült vállalkozásnak az (1) bekezdés második albekezdése, illetve az 1306/2013/EU rendelet 83. cikkének (3) bekezdése szerinti vizsgálatára irányuló tagállami kérelmeket az e rendelet VIII. mellékletében található formanyomtatvány-mintának megfelelően kell elkészíteni.

(4)   Az (1) bekezdés második albekezdése, illetve az 1306/2013/EU rendelet 83. cikkének (3) bekezdése szerinti vizsgálatok eredményeiről küldött tájékoztatást az e rendelet IX. mellékletében található formanyomtatvány-mintának megfelelően kell összeállítani.

(5)   A kérelmekről az (1) bekezdés ötödik albekezdése, illetve az 1306/2013/EU rendelet 83. cikkének (3) bekezdése szerint készített, a vizsgálati eredményeket is tartalmazó jelentést az e rendelet X. mellékletében található formanyomtatvány-mintának megfelelően kell összeállítani.

(6)   Az (1) bekezdés értelmében szolgáltatandó információkat a 991/2013/EU végrehajtási rendelet II. mellékletének 2. szakaszában előírt formátumban, elektronikus formában kell közölni.

46. cikk

Éves programok és jelentések

(1)   Az 1306/2013/EU rendelet 84. cikkében említett éves vizsgálati programot az e rendelet XI. mellékletében található formanyomtatvány-mintának megfelelően kell elkészíteni.

(2)   Az 1306/2013/EU rendelet 86. cikkének (1) bekezdésében említett éves jelentésben ismertetni kell minden felmerült nehézséget és a leküzdésükre irányuló intézkedéseket, valamint adott esetben a helyzet javítására irányuló javaslatokat.

A jelentésnek részletes információkat kell tartalmaznia az 1306/2013/EU rendelet V. címe III. fejezete alkalmazásának a XII. mellékletben felsorolt valamennyi vonatkozásáról, az említett mellékletben szereplő címek alatt egyértelműen azonosítható szakaszokra bontva.

(3)   Az e cikk és a 45. cikk értelmében benyújtandó információk mind papíralapú, mind elektronikus formában közölhetők, a feladó és a fogadó által közös megegyezéssel megállapított formátumban.

(4)   A Bizottság az alapok kezeléséről szóló, az 1306/2013/EU rendelet 109. cikke szerinti éves pénzügyi jelentésében minden évben értékeli az elért haladást.

47. cikk

Külön szervezeti egységek

(1)   Az 1306/2013/EU rendelet 85. cikkében említett külön szervezeti egységek az említett cikkben felsorolt feladatokon túlmenően a következők feladatkörökért felelősek:

a)

az e szakaszban előírt vizsgálatok végrehajtásáért felelős nemzeti tisztviselőknek nyújtott képzések, amelyek lehetőséget nyújtanak számukra a feladataik ellátásához szükséges ismeretanyag elsajátítására;

b)

a vizsgálati jelentések és az 1306/2013/EU rendelet V. címének III. fejezete alapján és annak előírásai szerint végzett vizsgálatokkal összefüggő minden egyéb okmány kezelése;

c)

az 1306/2013/EU rendelet 84. cikkében említett programok és ugyanazon rendelet 86. cikkének (1) bekezdésében említett jelentések elkészítése és közlése.

(2)   A tagállamok felruházzák a külön szervezeti egységeket az (1) bekezdésben említett feladatok ellátásához szükséges valamennyi hatáskörrel.

A külön szervezeti egységeknek az említett feladatok ellátásához megfelelően képzett, elegendő számú tisztviselővel kell rendelkezniük.

(3)   Az a tagállam, ahol a vizsgálatnak alávetendő vállalkozások minimális száma tíznél kevesebb, nem köteles külön szervezeti egységet kialakítani.

V.   FEJEZET

BIZTOSÍTÉKOK

1.   SZAKASZ

Hatály, információs technológia, vis maior

48. cikk

Hatály

Ezt a fejezet minden olyan esetben alkalmazni kell, amikor az agrárágazati jogszabályok biztosíték nyújtását írják elő, függetlenül attól, hogy a rendelkezések szövegében előfordul-e konkrétan a „biztosíték” kifejezés vagy sem.

Ez a fejezet nem alkalmazandó a 2913/92/EGK tanácsi rendeletben (18) említett behozatali és kiviteli vámok megfizetésének garantálására nyújtott biztosítékokra.

49. cikk

e-Közigazgatás

Az értesítések, a dokumentumok és a biztosítékok előállítása, továbbítása és kezelése információs technológia (IT) alkalmazásával történik, amennyiben az alkalmazott rendszerek a releváns, hivatalosan jóváhagyott minőségi és biztonsági protokollok alapján működnek.

Ha az illetékes hatóságok az IT-rendszerek eltérései miatt nem tudnak hozzáférni az ellenőrzéshez szükséges dokumentumokhoz, az érintett dokumentumokat ki kell nyomtatni és hitelesíttetni kell az adott IT-rendszerek kezeléséért felelős illetékes hatósággal („kibocsátó hatóság”), vagy egyéb, hivatalos okmányok hitelesítésében illetékes hatósággal.

A kinyomtatott dokumentumokat a kibocsátó hatóság és a kedvezményezett vagy az illetékes hatóság közötti elektronikus üzenetváltás helyettesítheti, amennyiben a kibocsátó hatóság hivatalosan jóváhagyott tanúsítási protokoll alkalmazása mellett tanúsítja az üzenet hitelességét.

50. cikk

Vis maior határidők

(1)   Ezt a cikket olyan esetekben kell alkalmazni, amikor egy rendelet kifejezetten hivatkozik rá.

(2)   A vis maior eset elismerésére irányuló kérelemnek nem lehet helyt adni abban az esetben, ha az illetékes hatósághoz való beérkezés időpontja több mint 30 naptári nappal meghaladja:

a)

azt az időpontot, amikor az illetékes hatóság tájékoztatta az érintett szereplőt a 907/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 23. cikkének (2) bekezdése értelmében vett kötelezettségmulasztás megállapított tényéről, vagy a vonatkozó kötelezettség teljesítésére rendelkezésre álló, a szóban forgó rendelet 23. cikkének (3) bekezdésében említett határidő lejártának napját, vagy a vonatkozó kötelezettség teljesítésére vonatkozó bizonyíték bemutatására rendelkezésre álló, az említett rendelet 23. cikkének (4) bekezdésében említett határidő lejártát;

b)

a harmadik országban meghirdetett tender pályázatbenyújtási határidejét olyan harmadik országok esetében, ahol a tender export-visszatérítéshez kapcsolódó előzetes rögzítési bizonyítványhoz kötött.

(3)   Az érintett szereplő a kötelezettség maradéktalan teljesítésére megszabott határidő lejártát követően 181 naptári napon belül köteles az illetékes hatóság által kielégítőnek minősített bizonyítékot szolgáltatni az általa vis maiornak tekintett körülményekről. Ha az érintett szereplő annak ellenére nem tud bizonyítékkal szolgálni, hogy az elvárható gondossággal minden tőle telhetőt megtett a bizonyíték határidőn belül való megszerzése és továbbítása érdekében, további halasztást kaphat a teljesítésre.

(4)   A tagállamok értesítik a Bizottságot az általuk elismert vis maior esetekről, és minden egyes esetről releváns tájékoztatást nyújtanak.

2.   SZAKASZ

A biztosítékok formája

51. cikk

Formai előírások

(1)   Biztosítékot a következő formában lehet nyújtani:

a)

készpénzletét formájában, a 907/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 19. cikkének (2) és (3) bekezdése szerint; és/vagy

b)

kezes biztosításával, a 907/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 21. cikkének megfelelően.

(2)   Az illetékes hatóság saját hatáskörében a következő biztosítékokat engedélyezheti:

a)

zálogjog banki készpénzbetétre;

b)

zálogjog köztestülettel vagy közvagyonnal szemben fennálló, elismert és esedékes követelésekre, amelyre nézve harmadik félnek nincs elsőbbségi joga; és/vagy

c)

zálogjog az érintett tagállamban forgatható értékpapírokra, feltéve, hogy ezeket az illető tagállam adta ki vagy értük garanciát vállal.

(3)   Az illetékes hatóság a (2) bekezdésben felsorolt biztosítéktípusok elfogadásával kapcsolatban további feltételeket is megszabhat.

52. cikk

Forgatható értékpapír

(1)   Az 51. cikk (2) bekezdésének c) pontja szerint zálogjoggal terhelt értékpapíroknak a biztosíték megadása idején legalább az előírt biztosíték 115 %-ának megfelelő eladási értékkel kell rendelkezniük.

(2)   Egy illetékes hatóság csak akkor fogadhat el bármely, az 51. cikk (2) bekezdésének c) pontja szerinti biztosítékot, ha az azt felajánló fél írásbeli kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben a kérdéses értékpapírok eladási értéke három hónapig az előírt biztosíték értékének 105 %-a alatt marad, további biztosítékot nyújt vagy mással helyettesíti az eredeti biztosítékot. Erre az írásbeli kötelezettségvállalásra nincs szükség, ha a szóban forgó kötelezettséget a nemzeti jogszabályok már előírják. Az illetékes hatóság rendszeresen nyomon követi az érintett biztosíték értékének alakulását.

(3)   Az 51. cikk (2) bekezdésének c) pontja szerinti biztosíték eladási értékét az illetékes hatóság az elidegenítés összes lehetséges költségének figyelembevételével állapítja meg.

(4)   A biztosítékul szolgáló értékpapírok eladási értékét a legutolsó rendelkezésre álló jegyzés szerint kell megállapítani.

(5)   A biztosítékot adó fél az illetékes hatóság kérésére bizonyítani tartozik a biztosíték eladási értékét.

53. cikk

Biztosíték helyettesítése és felhasználása

(1)   Bármely típusú biztosíték helyettesíthető más biztosítékkal.

Ehhez ugyanakkor a következő esetekben az illetékes hatóság hozzájárulása szükséges:

a)

ha az eredeti biztosíték felhasználása esedékessé vált, de azt még nem hajtották végre; vagy

b)

ha a biztosítékot az 51. cikk (2) bekezdésében felsorolt típusú biztosítékkal kívánják helyettesíteni.

(2)   Egy keretbiztosítékot egy másik keretbiztosíték azzal a feltétellel helyettesíthet, hogy az új keretbiztosíték az eredetinek legalább azt a részét fedezi, amelyet a helyettesítés idején kijelöltek, hogy így szavatolják egy vagy több még esedékes kötelezettség teljesítését.

(3)   Amint a keretbiztosíték egy részét egy konkrét kötelezettséghez rendelték, ezt a keretbiztosíték fennmaradó egyenlegében számításba kell venni.

3.   SZAKASZ

Biztosíték feloldása és behajtása

54. cikk

Részleges feloldás

Amennyiben különös uniós szabályok a minimális mennyiséget nem határozzák meg pontosan, az illetékes hatóság maga is korlátozhatja a biztosítékok részleges feloldásának számát, továbbá megjelölheti a feloldásra kerülő részletek minimális összegét.

A biztosíték egy részének vagy egészének feloldása előtt az illetékes hatóság előírhatja, hogy az összeg feloldását írásos formában kell kérelmezni.

Amennyiben a biztosítékok a biztosítékkal kötelezően fedezendő összeg több mint 100 %-át fedezik, a 100 %-ot meghaladó biztosítékrészt a biztosítékkal fedezett maradványösszeg végleges feloldását vagy behajtását követően fel kell oldani.

55. cikk

Behajtás

(1)   Ha az illetékes hatóság tudomást szerez a biztosíték részben vagy teljes egészében való elvesztésére okot adó körülményekről, haladéktalanul fel kell szólítania a teljesítésre kötelezett felet, hogy a fizetési felszólítás kézhezvételétől számított legfeljebb 30 napon belül fizesse ki a megfelelő összeget.

Amennyiben e határidőn belül nem történik meg a fizetés, az illetékes hatóság:

a)

haladéktalanul jóváírja az 51. cikk (1) bekezdésének a) pontjában leírt típusú biztosítékot a megfelelő számlára;

b)

haladéktalanul felszólítja az 51. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett kezest, hogy a fizetési felszólítás kézhezvételétől számított legfeljebb 30 napon belül fizesse ki a megfelelő összeget;

c)

haladéktalanul megteszi a következő lépéseket:

i.

az 51. cikk (2) bekezdésének b) és c) pontjában foglalt biztosítékokat az esedékes összeget fedező készpénzzé váltja át;

ii.

az 51. cikk (2) bekezdésének a) pontjában foglalt, készpénzbetét formájában nyújtott biztosítékokat jóváírja a saját számlájára.

Az illetékes hatóság haladéktalanul jóváírhatja az 51. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott típusú biztosítékot a megfelelő számlára, anélkül, hogy előtte fizetésre szólítaná fel az érintett személyt.

(2)   Az (1) bekezdés sérelme nélkül:

a)

ha döntés született a biztosíték behajtásáról, de azt a nemzeti jognak megfelelően valamely jogorvoslatra tekintettel elhalasztották, az érintett félnek kamatot kell fizetnie az elvesztett összeg után az (1) bekezdésben meghatározott fizetési felszólítás kézhezvételét követő 30. naptól az összeg tényleges megfizetését megelőző napig terjedő időszakra;

b)

amennyiben a jogorvoslati eljárást követően az érintett felet arra kötelezik, hogy 30 napon belül fizesse meg az elvesztett összeget, a tagállam számíthatja úgy a kamatokat, mintha a fizetés a fizetési felszólítás kézhezvételét követő 20. napon történt volna meg;

c)

az alkalmazandó kamatlábat a nemzeti jognak megfelelően kell kiszámítani, de az semmi esetre sem lehet alacsonyabb, mint a tartozások beszedésekor a tagállamon belül alkalmazott kamatláb;

d)

a kifizető ügynökségek levonják az EMGA vagy az EMVA költségeiből az 1306/2013/EU rendeletnek megfelelően kifizetett kamatot;

e)

a tagállamok időről időre követelhetik a biztosíték megnövelését a megfelelő kamatösszeggel.

(3)   Amennyiben a biztosíték behajtása során a megfelelő összeget már jóváírták az alapok javára, és a jogorvoslati eljárást követően a behajtott összeget részben vagy teljes egészében vissza kell fizetni a nemzeti jognak megfelelő kamattal együtt, a visszafizetendő összeget az alapok állják, kivéve, ha a biztosítékot a közigazgatási hatóságok vagy a tagállamok egyéb szervei által elkövetett súlyos hiba vagy gondatlanság miatt kell visszafizetni.

4.   SZAKASZ

Tájékoztatás

56. cikk

Tájékoztatás a biztosíték behajtásáról, a biztosítékok típusairól és a kezesekről

(1)   A tagállamok kötelesek minden egyes évre vonatkozóan a Bizottság rendelkezésére bocsátani a behajtott biztosítékok számát és teljes összegét, függetlenül attól, hogy az 55. cikkben előírt eljárás mely szakaszában tart, minden esetben elkülönítve a nemzeti, illetve az uniós költségvetést illető összegeket. Az adatokat minden 1 000 EUR-t meghaladó összegű beszedett biztosíték és minden, biztosíték adását megkövetelő uniós rendelkezés esetében meg kell őrizni. A tájékoztatásnak ki kell terjednie mind az érintett fél által közvetlenül kifizetett összegekre, mind a biztosíték értékesítése útján behajtott összegekre.

(2)   A tagállamok a Bizottság rendelkezésére tartják a jegyzéket, amelyben felsorolják:

a)

a kezességnyújtásra felhatalmazott intézmények típusait és az ezzel kapcsolatban meghatározott követelményeket;

b)

az 51. cikk (2) bekezdésének megfelelően elfogadott biztosíték típusait és az ezzel kapcsolatban meghatározott követelményeket.

VI.   FEJEZET

ÁTLÁTHATÓSÁG

57. cikk

A közzététel tartalma

(1)   Az 1306/2013/EU rendelet 111. cikke (1) bekezdésének c) és d) pontja szerinti közzétételnek tartalmaznia kell a következőket:

a)

a szóban forgó cikk c) pontjában említett kifizetések lebontását az e rendelet XIII. mellékletében felsorolt intézkedések mindegyike tekintetében, valamint az adott pénzügyi évben az egyes kedvezményezettek által kapott összegeket;

b)

az alapokból finanszírozott, a szóban forgó cikk d) pontjában említett és e rendelet XIII. mellékletében felsorolt intézkedések leírását, ideértve az egyes intézkedések jellegét és célkitűzését.

(2)   Az (1) bekezdésben említett összegeket az euróövezeti tagállamok esetében euróban, a többi tagállam esetében az adott tagállam nemzeti valutájában kell kifejezni.

(3)   A tagállamok az (1) és a (2) bekezdésben előírtaknál részletesebb adatokat is közzétehetnek, a személyes adatok szükséges szintű védelmének sérelme nélkül.

58. cikk

Települések nevének közzététele

Amennyiben egy adott településen lakóhellyel rendelkező vagy bejegyzett kedvezményezettek alacsony száma miatt az 1306/2013/EU rendelet 112. cikke harmadik bekezdésében előírt információk közzététele következtében egyes természetes személyek kedvezményezettként beazonosíthatóvá válnának, az érintett tagállam az említett rendelet 111. cikke (1) bekezdése első albekezdésének b) pontjában előírt közzététel címén annak az eggyel nagyobb közigazgatási egységnek a nevét teszi közzé, amelyhez az érintett település tartozik.

59. cikk

A közzététel formája és időpontja

(1)   Az 1306/2013/EU rendelet 111. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett egységes weboldalon közzéteendő információkat elérhetővé kell tenni olyan keresőeszköz segítségével, amely a felhasználók számára lehetővé teszi a kedvezményezettek között akár név, akár az e rendelet 58. cikke szerinti közigazgatási egység, akár támogatási összeg, akár intézkedés, akár mindezek kombinációja alapján történő keresést, valamint minden kapcsolódó információ egységes adatsorként történő kivonatolását. Az információkat a tagállam hivatalos nyelvén vagy nyelvein és/vagy a Bizottság három munkanyelvének egyikén kell közzétenni.

(2)   Az (1) bekezdésben említett, az előző pénzügyi évre vonatkozó információkat legkésőbb az adott év május 31-ig közzé kell tenni.

(3)   Az említett cikknek megfelelően az információknak a honlapon az első közzététel napját követően legalább két évig elérhetőnek kell maradniuk.

60. cikk

A kedvezményezettek tájékoztatása

Az 1306/2013/EU rendelet 113. cikkében említett információkat vagy az alapokból származó pénzeszközök igénylésére szolgáló űrlapon, vagy egyéb esetekben az adatok begyűjtésekor kell közölni a kedvezményezettekkel.

Az első bekezdéstől eltérve a 2014. és 2015. pénzügyi évben kapott kifizetésekre vonatkozó kedvezményezett-adatok esetében az információkat legalább két hónappal a közzétételük időpontja előtt közölni kell.

61. cikk

A kistermelői támogatási rendszerhez kapcsolódó küszöbértékek közzététele

A tagállamok által az 1306/2013/EU rendelet 112. cikke második bekezdésének megfelelően bejelentett összegeket az e rendelet 62. cikkének (1) bekezdésében említett uniós honlapon kell közzétenni.

62. cikk

A Bizottság és a tagállamok közötti együttműködés

(1)   A Bizottság központi internetes címe alatt olyan uniós honlapot hoz létre és működtet, amely a tagállamok honlapjaira mutató linkeket tartalmaz. A Bizottság az internetes linkeket a tagállamok által benyújtott információk alapján frissíti.

(2)   A tagállamok honlapjuk elkészültét követően haladéktalanul értesítik a Bizottságot annak internetes címéről, illetve minden olyan későbbi változásról, amely hatással van a tagállami honlap uniós honlapról való elérhetőségére.

(3)   A tagállamok kijelölik az 59. cikk (1) bekezdésében említett egységes honlap elkészítéséért és működtetéséért felelős szervet. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a szerv nevéről és címéről.

VII.   FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

63. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 601/94/EK, a 4/2004/EK és a 259/2008/EK rendelet hatályát veszti.

A 2013. pénzügyi évre vonatkozó kifizetések tekintetében továbbra is a 259/2008/EK rendeletet kell alkalmazni. Az említett rendelet 3. cikkének (3) bekezdésétől eltérve az adott cikkben említett információknak az eredeti közzététel időpontjától számított egy évig kell elérhetőnek maradniuk a honlapon.

64. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ugyanakkor:

a)

A 10. cikk 2014. október 16-tól alkalmazandó a tagállamoknál felmerülő kiadásokra és a hozzájuk befolyó címzett bevételekre;

b)

a 34–40. cikk 2015. január 1-jétől alkalmazandó. A 34. cikk (3) és (4) bekezdésében előírt határidőket azonban nem kell alkalmazni azon megfelelőségi vizsgálatok esetében, amelyekről a 885/2006/EK rendelet 11. cikkének (1) bekezdése szerinti értesítés 2015. január 1-je előtt került kiküldésre;

c)

a VI. fejezetet a 2014. pénzügyi évtől kezdődően végrehajtott kifizetésekre kell alkalmazni;

d)

a tagállamok által a II. melléklet V1 és V2 oszlopának megfelelően továbbított adatokat a 2016. pénzügyi évtől kezdődően kell szolgáltatni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező, és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. augusztus 6-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1)  HL L 347., 2013.12.20., 549. o.

(2)  A Bizottság 1994. március 17-i 601/94/EK rendelete a 165/94/EK tanácsi rendeletnek a mezőgazdasági területen távérzékelés útján megvalósított ellenőrzések közösségi társfinanszírozására vonatkozó részletes szabályokra történő alkalmazásáról (HL L 76., 1994.3.18., 20. o.).

(3)  A Bizottság 2003. december 23-i 4/2004/EK rendelete az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Garanciarészlegének finanszírozási rendszerébe tartozó ügyletek tagállamok által végzett vizsgálatáról szóló 4045/89/EGK tanácsi rendelet alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról (HL L 2., 2004.1.6., 3. o.).

(4)  A Bizottság 2006. június 21-i 883/2006/EK rendelete az 1290/2005/EK tanácsi rendeletnek az EMGA és az EMVA keretében a kifizető ügynökségek számlavezetésére, a kiadásigazoló és a bevételi nyilatkozatokra, valamint a kiadások visszatérítési feltételeire vonatkozó részletes alkalmazási szabályairól (HL L 171., 2006.6.23., 1. o.).

(5)  A Bizottság 2006. június 21-i 884/2006/EK rendelete az 1290/2005/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak a közraktározás formájában megvalósuló intervenciós intézkedések Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) általi finanszírozása és a tagállamok kifizető ügynökségei által végrehajtott közraktározási műveletek könyvelése tekintetében történő megállapításáról (HL L 171., 2006.6.23., 35. o.).

(6)  A Bizottság 2006. június 21-i 885/2006/EK rendelete az 1290/2005/EK tanácsi rendeletnek a kifizető ügynökségek és más testületek akkreditációja és az EMGA és az EMVA számláinak elszámolása tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 171., 2006.6.23., 90. o.).

(7)  A Bizottság 2008. március 18-i 259/2008/EK rendelete az 1290/2005/EK tanácsi rendeletnek az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) származó pénzeszközök kedvezményezettjeire vonatkozó információk nyilvánosságra hozatalának tekintetében történő alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról (HL L 76., 2008.3.19., 28. o.).

(8)  A Bizottság 2012. március 28-i 282/2012/EU végrehajtási rendelete a mezőgazdasági termékeket érintő biztosítéki rendszer alkalmazására vonatkozó közös részletes szabályok megállapításáról (HL L 92., 2012.3.30., 4. o.).

(9)  A Bizottság 2014. március 11-i 907/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kifizető ügynökségek és más szervek, a pénzgazdálkodás, a számlaelszámolás, a biztosítékok és az euro használata tekintetében történő kiegészítéséről (Lásd e Hivatalos Lap 18. oldalát.)

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

(11)  A Bizottság 2014. március 11-i 906/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az állami intervencióhoz kapcsolódó kiadások tekintetében történő kiegészítéséről (Lásd e Hivatalos Lap 1. oldalát.).

(12)  A Bizottság 2009. december 11-i 1272/2009/EU rendelete az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a mezőgazdasági termékek állami intervenció keretében történő felvásárlása és értékesítése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 349., 2009.12.29., 1. o.).

(13)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1305/2013/EU rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 487. o.).

(14)  A Bizottság 2014. február 25-i 184/2014/EU végrehajtási rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1303/2013/EU rendelet szerint a tagállamok és a Bizottság közötti elektronikus adatcsere-rendszerekre alkalmazandó feltételeinek meghatározásáról, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alap által az európai területi együttműködési célkitűzésnek nyújtott támogatásra vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2013. december 17-i 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint az Európai Regionális Fejlesztési Alap által az európai területi együttműködési célkitűzésnek nyújtott támogatással kapcsolatos beavatkozási kategóriákra vonatkozó nómenklatúra elfogadásáról (HL L 57., 2014.2.27., 7. o.).

(15)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1303/2013/EU rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 320. o.).

(16)  A Tanács 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom rendelete az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).

(17)  A Bizottság 2013. október 15-i 991/2013/EU végrehajtási rendelete az EMGA és az EMVA számláinak elszámolása végett, illetve felügyeleti és előrejelzési célból a Bizottságnak benyújtandó számviteli adatok formájának és tartalmának megállapításáról (HL L 275., 2013.10.16., 7. o.).

(18)  A Tanács 1992. október 12-i 2913/92/EGK rendelete a Közösségi Vámkódex létrehozásáról (HL L 302., 1992.10.19., 1. o.).

I. MELLÉKLET

VEZETŐSÉGI NYILATKOZAT

(3. cikk)

Alulírott …, a … kifizető ügynökség igazgatója, ezúton benyújtom a nevezett kifizető ügynökség xx. október 16. és xx+1. október 15. közötti pénzügyi évre vonatkozó beszámolóját.

Kijelentem, hogy saját megítélésem és a rendelkezésemre álló információk, többek között a belső ellenőrzési szolgálat munkájának eredménye alapján:

—

a benyújtott elszámolások a legjobb tudásom szerint a valóságnak megfelelően, teljes körűen és pontosan tükrözik a szóban forgó pénzügyi évre vonatkozó kiadásokat és bevételeket. Különösen minden általam ismert tartozás, előleg, garanciafizetés és készlet szerepel az elszámolásokban, és az EMGA-val, illetve EMVA-val kapcsolatosan beszedett bevételeket a megfelelő alapok számára jóváírták;

—

olyan rendszert vezettem be, amely megfelelő biztosítékot nyújt az alapul szolgáló ügyletek jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan, beleértve a kérelmek jogosultságát is, és amely a vidékfejlesztés tekintetében garantálja, hogy a támogatások elosztási eljárásának irányítása, ellenőrzése és dokumentációja megfeleljen az uniós szabályoknak.

Az elszámolásokban szereplő kiadásokat az eredetileg tervezett, az 1306/2013/EU rendeletben meghatározott célra fordították.

Ezen túlmenően igazolom, hogy az ügynökség az 1306/2013/EU rendelet 58. cikkének megfelelően hatékony és arányos csalás elleni intézkedéseket léptetett életbe, az azonosított kockázatok figyelembevételével.

A biztosítékhoz ugyanakkor a következő fenntartásokat fűzöm:

Végezetül megerősítem, hogy nincs tudomásom olyan nyilvánosságra nem hozott ügyről, amely az Unió pénzügyi érdekeit sértheti.

aláírás

II. MELLÉKLET

A 29. CIKK f) PONTJÁBAN EMLÍTETT TÁBLÁZATMINTA

A tagállamok kifizető ügynökségenként a következő táblázatban teljesítik a 29. cikk f) pontjában előírt adatszolgáltatást:

 

A

B

AA

V1 (4)

V2 (5)

C

D

E

F

G

H

I

W

J

X

K

L

L1

L2

Y1

Y2

M

N

O

O1

O2

P

Q

R

R1

R2

Z

S

S1

S2

T

T1

T2

BB

U

 

Kifizető ügynökség

Alap

Ügy típusa (régi/új)

Az eredeti kiadás pénzügyi éve

Az eredeti kiadás költségvetési kódja

„n.” pénzügyi év

Pénznem egység

Ügy azonosító száma

OLAF-azonosító, adott esetben (1)

Az ügy szerepel az adósnyilvántartásban?

Kedvezményezett azonosítója

A program lezárult? (csak az EMVA esetében)

Az 1306/2013/EU rendelet 54. cikkének (1) bekezdése szerinti kontrolljelentés vagy hasonló dokumentum jóváhagyásának időpontja

Szabálytalanság elsődleges megállapításának pénzügyi éve

A visszafizetésre való felhívás dátuma

Bírósági eljárás folyamatban van-e?

Eredetileg visszafizettetendő összeg

Eredetileg visszafizettetendő összeg (tőkeösszeg)

Eredetileg visszafizettetendő összeg (kamatok)

„n-1.” pénzügyi év végén visszafizettetés alatt levő tőkeösszeg

„n-1.” pénzügyi év végén visszafizettetés alatt levő kamatösszeg

Teljes korrigált összeg (teljes visszafizettetési időszak)

Teljes visszafizettetett összeg (teljes visszafizettetési időszak)

Behajthatatlannak ítélt összeg

Behajthatatlannak ítélt összeg (tőkeösszeg)

Behajthatatlannak ítélt összeg (kamatok)

Behajthatatlanság megállapításának pénzügyi éve

Behajthatatlanság oka

Korrigált összeg („n.” pénzügyi év)

Korrigált összeg (tőkeösszeg) („n.” pénzügyi év)

Korrigált összeg (kamatok) („n.” pénzügyi év)

Kamatok („n.” pénzügyi év)

Visszafizettetett összeg („n.” pénzügyi év)

Visszafizettetett összeg (tőkeösszeg) („n.” pénzügyi év)

Visszafizettetett összeg (kamatok) („n.” pénzügyi év)

Visszafizettetés alatt levő összeg

Visszafizettetés alatt levő összeg (tőkeösszeg)

Visszafizettetés alatt levő kamatok

Az 1306/2013/EU rendelet 54. cikkének (2) bekezdése szerinti 50/50 %-os szabály hatálya alá eső összeg az „n.” pénzügyi év végén

Az uniós költségvetés javára jóváírandó összeg

Régi ügyek (2)

x

x

O

 

 

x

x

x

x

x

x

x

 

x

 

x

x

 

 

 

 

x

x

x

 

 

x

x

x

 

 

 

x

 

 

x

(L+M+N+O)

 

 

 

x

Új ügyek (3)

x

x

N

x

x

x

x

x

x

(x)

x

 

x

 

x

x

 

x

x

x

x

 

 

 

x

x

x

x

 

x

x

x

 

x

x

x

(L1+L2+M+N+O1+O2)

x

x

x

x

(1)  OLAF hivatkozási szám(ok) (IMS értesítési számok) esetében.

(2)  A 2014. pénzügyi évvel bezárólag az e melléklet szerinti minta felhasználásával bejelentett ügyek.

(3)  A 2015. pénzügyi évtől kezdődően az e melléklet szerinti minta felhasználásával bejelentett ügyek.

(4)  A 2016. pénzügyi évtől kezdődően szolgáltatandó adat

(5)  A 2016. pénzügyi évtől kezdődően szolgáltatandó adat

III. MELLÉKLET

A 29. CIKK g) PONTJÁBAN EMLÍTETT TÁBLÁZATMINTA

A tagállamok kifizető ügynökségenként a következő táblázatban teljesítik a 29. cikk g) pontjában előírt adatszolgáltatást:

a

b

c

i

d

e

f

g

h

Kifizető ügynökség

Alap

Pénznem egység

Kintlevőség-kategória (kölcsönös megfeleltetési szankció, többéves szankció vagy egyéb)

„n-1.” év, október 15-i egyenleg

Új ügyek („n.” év)

Teljes visszafizettetett összeg („n.” év)

Összes kiigazítás a behajthatatlan összegekkel együtt („n.” év)

Visszafizettetendő összeg, „n.” év október 15.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

IV. MELLÉKLET

A 31. CIKK (4) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT KÉRÉSEK ELKÜLDÉSE

A 31. cikk (4) bekezdésében említett kéréseket az alábbi címekre kell küldeni:

—

European Commission, DG AGRI-J1, B-1049 Brussels

vagy

—

[email protected].

V. MELLÉKLET

A 42. CIKK (2) BEKEZDÉSÉBEN ELŐÍRT ÉVES KOCKÁZATELEMZÉSBEN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK

1.   Az előző év kockázatelemzésének értékelése

Tájékoztatást kell adni az előző évi kockázatelemzés hatékonyságának értékeléséről, bemutatva annak erős és gyenge pontjait. Egyértelműen meg kell határozni a továbbfejlődési lehetőségeket és mérlegelni kell végrehajtásukat.

2.   Az információforrások felsorolása

Tájékoztatást kell adni minden, a kockázatelemzés előkészítése és elvégzése során figyelembe vett információforrásról. Ennek során különösképpen figyelembe kell venni a 612/2009/EK bizottsági rendeletet (1).

3.   Kiválasztási eljárás

Be kell nyújtani a vizsgálat alá vont vállalkozások kiválasztásához alkalmazandó eljárás leírását. Egyértelműen fel kell tüntetni azon vállalkozások számát/arányát, valamint azon ágazatokat/intézkedéseket, amelyek esetében kockázatelemzést, szúrópróbaszerű, automatikus és/vagy kézi kiválasztást alkalmaznak. Egyértelműen fel kell tüntetni a vizsgálatból kizárandó ágazatokat/intézkedéseket, és ismertetni kell a kizárás okait.

4.   A kockázati tényezők és az alkalmazandó kockázati értékek

Kockázatelemzés alkalmazása esetén tájékoztatást kell adni minden figyelembe vett kockázati tényezőre, valamint az e kockázati tényezőkhöz kapcsolódó lehetséges értékekre vonatkozóan. Ezen információkat az alább megadott táblázatmintának megfelelően kell közölni.

A kockázatelemzés tárgyát képező valamennyi intézkedésre alkalmazandó kockázati tényezők és kockázati értékek

Kockázati tényezők

Kockázati értékek

Leírás

Értékek

 

 

 

 

 

 

 

 

 


Az export-visszatérítéshez alkalmazandó egyedi kockázati tényezők és kockázati értékek

Kockázati tényezők

Kockázati értékek

Leírás

Értékek

 

 

 

 

 

 


A(z) … (ágazat/intézkedés) esetében alkalmazandó egyedi kockázati tényezők és kockázati értékek

Kockázati tényezők

Kockázati értékek

Leírás

Értékek

 

 

 

 

 

 

5.   A kockázati tényezők súlyozása

Adott esetben be kell nyújtani a kockázati tényezők súlyozásához alkalmazandó eljárás leírását.

6.   A kockázatelemzés eredményei

Tájékoztatást kell adni arról, hogy a végleges vizsgálati programban hogyan tükröződnek a kockázatelemzés eredményei és a „pontozó táblázat” felállítása (adott esetben minden egyes ágazat/intézkedés esetében) a vállalkozások kiválasztása során.

Különösképpen figyelembe kell venni a 44. cikk szerinti közös intézkedések lehetőségét.

7.   Felmerült nehézségek és javító célú javaslatok

Tájékoztatást kell adni minden felmerült nehézségről, valamint az ezek megoldásra hozott intézkedésekről vagy e célból tett javaslatokról. Adott esetben javító célú javaslatokat kell tenni.

(1)  A Bizottság 2009. július 7-i 612/2009/EK rendelete a mezőgazdasági termékek után járó export-visszatérítési rendszer alkalmazása közös részletes szabályainak megállapításáról (HL L 186., 2009.7.17., 1. o.).

VI. MELLÉKLET

AZON VÁLLALKOZÁSOK JEGYZÉKE, AMELYEK NEM ABBAN A TAGÁLLAMBAN RENDELKEZNEK SZÉKHELLYEL, AMELYBEN A KÉRDÉSES ÖSSZEG KIFIZETÉSE VAGY FOGADÁSA MEGTÖRTÉNT, ILLETVE A KIFIZETÉSNEK VAGY FOGADÁSNAK MEG KELLETT VOLNA TÖRTÉNNIE

(45. cikk, (1) bekezdés)

A kifizetés folyósítása vagy fogadása szerinti tagállam

…

A jegyzék továbbításának időpontja

 

A vállalkozás székhelye szerinti tagállam

…

 

 


(1)

Név és cím

(2)

Kiadás jellege (minden kifizetést külön feltüntetve EMGA költségvetési tétel és a kifizetés típusa szerint)

(3)

Az EMGA pénzügyi éve folyamán történt kifizetések összege (nemzeti valutában):

(4)

A vállalkozás kivizsgálására érkezett-e felkérés a 45. cikkben előírt

eljárás keretében

(lásd az A. megjegyzést)

(i)

a vállalkozás adatai a székhely szerinti országban

(ii)

a kifizetés fogadása vagy a kifizetés teljesítése szerinti adatok

(i)

a vállalkozásnak teljesített

(ii)

a vállalkozás részéről teljesített

 

 

 

 

 

 

Megjegyzések:

A.

Ilyen felkérés esetén egyedi kérelmet kell benyújtani a VIII. mellékletben található minta szerint, amelyben fel kell tüntetni minden, az érintett vállalkozás azonosításához szükséges információt.

B.

A jegyzékről másolatot kell küldeni a Bizottság részére.

C.

Ha nincs a tagállam kifizetéseiben érintett, más tagállamban letelepedett vállalkozás, erről értesíteni kell a többi tagállamot és a Bizottságot.

D.

Ha egy vállalkozás 45. cikk szerinti ellenőrzésére irányuló felkérés a jegyzék továbbításának időpontja után érkezik be, a VIII. mellékletnek megfelelően benyújtott kérelem másolati példányát el kell juttatni a Bizottságnak.

VII. MELLÉKLET

HARMADIK ORSZÁGBAN SZÉKHELLYEL RENDELKEZŐ OLYAN VÁLLALKOZÁSOK JEGYZÉKE, AMELYEK RÉSZÉRE VAGY RÉSZÉRŐL A TAGÁLLAMBAN KIFIZETÉS TELJESÜLT VAGY KIFIZETÉSNEK KELLETT VOLNA TELJESÜLNIE

(45. cikk, (2) bekezdés)

A kifizetés folyósítása vagy fogadása szerinti tagállam

…

A jegyzék továbbításának időpontja

 

A vállalkozás székhelye szerinti tagállam

…

 

 


(1)

Név és cím

(2)

Kiadás jellege (minden kifizetést külön feltüntetve EMGA költségvetési tétel és a kifizetés típusa szerint)

(3)

Az EMGA pénzügyi éve folyamán történt kifizetések összege (nemzeti valutában):

(4)

Egyéb megjegyzések (pl. az ellenőrzés során felmerült nehézségek, szabálytalanságra utaló jelek, kockázatelemzés stb.)

(i)

a vállalkozás adatai a székhely szerinti harmadik országban

(ii)

a kifizetés fogadása vagy a kifizetés teljesítése szerinti adatok

(i)

a vállalkozásnak teljesített

(ii)

a vállalkozás részéről teljesített

 

 

 

 

 

 

Megjegyzés:

Ha nincs a tagállam kifizetéseiben érintett, harmadik országban letelepedett vállalkozás, e melléklet egy másolati példányát el kell juttatni a Bizottságnak, rajta világosan jelölve ezt a tényt.

VIII. MELLÉKLET

KÉRELEM A 45. CIKK (3) BEKEZDÉSE SZERINTI VIZSGÁLAT ELVÉGZÉSÉRE

A *-gal jelölt rovatok kitöltése kötelező; a többi rovat kitöltése értelemszerűen történik

A kérelem jogalapja:

Az 1306/2013/EU rendelet 83. cikkének (3) bekezdése

 


A.

(*) 1.

Kérelmező tagállam

…

(*) 2.

A külön szervezeti egység megnevezése

…

(*) 3.

cím

…

(*) 4.

Telefonszám

…

5.

Fax

…

6.

E-mail cím

…

7.

Illetékes személy

…

8.

A felelős ellenőrző szervezet megnevezése:

…

9.

cím

…

10.

Telefonszám

…

11.

Fax

…

12.

E-mail cím

…

13.

Illetékes személy

…

B.

(*) 1.

Megkeresett tagállam

…

(*) 2.

Szervezet

…

C.

(*) 1.

Megkeresés időpontja

…

(*) 2.

Vizsgálati program

…

D.

A kedvezményezett adatai

 

(*) 1.

Elnevezés

 

a)

a kérelmező tagállamban

…

b)

a megkeresett tagállamban

…

(*) 2.

Hivatkozási szám

…

(*) 3.

cím:

 

a)

a kérelmező tagállamban

…

b)

a megkeresett tagállamban

…

E.

Kizárólag a 45. cikk (3) bekezdése szerinti kérelmek esetében

 

Kifizetési adatok

 

(*) 1.

Kifizető ügynökség

…

(*) 2.

Kifizetés hivatkozási száma

…

(*) 3.

Kifizetés típusa

…

(*) 4.

Összeg (a pénznem megjelölésével)

…

(*) 5.

Könyvelés napja

…

(*) 6.

A kifizetés időpontja

…

(*) 7.

EMGA költségvetési kód (alcím – jogcímcsoport - jogcím – tétel)

…

(*) 8.

Gazdasági év vagy a kifizetés által érintett időszak

…

(*) 9.

A kifizetés jogalapját szolgáltató rendelet

…

F.

Az ügylet részletes adatai

 

1.

(Kiviteli) nyilatkozat vagy kérelem száma

…

2.

Szerződés:

 

—

száma

…

—

időpontja

…

—

mennyisége

…

—

értéke

…

3.

Számla:

 

—

száma

…

—

időpontja

…

—

mennyisége

…

—

értéke

…

4.

Nyilatkozat elfogadásának időpontja:

…

5.

Engedélyező iroda

…

6.

Tanúsítvány vagy engedély száma

…

7.

Tanúsítvány vagy engedély dátuma

…

Raktározási támogatási rendszerek

 

8.

Ajánlati felhívás száma

…

9.

Ajánlati felhívás időpontja

…

10.

Egységár

…

11.

Betárolás időpontja

…

12.

Kitárolás időpontja

…

13.

Minőségjavulás vagy -romlás

…

Export-visszatérítés esetén

 

14.

Kérelem száma (ha eltér a kiviteli nyilatkozat számától)

…

15.

Vámvizsgálatot végző vámhivatal

…

16.

Vámvizsgálat időpontja

…

17.

Előfinanszírozás (kód)

…

18.

Export-visszatérítési kód (11 számjegy)

…

19.

Rendeltetési kód

…

20.

Előzetesen rögzített mérték

 

—

EUR-ban

…

—

nemzeti pénznemben

…

21.

Előzetes rögzítés időpontja

…

G.

Kockázatelemzés

 

(*) 1.

Besorolás

 

—

magas

…

—

közepes

…

—

alacsony

…

(*) 2.

Az értékelés szöveges indoklása

…

 

…

(szükség esetén külön lapon részletezze)

…

 

…

 

…

 

…

 

…

 

…

 

…

 

…

H.

Az ellenőrzés hatóköre és célja

 

1.

Javasolt hatókör

…

2.

Célok és technikai háttéradatok

…

 

…

(szükség esetén külön lapon részletezve)

…

 

…

I.

(*)

A benyújtott igazoló dokumentumok jegyzéke

…

 

…

(szükség esetén külön lapon részletezve)

…

 

…

 

…

IX. MELLÉKLET

A VIZSGÁLAT EREDMÉNYEIRŐL SZÓLÓ TÁJÉKOZTATÁS A 45. CIKK (4) BEKEZDÉSE SZERINT

Az 1306/2013/EU rendelet V. címének III. fejezete szerinti kölcsönös segítségnyújtási kérelem nyomán kiadott vizsgálati jelentés

Megj.:

A vastag betűvel szedett alcímek megegyeznek a VIII. melléklet alcímeivel.

Azonosítás

B.1.   Megkeresett tagállam

2.

 Szervezet

3.

Regionális iroda

4.

Az ellenőr neve

A.1.   Kérelmező tagállam:

2.

 A külön szervezeti egység megnevezése:

8.

 A felelős ellenőrző szervezet megnevezése:

14.

Vizsgálat száma/jelentés hivatkozási száma:

C.1.   A kérelem időpontja és hivatkozási szám:

2.

 Vizsgálati program:

3.

A válasz időpontja és hivatkozási szám:

D.   A kedvezményezett adatai

1.   Elnevezés

a)

 a kérelmező tagállamban

b)

 a megkeresett tagállamban

2.   Hivatkozási szám

a)

 a kérelmező tagállamban

b)

 a megkeresett tagállamban

4.   Egyéb, vizsgálat alá vont vállalkozások:

H.   Az ellenőrzés hatóköre és célja:

I.   Benyújtott igazoló dokumentumok jegyzéke:

J.   Eredmény:

Vizsgálati jelentés

1.

Előkészítés/háttér/hatókör

2.

A vállalkozás/ellenőrzési rendszer leírása

3.

Elvégzett munka/Megvizsgált dokumentumok/Eredmények

4.

Következtetések

5.

Egyéb észrevételek/ajánlások

X. MELLÉKLET

A 45. CIKK (5) BEKEZDÉSE SZERINTI JELENTÉS

… (tagállam) által az 1306/2013/EU rendelet 83. cikke (3) bekezdése első albekezdésének megfelelően készített jelentés a vizsgálati kérelmekről és a vizsgálatok eredményéről, 20… év, 1. [ ], 2. [ ], 3. [ ] és 4.[ ] negyedév

A KÉRELMEK címzettje:

Tagállam

Kérelmek száma tagállamonként

KÉRELEM

Elküldés időpontja

Hivatkozási szám

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ÖSSZESEN

 

 

 

A VÁLASZOK címzettje:

Tagállam

Kérelmek száma tagállamonként

VÁLASZ

Elküldés időpontja

Hivatkozási szám

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ÖSSZESEN

 

 

 

Megjegyzések a rovatokkal kapcsolatban:

A negyedév alatt küldött valamennyi kérelmet/választ fel kell tüntetni az áttekintő táblázatban.

A táblázat szükség esetén további sorokkal egészíthető ki.

A küldött válaszok hivatkozási számának meg kell egyeznie a vizsgálatra vonatkozó kérelem hivatkozási számával.

XI. MELLÉKLET

ÉVES PROGRAMDOKUMENTUMOK (46. CIKK, (1) BEKEZDÉS)

A.   LAP

JAVASOLT VIZSGÁLATI PROGRAM A IDŐSZAKRA …

(Az 1306/2013/EU rendelet 84. cikke)

1.   A vállalkozások minimális számának kiszámítása

 

A (1)

Azon vállalkozások száma, amelyeknek a bevételei vagy kifizetései, illetve azok összege a … EMGA pénzügyi évben meghaladta a 150 000 EUR-t

 

A (2)

A minimális szám

azaz:

 

x 1/2 =

 


2.   Azon vállalkozások köre, amelyből a kiválasztás történik

Azon vállalkozások teljes száma, amelyek az 1306/2013/EU rendelet V. címének III. fejezete alapján vizsgálat tárgyát képező kifizetésekben részesültek vagy kifizetéseket teljesítettek a … pénzügyi évben, a következő:

A (3)

Teljes szám

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Azon vállalkozások száma összesen, melyeknek bevételei vagy kifizetései, illetve azok összege a következő kategóriákba esnek:

A (4)

Több mint 350 000 EUR

 

A (5)

350 000 EUR vagy kevesebb, de nem kevesebb 40 000 EUR-nál

 

A (6)

Kevesebb mint 40 000 EUR

 

 

 

 

 

 

 


3.   A vizsgálatra javasolt vállalkozások:

A (7)

Teljes szám

 

A (8)

Teljes szám a kockázatelemzés alapján

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Azon vállalkozások száma összesen, melyeknek bevételei vagy kifizetései, illetve azok összege a következő kategóriákba esik:

A (9)

Több mint 350 000 EUR

 

A (10)

350 000 EUR vagy kevesebb, de nem kevesebb 40 000 EUR-nál

 

A (11)

Kevesebb mint 40 000 EUR

 

 

 

 

 

 

 

Megjegyzések a rovatokkal kapcsolatban:

A(4)

Ebben a kategóriában kötelező megvizsgálni mindazokat a vállalkozásokat, amelyek a jelen vizsgálati időszakot megelőző két vizsgálati időszak során nem képezték a 42. cikk (3) bekezdése szerinti vizsgálat tárgyát, kivéve, ha a kapott kifizetések olyan intézkedés(ek) keretében történtek, amelyekre kockázatelemzésen alapuló kiválasztási módszereket fogadtak el.

A (9)

Az ebbe a kategóriába tartozó vállalkozásokat csak konkrét okok folytán kell megvizsgálni, amelyeket e melléklet D. lapján kell feltüntetni.

B.   LAP

JAVASOLT VIZSGÁLATI PROGRAM A IDŐSZAKRA …

(Az 1306/2013/EU rendelet 84. cikke)

Az EMGA költségvetési jogcímekhez kapcsolódó vizsgálatok terve

… EMGA pénzügyi év

B(1)

EMGA költségvetési jogcímcsoport vagy jogcím száma

B(2)

EMGA költségvetési jogcímenként eszközölt összes kiadás

(EUR)

 

B(3)

EMGA költségvetési jogcímenkénti összes kiadás olyan vállalkozások vonatkozásában, amelyek bevételei vagy kifizetései, illetve azok összege meghaladta a 40 000 EUR-t

(EUR)

 

B(4)

EMGA költségvetési jogcímenkénti összes kiadás a vizsgálati programba bevont vállalkozások vonatkozásában

(EUR)

B(5)

A vizsgálati programba bevont vállalkozások száma EMGA költségvetési jogcímenként

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Összesen:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

C.   LAP

JAVASOLT VIZSGÁLATI PROGRAM A IDŐSZAKRA

(Az 1306/2013/EU rendelet 84. cikke)

A programok elkészítéséhez az export-visszatérítések területén vagy más olyan ágazatokban elfogadott kritériumok, ahol kockázatelemzési módszereket vezettek be, ha e kritériumok eltérnek a 42. cikk (2) bekezdése szerint a Bizottságnak megküldendő, kockázatelemzésre vonatkozó javaslatokban szereplőktől.

A javasolt vizsgálat által érintett ágazat

(az EMGA költségvetési jogcímet e melléklet B. lapjának B(1) oszlopa szerint tüntesse fel)

Megjegyzések a kockázatelemzési és kiválasztási kritériumokhoz

(rövid leírás – pl. feltárt szabálytalanságok vagy rendkívüli kiadásnövekedés)

 

 

D.   LAP

JAVASOLT VIZSGÁLATI PROGRAM A IDŐSZAKRA

(Az 1306/2013/EU rendelet 84. cikke)

Javasolt vizsgálatok (adott esetben) azon vállalkozásoknál, amelyek bevételei vagy kifizetései, illetve azok összege a … EMGA pénzügyi év során 40 000 EUR-nál kevesebb volt.

EMGA költségvetési jogcím

(a B. lap B(1) oszlopa szerint)

A vizsgálatra javasolt érintett vállalkozások száma

A vizsgálat egyedi oka

 

 

 

E.   LAP

JAVASOLT VIZSGÁLATI PROGRAM A IDŐSZAKRA

(Az 1306/2013/EU rendelet 84. cikke)

ÖSSZESEN:

 

ELLENŐRZŐ SZERV: …

E(1)

Vizsgálat alá vonandó vállalkozások száma összesen:

 

E(2)

Vizsgálat alá vonandó vállalkozások száma:

 

 

 

ELLENŐRZŐ SZERV: …

 

ELLENŐRZŐ SZERV: …

E(3)

Vizsgálat alá vonandó vállalkozások száma:

 

E(4)

Vizsgálat alá vonandó vállalkozások száma:

 

 

 

ELLENŐRZŐ SZERV: …

 

ELLENŐRZŐ SZERV: …

E(5)

Vizsgálat alá vonandó vállalkozások száma:

 

E(6)

Vizsgálat alá vonandó vállalkozások száma:

 

 

 

Megjegyzések a rovatokkal kapcsolatban:

Szükség esetén a nyomtatvány további rovatokkal is kiegészíthető pl. E (7), E (8) stb.

XII. MELLÉKLET

ÉVES JELENTÉSI DOKUMENTUMOK (46. CIKK, (2) BEKEZDÉS)

I.   RÉSZ

Az 1306/2013/EU rendelet 86. cikkének (1) bekezdésében előírt éves jelentésben feltüntetendő információk

1.   Az 1306/2013/EU rendelet V. címének III. fejezetéért felelős igazgatási szervek

Tájékoztatást kell adni az 1306/2013/EU rendelet V. címe III. fejezetének végrehajtásáért felelős szervekről, ideértve a vizsgálatokért felelős szervezeteknél és a fenti rendelet 85. cikkében említett, a rendelet alkalmazásának monitoringjáért felelős külön szervezeti egységeknél, valamint e szervezetek hatáskörében bekövetkezett változásokat is.

2.   Jogszabályi változások

Tájékoztatást kell adni a nemzeti jogszabályoknak az előző éves jelentés óta elfogadott, az 1306/2013/EU rendelet V. címe III. fejezetének alkalmazása szempontjából releváns minden módosításáról.

3.   A vizsgálati program módosításai

Be kell nyújtani az 1306/2013/EU rendelet 84. cikkének (2) bekezdése alapján a Bizottságnak továbbított vizsgálati program mindazon módosításainak leírását, amelyeket a program benyújtásának időpontja után hajtottak végre.

4.   Az e jelentés tárgyát képező vizsgálati program végrehajtása

Tájékoztatást kell adni a vizsgálati program végrehajtásáról az 1306/2013/EU rendelet 86. cikkének (1) bekezdésében a jelentés benyújtására előírt zárónapot megelőző június 30-ig terjedő időszakra vonatkozóan, amely összesített formában és (amennyiben az említett rendelet szerinti ellenőrzéseket több szerv végzi) ellenőrző szervekre lebontva tartalmazza a következőket:

a)

a vizsgálati időszakban megvizsgált vállalkozások száma az e melléklet II. részének A. lapján bemutatott formanyomtatvány-minta alapján;

b)

a még vizsgálat alatt álló vállalkozások száma az e melléklet II. részének A. lapján ismertetett formanyomtatvány-minta alapján;

c)

egyes vizsgálatok elmulasztása miatt a kérdéses időszak alatt vizsgálat tárgyát nem képező vállalkozások száma az e melléklet II. részének A. lapján ismertetett formanyomtatvány-minta alapján;

d)

az okok, amiért a c) pontban említett vizsgálatokat nem végezték el;

e)

az a), a b), és a c) pontban említett vizsgálatok lebontása beérkezett vagy kifizetett összegenként és intézkedésenként az e melléklet II. részének B. lapján ismertetett formanyomtatvány-minta alapján;

f)

az a) pontban említett vizsgálatok eredményei az e melléklet II. részének C. lapján ismertetett formanyomtatvány-mintával összhangban, ideértve a következőket:

i.

azon vizsgálatok száma, amelyek során szabálytalanságokat fedeztek fel, valamint az érintett vállalkozások száma;

ii.

e szabálytalanságok jellege,

iii.

az érintett intézkedés, amelynél a szabálytalanságot felfedezték,

iv.

az egyes szabálytalanságok becsült pénzügyi következménye;

g)

a vizsgálatok átlagos időtartamának megjelölése (személy/nap), lehetőség szerint feltüntetve az ellenőrzések tervezésére, előkészítésére, végrehajtására és a jelentés elkészítésére fordított időt.

5.   Az e program tárgyát képező vizsgálati programot megelőző programok végrehajtása

A jelentésnek tartalmaznia kell az előző vizsgálati időszakok tekintetében elvégzett vizsgálatok azon eredményeit, amelyek az említett vizsgálati időszakokra vonatkozó jelentések benyújtásakor még nem álltak rendelkezésre, beleértve a következőket:

a)

a 4. pont b) és c) alpontja alapján az előző vizsgálati jelentésekben közölt vizsgálatok állása, az e melléklet II. részének D. lapján ismertetett formanyomtatvány-minta alapján;

b)

azon vizsgálatok száma, amelyek során szabálytalanságokat fedeztek fel, valamint az érintett vállalkozások száma, az e melléklet II. részének C. lapján ismertetett formanyomtatvány-minta alapján;

c)

a szabálytalanságok jellege, az e melléklet II. részének C. lapján ismertetett formanyomtatvány-minta alapján;

d)

az érintett intézkedés, amelynél a szabálytalanságot felfedezték, az e melléklet II. részének C. lapján ismertetett formanyomtatvány-minta alapján;

e)

az egyes szabálytalanságok becsült pénzügyi következménye, az e melléklet II. részének C. lapján ismertetett formanyomtatvány-minta alapján.

6.   Kölcsönös segítségnyújtás

Az 1306/2013/EU rendelet V. címének III. fejezete szerint kiadott és beérkezett kölcsönös segítségnyújtási kérelmek összefoglalása.

7.   Erőforrások

Részletesen ismertetni kell az 1306/2013/EU rendelet V. címének III. fejezete szerinti vizsgálatok elvégzésére rendelkezésre álló erőforrásokat, ideértve:

a)

a vizsgálatok lefolytatásához kirendelt személyi erőforrások létszámát (személy/év) ellenőrző szervenként és adott esetben régiónként;

b)

a vizsgálatok lefolytatásában részt vevő személyeknek nyújtott képzést, feltüntetve az a) pontban említett személyzet számához képest azon személyek arányát, akik részesültek az említett képzésben, s magának a képzésnek a jellegét; valamint

c)

a vizsgálatok lefolytatásában részt vevő személyek rendelkezésére álló informatikai felszerelést és eszközöket.

8.   Az 1306/2013/EU rendelet V. címe III. fejezetének alkalmazása során felmerült nehézségek

Tájékoztatást kell adni az 1306/2013/EU rendelet V. címe III. fejezetének alkalmazása során felmerült nehézségekről, és az említett nehézségek leküzdése érdekében tett intézkedésekről vagy javaslatokról.

9.   A fejlesztésre irányuló javaslatok

Adott esetben javaslatok tehetők az 1306/2013/EU rendelet V. címe III. fejezete alkalmazásának, vagy magának a szóban forgó fejezetnek a javítása céljából.

II.   RÉSZ

A.   LAP

VIZSGÁLATI JELENTÉS A … IDŐSZAKRA

(Az 1306/2013/EU rendelet 86. cikkének (1) bekezdése)

ÖSSZESEN:

 

ELLENŐRZŐ SZERV: …

 

1 (A)

Vizsgálat alá vonandó vállalkozások száma összesen:

(B)

Vizsgálat alá vonandó vállalkozások száma:

 

 

 

 

2. (A)

Vizsgálat alá vont vállalkozások száma összesen:

(B)

Vizsgálat alá vont vállalkozások száma:

 

 

 

 

3. (A)

Vizsgálat alatt álló vállalkozások száma összesen:

(B)

Vizsgálat alatt álló vállalkozások száma:

 

 

 

 

4. (A)

Még nem vizsgált vállalkozások száma összesen:

(B)

Még nem vizsgált vállalkozások száma:

 

 

 

 


ELLENŐRZŐ SZERV: …

 

ELLENŐRZŐ SZERV: …

 

1. (C)

Vizsgálat alá vonandó vállalkozások száma:

(D)

Vizsgálat alá vonandó vállalkozások száma:

 

 

 

 

2. (C)

Vizsgálat alá vont vállalkozások száma:

(D)

Vizsgálat alá vont vállalkozások száma:

 

 

 

 

3. (C)

Vizsgálat alatt álló vállalkozások száma:

(D)

Vizsgálat alatt álló vállalkozások száma:

 

 

 

 

4. (C)

Még nem vizsgált vállalkozások száma:

(D)

Még nem vizsgált vállalkozások száma:

 

 

 

 

Megjegyzések a rovatokkal kapcsolatban:

Szükség esetén a nyomtatvány további rovatokkal is kiegészíthető, pl. (E), (F) stb.

B.   LAP

VIZSGÁLATI JELENTÉS A … IDŐSZAKRA

(Az 1306/2013/EU rendelet 86. cikkének (1) bekezdése)

Jelentés az EMGA költségvetési jogcímeivel kapcsolatos ellenőrzésről a … EMGA pénzügyi év tekintetében

… vizsgálati program

B(1)

EMGA költségvetési jogcímcsoport vagy jogcím száma

 

B(2)

A … vizsgálatra kiválasztott vállalkozásokhoz kapcsolódó kiadások összértéke

(EUR)

B(3)

Vizsgálat alá vont vállalkozások

B(4)

Vizsgálat alatt álló vállalkozások

B(5)

Nem vizsgált vállalkozások

 

 

 

 

(i)

ténylegesen vizsgált kiadások

(EUR)

 

(ii)

e vállalkozásokhoz kapcsolódó összes kiadás

(EUR)

(i)

e vállalkozásokhoz kapcsolódó összes kiadás

(EUR)

(i)

e vállalkozásokhoz kapcsolódó összes kiadás

(EUR)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Összesen:

 

 

 

 

 

 

 

 

C.   LAP

VIZSGÁLATI JELENTÉS A … IDŐSZAKRA

(Az 1306/2013/EU rendelet 86. cikkének (1) bekezdése)

Az EMGA költségvetési jogcímeivel kapcsolatos ellenőrzés során a … EMGA pénzügyi év tekintetében feltárt lehetséges szabálytalanságok

… vizsgálati program

C(1)

EMGA költségvetési jogcímcsoport vagy jogcím száma

C(2)

A feltárt lehetséges szabálytalanságok száma

C(3)

Az érintett kifizetések száma

C(4)

Az érintett vállalkozások száma

C(5)

A lehetséges szabálytalanságok becsült értéke

C(6)

Az egyes feltárt szabálytalanságok leírása és jellege, az érintett vállalkozás(ok) hivatkozási száma(i) és az OLAF hivatkozási szám(ok) (IMS értesítési számok)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Összesen:

 

 

 

 

 

D.   LAP

VIZSGÁLATI JELENTÉS A IDŐSZAKRA …

(Az 1306/2013/EU rendelet 86. cikkének (1) bekezdése)

Az előző vizsgálati programokhoz kapcsolódó vizsgálatok elvégzése; … vizsgálati program

D(1) Az előző jelentésben vizsgálat alatt állóként bejelentett vállalkozások száma:

 

D(2) A D(1) pontban szereplő azon vállalkozások száma, amelyek esetében a vizsgálatokat elvégezték:

 

D(3) A D(1) pontban szereplő azon vállalkozások száma, amelyek esetében még folyik a vizsgálat:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

D(4) A D(1) pontban érintett ügyletek értéke:

 

D(5) A D(2) pontban érintett ügyletek értéke:

 

D(6) A D(3) pontban érintett ügyletek értéke:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

D(7) Azon vállalkozások száma, melyek esetében az előző jelentés szerint a vizsgálatok még nem kezdődtek meg:

 

D(8) A D(7) pontban szereplő azon vállalkozások száma, amelyek esetében a vizsgálatokat elvégezték:

 

D(9) A D(7) pontban szereplő azon vállalkozások száma, amelyek esetében még folyik a vizsgálat:

 

D(10) A D(7) pontban szereplő azon vállalkozások száma, amelyek estében a vizsgálatokat még nem kezdték el:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

D(11) A D(7) pontban érintett ügyletek értéke:

 

D(12) A D(8) pontban érintett ügyletek értéke:

 

D(13) A D(9) pontban érintett ügyletek értéke:

 

D(14) A D(10) pontban érintett ügyletek értéke:

 

XIII. MELLÉKLET

AZ 57. CIKKBEN HIVATKOZOTT INTÉZKEDÉSEK

1.

Az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) I. mellékletében meghatározott támogatási rendszerek.

2.

Az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) által létrehozott alábbi támogatási rendszerek.

—

állami intervenció;

—

magánraktározási támogatás;

—

iskolagyümölcs- és iskolazöldség-program;

—

iskolatej-program;

—

a gyümölcs- és zöldségágazatban nyújtott támogatások;

—

a borágazatban megvalósuló támogatási intézkedések;

—

a méhészeti ágazatban nyújtott támogatás;

—

a komlóágazatban nyújtott támogatás;

—

export-visszatérítések.

3.

Az 1234/2007/EK tanácsi rendelet (3) által létrehozott, a selyemhernyó-ágazatban nyújtott támogatás.

4.

Az 3/2008/EK tanácsi rendelet (4) által előírt, a termékek megismertetéséhez és promóciójához nyújtott támogatások.

5.

A 228/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) által előírt intézkedések, az 1307/2013/EU rendelet I. mellékletének hatálya alá tartozó intézkedések kivételével.

6.

A 229/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) által előírt intézkedések, az 1307/2013/EU rendelet I. mellékletének hatálya alá tartozó intézkedések kivételével.

7.

Az 1305/2013/EU rendelet III. címének I. fejezetében előírt és az érintett vidékfejlesztési program részét képező intézkedések.

8.

Az 1698/2005/EK rendelet (7) IV. címének I. fejezetében előírt és az érintett vidékfejlesztési program részét képező intézkedések.

(1)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1307/2013/EU rendelete a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 608. o.).

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1308/2013/EU rendelete a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 671. o.).

(3)  A Tanács 2007. október 22-i 1234/2007/EK rendelete a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) (HL L 299., 2007.11.16., 1. o.).

(4)  A Tanács 2007. december 17-i 3/2008/EK rendelete a mezőgazdasági termékek belső piacon és harmadik országokban történő megismertetésével és promóciójával kapcsolatos intézkedésekről (HL L 3., 2008.1.5., 1. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. március 13-i 228/2013/EU rendelete az Unió legkülső régiói részére egyedi mezőgazdasági intézkedések megállapításáról és a 247/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 78., 2013.3.20., 23. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. március 13-i 229/2013/EU rendelete egyedi mezőgazdasági intézkedéseknek a kisebb égei-tengeri szigetek javára történő megállapításáról és az 1405/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 78., 2013.3.20., 41. o.).

(7)  A Tanács 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról (HL L 277., 2005.10.21., 1. o.).